Nincsen ellenfél a szóban. Beton.Hofi: Interregnum (lemezkritika)

Ha valakiben maradtak volna kétségek, hogy a hiphop képviselhet-e olyan esztétikai minőségeket, mint a legmagasabb irodalom, az pörgesse le Beton.Hofi negyedik lemezét. Az Interregnum szédítően mély és ellenállhatatlanul játékos, egyetlen másodpercnyi üresjárat nélkül. A tökéletes alkotói kontrollról árulkodó, mégis szabadon burjánzó szövegek minden hallgatásra újabb és újabb rétegeket dobnak fel. Karriercsúcs 48 perc ez és fontos mérföldkő, nemcsak Beton.Hofi pályáján, de úgy általában a műfaj hazai evolúciójában is. Ez a kritika először a Recorder magazin 131. számában jelent meg.

Beton.Hofi zenéi azért rezonálhatnak sokakkal, mert egyszerre személyesek és univerzálisak, miközben izgalmasan reflektálnak a tudatosan épített előadó-alteregó és a mögötte nevető-szorongó Schwarcz Ádám ellentmondásos viszonyára. A saját kezdőpontjába visszajutó, kerek trilógiává összeálló mixtape-ek egy olyan rappert mutattak, aki tépelődő antiarcként ugyanolyan őszinte szenvedéllyel hajlítja a nyelvet, mint füstölő lazacsávóként vagy telepi csibészként. Az új lemez látványos szintlépését az jelenti, hogy e különféle minőségek akár egyetlen számon, sőt egyetlen rímpáron belül is lazán egymásba csúsznak és erőteljes reakcióba lépnek egymással.

A szavak és szóképek feltartóztathatatlan áramlásai a konkrét jelentéseken túllépve dinamikusan formálódó, állandóan változó hangulatokat építenek, a sorok szárnyalását pedig a korábbiaknál kompaktabb, letisztultabb alapok keretezik. A számok átlaghossza három perc alatt, nincsenek featek, csak Beton.Hofi, sok a sample és a hangzás hol elegáns minimalista, hol utcaszagú oldschool.

A flow bármilyen tempóban vagy ritmusban hibátlan, maxra csavarva azt az érzést, hogy nem is különálló dalokat, hanem egyetlen belső monológot hallgatunk, esszenciális tisztaságúra párolva. Erre a tudatfolyamos vájbra a számok sorrendje, a sűrűséget itt-ott fellazító kanyarok és leheletfinom töréspontok, a váratlan stílusváltások és oda-vissza utalások is jótékonyan rádolgoznak. 

Kaotikus átmeneti időszakra, hatalmi vákuumra utal a lemez címe, holott épp a magabiztos kontroll az, ami áthatja az anyagot. Az Interregnum úgy érződik a korábbiaknál egységesebbnek és átgondoltabbnak, hogy össze-vissza kacskaringózik és a legkülönfélébb irányokba ágazik szét. A közéleti témákat lazán átszövi a magánélet, a bohóckodást metafizika váltja, az elemelt képeket a direktebb megfejtések ellenpontozzák. A beleállós társadalomkritikával és masszív tudatfilozófiával egyszerre támadó Tarr Béla mellett simán elfér egy bolondos Vizipaók, ahogy a beleröhögős, húgyfoltos Top G mellől sem lóg ki egy acidos-vallomásos Mire számítottál. Az pedig tényleg fantasztikus, ahogyan egy konokul végigvitt rímből végül olyan költészet csavarodik ki, mint mondjuk a Disney “világítás vagyok, abból is a díszki” sora.

A lemez milyenségéről vagy hatásáról már csak azért is nehéz konkrétabban írni, mert a szövegek, mint minden hamisítatlan műalkotás, instant reakcióba lépnek a hallgatóval és benne saját megfejtésekké, kifelé nehezebben kommunikálható érzetekké lényegülnek át. Beton.Hofi sorai erőteljes képekbe és hangulatokba rendeződnek, de annyi titokzatosság és szabad lebegés mindig marad bennük, hogy kizárólag a befogadóban válhassanak teljessé.

Ebből pedig nemcsak az következik, hogy a lemez mindenkit máshogyan ragadhat meg, de az is, hogy minden újrahallgatással más arcát mutatja és folyamatosan változik, ettől lesz személyes, sőt intim az élmény. Az Interregnum úgy pereg le egyben, hogy akár rögtön újraindítva is frissnek hat, más hangulatokban és helyzetekben hallgatva pedig szinte egészen újnak. Vagyis az emberrel marad. 

9.5/10

Huber Zoltán

Kritikáink Beton.Hofi korábbi lemezeiről

Ötpontos szívrepesztő technikák - 0 (2024)

„Bennem van a zene meg a szolganép a gyárban” - Playbánia (2022)

„Köpnek itthon az újra, pedig ez literatúra” – comic sins (2021)

Interjúink Beton.Hofival

„Emelt fővel akarok visszatekinteni” - 2024

„Már egy emberre vagyok gyakorlatilag bárkitől” - 2022

„Engem a mondatok érdekelnek, nem a rímek” - 2021

Simon Márton Beton.Hofi dalszövegeiről

Roll papír és muskátlik - 2022