A kísérleti elektronika / ambient új nemzedékének egyik legizgalmasabb képviselője nemcsak az izgalmas hangdizájnhoz, hanem a nagy ívek felépítéséhez is ért. Ez a kritika először a Recorder magazin 132. számában jelent meg.
Hasonló hangzásokkal, megoldásokkal dolgozik yibai, mint a kísérletező elektronikus zenészek új generációja általában: árulkodóan digitális hangzások és törmelékek, a legapróbb részletekre is figyelő hangdizájn, megbuherált elemek a táncos zenékből, mélységes mély basszusok.
De már a 2023-as Rianást is kiemelte a közegből yibai drámai érzéke, ami itt még feltűnőbb. A lemeznek és a számoknak külön-külön is jól felépített, átlátható, de a meglepetéseket azért nem kizáró, az apró történéseknek is jelentőséget hagyó íve van.
Nagyjából ambienttől indulunk és oda is érkezünk; közben például trance-es csipogások és egy neoklasszikus nyugizenéből érkezett hangocskák is betévednek – de az emelkedett hangzásokban gyakran van valami nyugtalanító, vagy digitális koszok szennyezik be őket. A megfelelő pillanatokban súlyos, tört dobok, basszusok gondoskodnak a nyugalom megzavarásáról.
A záró Død Kalm sem tesz úgy, mintha minden rendben lenne, úgyhogy amikor a legvége mégis reményteljes, annak van jelentősége.
Előadó: yibai
Cím: Rianás II
Kiadó: EXILES
Megjelenés: 2026. február 17.
Műfaj: kísérleti ambient
Kulcsdal: Tidal Lock
8/10
Rónai András
Lemezkritikánk elkészítését az NKA Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
