„Nagyon egyszerű, nagyon meleg, nagyon igazi” – Barkóczi Noémi és Szczuka Panka kedvenc 2025-ös zenéi

2026.01.13. 11:53, soostamas

„Lehet ennyire egyszerűen szép és kedves dalt írni 2025-ben? Hát lehet!”

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal Barkóczi Noémit, aki pompás címmel hozott ki tavaly új nagylemezt (Mindig kések, de hozzád jókor indultam), amivel a februári Recorder címlapjára is felkerült. A napokban pedig közös dalt adott ki cserihannával, akivel különleges, tényleg közös koncertre készülnek pénteken az Akváriumban. Valamint Szczuka Pankát, aki egyrészt Noémi zenekarában billentyűzik és vokálozik, másrészt pedig az art-elektropopos Flanger Kids frontembere, ami két dallal jött ki tavaly: a túlgondolásról szóló Overthinkinggel, és a most is épp aktuális, téli elmagányosodásról szóló Spaced Outtal.

Fotó: Szczuka Panka.

BARKÓCZI NOÉMI
(ének, gitár)

Big Thief – Los Angeles

Lehet ennyire egyszerűen szép és kedves dalt írni 2025-ben? Hát lehet… Ilyen fotókat nézegetni emberekről, akiket szeretünk.

Japanese Breakfast – My Baby

Úgy szerettem volna szeretni a Többesélyes szerelem filmet, de hát sajnos nem sikerült, viszont az OST-je csodás (Daniel Pemberton instrumentáljai is), de ez a dal a csóró szerelmeseknek különösen. Kedvenc sorom az “Only company baby's got is mine.” <3

Patrick Watson – Silencio (feat. November Ultra)

Watsont még a 2010-es évek elején szerettem meg, sokáig nem hallgattam, de a 2025-ös Uh Oh album betalált. Van egy erős Andrew Bird-hangulata, de sok kísérletezés is, inspiráló.

Haley Heynderickx & Max García Conover – Fluorescent Light

Haley-t is kicsit szem elől tévesztettem az I Need to Start a Garden után, de ezt a kislemezt megszerettem. Nagyon egyszerű, nagyon meleg, nagyon igazi. Kedvenc sor: “brilliant minds go to college just to study marketing”.

DARĀGE – Semmibe

Nem tudom, hogy lehetnek valakik ennyire kúlak, az egész 2045 albumot imádom. Lemezkritika.

New Fossils – CRINGE SUNSET

Sokat pörgött nálunk tavaly a csodaszép Ecosphere vinyl, ez a dal pedig első hallásra szerelem volt nálam. Lemezkritika. Interjú.

Fotó: Navratyil Benedek.

SZCZUKA PANKA
(billentyű)

Olyan albumokat gyűjtöttem, amik segítettek kilépni az elmúlt évben gyakran rám ülő apátiából, visszaadni az életkedvemet, energiámat.

Kokoroko – Tuff Times Never Last

Ezzel a zenei aláfestéssel minden könnyebbnek érződik, legjobb laid-back groove.ok.

Weval – CHOROPHOBIA

A címmel ellentétben – ami a táncolástól való félelmet jelenti – én nagyokat táncoltam ezekre a dalokra, mindenkinek ajánlom, DOPAMINE hits hard.

Mei Semones – Animaru

A legkedvesebb és legizgibb weirdo zene régóta, amit hallottam, YouTube-on jött szembe véletlenül, gyorsan rajongó lettem.

Sabrine McCalla – Don’t Call Me Baby

A lemez első számát (Sunshine Kisses) dobta be a Spotify random, valami nagyon elkapott benne, egyből háromszor meghallgattam egymás után és mosolyogva táncikáltam rá a nappaliban. Az egész albumnak nagyon szép atmoszférája van, nehéz lenne megmondani, hogy 50 éve vagy ma készült.