Gondolkodni a ritmusról. Carrier: Rhythm Immortal (lemezkritika)

Ne kíméljük magunkat: nagy hangerőn érdemes elindítani a Rhythm Immortalt, amely az elektronikus klubzene egyik örök elemét, a ritmust állítja középpontba, és azt kutatja, hogyan válhat valami igazán időtállóvá. Ez a kritika először a Recorder magazin 129. számában jelent meg.

Monumentális, tágas terekbe komponált hangok és effektek uralják ezt a nyolc számot, miközben nem az elektronikus zene hagyományos értelemben vett futurizmusa elevenedik meg, hanem valami teljesen új. Carrier nem csak írja a ritmust, hanem gondolkodik is róla: ősi struktúrák kísérleteznek szintetikus elemekkel, ismerős töredékek bomlanak szét és rakódnak új rezgéssorba.

A végeredmény egyszerre hipnotikus és meditatív, a mély basszusok és a szélesen pulzáló effektek között olyan sodrás alakul ki, ami a testet és a tudatot egyaránt mozgásba hozza. A záró szakaszban a ritmus aztán fokozatosan háttérbe szorul, a textúrák egyre porózusabbá válnak, és a hangzás szinte organikus testként pulzál.

Carrier - aki az ezredforduló után a drum and bassben alkotott nagyot a Commix tagjaként, majd egy évtizeddel később újra feltalálta önmagát a technóban Shiftedként - köszöni szépen jól van, a 2020-as évekre sem futott ki eredeti ötletekből.

Előadó: Carrier

Cím: Rhythm Immortal

Kiadó: Modern Love

Megjelenés: 2025. október 24.

Műfaj: absztrakt, dub, elektronika

Kulcsdal: Wave After Wave

9/10

Velkei Zoltán