
Az Ethio-jazz az egyik legcoolabb dolog, ami valaha létezett. A stílus atyja nemcsak hogy még mindig aktív, de kifejezetten izgalmasan értelmezi újra a saját életművét. Ez a kritika először a Recorder magazin 129. számában jelent meg.
Az Ethio-jazz az egyik legcoolabb dolog, ami valaha létezett. A stílus atyja, Mulatu Astatke a hatvanas-hetvenes évek fordulóján hozta össze az etióp zene pentaton dallamvilágát azzal, amit Londonban tanult. Aki egyszer hallotta, rögtön felismeri a jellegzetesen kanyargó, magamutogatás nélkül érzéki, édesen fájdalmas dallamokat.
A zeneszerző-hangszerelő-vibrafonos-ütőhangszeres Astatke nyugati felfedezése a kilencvenes évek végén kezdődött, az Éthiopiques lemezsorozat neki szentelt részével, majd válogatásokkal, új felvételekkel; a 2005-ös Jim Jarmusch-film, a Hervadó virágok még szélesebb körben ismertté tette.
A most 81 éves Astatke a színpadtól búcsúzik, de remélhetőleg a lemezkészítéstől nem, mert az életmű 11 darabját újraértelmező album pompás formában mutatja. Brit kísérőzenekara és Addisban rögzített, hagyományos etióp hangszerek találkoznak a pompás részletekkel teli, végig elragadóan lüktető dalokban. Akinek mond valamit az, hogy Yèkèrmo Sèw, annak is fog újdonságot mutatni, több hallgatás után is; akinek nem, az meg rögtön pótoljon!
Előadó: Mulatu Astatke
Cím: Mulatu Plays Mulatu
Kiadó: Strut
Megjelenés: 2025. szeptember 26.
Műfaj: ethio-jazz
Kulcsdal: Yèkèrmo Sèw
9/10
Rónai András

