
Rap alig, varacskos drum & bass, fülbemászó darkwave/poszt-punk és kedvesen lázadó Gorillaz viszont nagyon is van Sisi és Lil Frakk kedvenc tavalyi zenéi között.
Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal Sisit, aki a számait újragondoló miniremixalbumával, a Mixáttal megmutatta, milyen magabiztosan közlekedik a régi és az újsulis hiphop, a dubstep és a drum & bass között, és első önálló buliját is megtartotta a Budapest Parkban. Illetve Lil Frakkot, aki a vicces trapet sokkal személyesebb hangra cserélte az önterápiás A Happy End Után Is Van Másnap lemezén, majd a még jobb Harmadnap EP-n.
Fotó: sinco.
SISI
A kedvenc 2025-ös megjelenésű dalaim meglepőek lehetnek, ha az ember alapvetően azt feltételezi rólam, hogy többnyire biztosan csak rapet hallgatok. Az első trekk műfaja drum and bass, egy olyan zenei irány, amivel igazán csak pár éve ismerkedek, de teljesen új lendületet adott a vele való kísérletezés. Ez az a kategória, amire én azt mondom, hogy a zenék varacskos disznója. A dal pedig nem más, mint az Inside Boutól és Simulatól.
Hasonlóan szeretem az On & On című bangert is Subfocustól, ami szintén egy kiváló minőségű dáré.
A következő dal teljesen más műfaj, kevésbé mogorva és ezúttal nem mosogépzajhoz hasonlító hangokkal teli – egy tempóban sokkal lazább, üzenetben mégis lázadóbb megnyilvánulása a művészetnek. Szerintem nagyon kedves dal, kifejezetten erőt sugárzó, éneklős, és elsősorban azt imádom benne, hogy társadalmi szerepet vállal, nem csak szórakoztatni akar. Ez a Gorillaz ft. Yasiin Bey & Omar Souleyman – Damascus.
A harmadik választásom valójában két rockdal, mert mindkettőt imádom és teljesen más hangulatúak – nem tudok közülük választani. Az egyik ORR ONE FOR THE HATERS, a másik pedig egy fülbemászó poszt-punk dalocska, Nightcrawl: Lost Highway. Nálam a maga módján mindkét trekk utánozhatatlan hangulatot varázsol és máris nagyon sokszor meghallgattam őket.
„MÁR LE VANNAK NÉMÍTVA A DÉMONOK BENNEM” – LIL FRAKK-INTERJÚNK
Fotó: Valami Hektor.
LIL FRAKK
Bon Iver: SABLE, fABLE
Úgy indult az évem, hogy beköltöztem egy nagyon kedves barátomhoz/testvéremhez egy kicsit szedett-vedett időszakom után, ide jöttetek még ti is fotózni. Előtte is hallgattam Bon Ivert, de akkor jött ki a lemez, amikor még ott laktam. Bon Iver alapból is a melankólia és a szentimentális hangulat megtestesítője. Van, hogy egy gitár, van, hogy egy gospel sample, ami behatol a lelkedbe. Azt szeretem benne, hogy nem akar többnek tűnni, mint ami. Csupasz és őszinte, boldog és szomorú. A lemez címe is erre utal: Sable, a sötétség, Fable pedig a melegség. Kedvenc dalok: Day One, I’ll Be There, If Only I Could Wait. Lemezkritikánk.
Jon Bellion – Father Figure
Na, ezt a tagot is Kristóf mutatta nekem (kristoaf). Egy géniusz ez a tag. Annyira jó lenne, ha mindenki így fogná meg a popzenét, mint ő. Intelligens. Zseniálisan keveredik a pop a hip-hoppal, rnb-vel. Ez a lemez meg tényleg patika. Kedvenc dalok: Horoscope, Father Figure.
Co Lee, Kapitány Máté – A Dzsungel Könyve
Amikor az egyik magyar kedvenc prodom és egyik kedvenc magyar rapperem összeáll. Még nálam is lógott ez a beat, de nagyon örülök, hogy végül Kolosé lett. Nem megszokott lüktetés, nagyon nem megszokott flow. Itt Máté is és Kolos is olyat mutatott meg magából, amit eddig nem hallottunk, de ez az egész Gadara lemezre igaz. És amit legjobban imádok a trekkben, hogy vad, őszinte, néha nagyon is érces, közben meg a fő üzenete ez: „A szeretet az egyetlen igazság, ez pedig az odafele vezető út, gyere, come.” Lemezpremier.
„KONCERT KÖZBEN AZ ARCOM IS TÁNCOL” – CO LEE PODCAST
070 Shake – Petrichor
Kis csalás következik, ugyanis ez a gyönyörű album ’24-es, viszont engem ’25-ben talált meg. 070 Shake-t ezelőtt is imádtam, viszont ezzel az albummal a kedvenceim közé került. Amikor írtam a Happy End Után Is Van Másnapot, akkor nagyon sokat hatott rám ez az anyag. Minden egyes zenei megoldáson érzed, hogy itt történt valami az előadóval. Kegyetlenül őszinte, mégis profi és zseniálisan megprodolt cucc. Teraszon lamentálós, sebnyalogatós album, de arra a legjobb. Kedvenc dalok: Elephant, Pieces Of You, Blood On Your Hands.
Valamiért az éreztem ezeket emelném ki, de nagyon más meghatározó trekk is van, ami megfogott, nem mindegyik '25-ös megjelenés, de talán ezek a dalok határoztak meg a legjobban 2025-ben:
Böngészd át a szerkesztőség kedvenceit is!
Még több zenész '25-ről:
Ambrus Bence (Psychedelic Source)
Makó Dávid (The Devil's Trade) és Oláh Annamari
Nemes András (Plutó, Biorobot)
Gerdesits Feri (Quimby, Marlboro Man)
Barkóczi Noémi és Szczuka Panka
nyitókép: Generál Kristóf

