Kicsik bevezetése a nagyokba

Minden magát kicsit is filmrajongónak tartó szülő előbb-utóbb szembesül a dilemmával: mikor és hogyan találkozzon a gyerek először a nagy rendezők munkásságával. Hadd segítsünk, hogy melyik Spielberggel, Nolannel, Wes Andersonnal vagy Mijazakival érdemes kezdeni! Ez az írás először a Recorder magazin 127 számában jelent meg.

Az első filmélmény pontosan olyan, mint az első könyv egy írótól vagy az első szám egy zenekartól. Ezek a találkozások új világokat nyithatnak meg, de ha szülőként rossz kapukat választunk, a kedvet is elvehetjük, akár egy életre. Ha pedig egyáltalán nem választunk és maradunk az agyzsibbasztó ötperces animációknál, a filmek iránti rajongásunk talán át sem öröklődik.

Jómagam annak idején szinte teljes egészében a VHS-istenek szeszélyének és a két tévécsatorna adásszerkesztői döntéseinek voltam kiszolgáltatva, aminek a mai napig viselem a pozitív és negatív hatásait. A véletlenszerűség remek dolog, a tudatos választás viszont még jobb. A megfelelő sorrend kiválasztása filmtörténeti ízlésformálás is egyben. A saját gyerekét persze a szülő ismeri legjobban, ezért a következő lista inkább amolyan vitaindító támpont.

CHARLIE CHAPLIN

Melyik legyen az első? Nagyvárosi fények (1931) 

Mikor? 4 évesen

A burleszk kiváló belépő a filmek világába, hiszen a hasraesés vagy az arcba tolt habostorta háromévesen már bőven vicces. A fekete-fehér mutatványok nemcsak rövidek, de túlzó gesztusokkal és statikus kamerával dolgoznak, így a kicsik a film nyelvét is könnyedén elsajátíthatják. Stan és Pan, Buster Keaton vagy akár Harold Lloyd biztos pontok, de amiért Chaplin egy fokkal jobb, hogy a vizuális humor mellé érzelmeket is kapunk. Nálam alapélmény a bajuszt törlő etetőgép vagy a fogaskerekek között csúszkáló szerencsétlen munkás, de második filmnek A kölyök is biztos választás.

HAJAO MIJAZAKI

Melyik legyen az első? Totoro – A varázserdő titka (1988)

Mikor? 5 évesen

Mijazaki tudatalattiból feltörő gyermeki fantáziákat kelt életre, és nagy teret hagy a képzeletünknek, így sokkal izgalmasabb, mint mondjuk a Disney jóval biztonságosabb terepen mozgó rajzfilmjei. A japán Mesternél mellélőni talán csak a megfelelő életkorral lehet, a Chihiro Szellemországban nálam például húszévesen is álmatlan éjszakát okozott (igaz, negyvenfokos lázzal néztem, és talán azért látogattak meg a stáblista után a szellemek). A Totoro ellenben tele van aranyos lényekkel és macskákkal, a fiatalabb testvér pedig óvodás. Következőnek meg jöhet a Kiki, a boszorkányfutár, bár ott a felnőtté válás jóval hangsúlyosabb.

WES ANDERSON

Melyik legyen az első? A fantasztikus Róka Úr (2009)

Mikor? 6 évesen

Wes Anderson szimmetrikus világai szép színesek, de egy kisebb gyermek nyilván nem dob hátast egy vintage lemezjátszó vagy csomagolópapír láttán (remélhetőleg). A Róka Úr viszont az idézett katalógusvilág vagy a citált műfajok ismerete nélkül is vicces és kedves, ráadásul kézműves stop-motion. Másodiknak meg ideális a Holdfény királyság tábori fantáziája, de a többi Anderson van annyira spleenes, hogy érdemes lehet várni velük, különösen a Tennenbaumékkal, ahol még csuklót is nyisszantanak.  

STEVEN SPIELBERG

Melyik legyen az első? E.T. – A földönkívüli (1982)

Mikor? 7 évesen

Bár Spielberg gyermeklelkű rendezőként van elkönyvelve, aki mindig egy kiskamasz szemszögéből és lelkesedésével mesél, a filmjeiben bőségesen akadnak traumák, és még csak nem is kell a D-napra, a rabszolgaságra vagy a holokausztra gondolunk. Nálam egy életre beégett a frigyláda sugaraitól leolvadó náci arc, illetve a Balatonban is sasoltam az uszonyokat azon a nyáron, amikor láttam a Cápát, a szarvas indiai főpapról meg ne is beszéljünk. Az E.T. viszont a képzeletbeli barát komolyan vett meséje, pont annyi sci-fivel, ami be tud húzni egy alsóst. Aztán meg pörgethető a Jurassic Park a dínókkal. A Schindler viszont ráér akkor, ha már a vonatkozó törióra is megvolt. 

MARTIN SCORSESE

Melyik legyen az első? A leleményes Hugo (2011)

Mikor? 8 évesen

Ha a gyereknek vadászunk filmeket, feltehetőleg nem Martin Scorsese ugrik be elsőre, de másodikra sem. A katolikus bűntudat és a messianisztikus önsorsrontó magányos hősök mestere azonban nemcsak a városi mocsok mozgóképes költője, de hatalmas szívű mozirajongó is, amit a Hugóban sikerül kedves mesébe csomagolni. A pénz színével talán érdemes pár évet várni, mert utána nyilván el kell menni biliárdozni, ahova bizonyos magasság szükséges. A Nagymenőkkel viszont óvatosan, mert Tommy DeVito röhögésétől most is a hideg futkos a hátamon.

TIM BURTON

Melyik legyen az első? Batman (1989)

Mikor? 9 évesen

Batman az egyik legjobb szerepmodell szuperhős, hiszen Wayne nem véletlen balesetnek köszönheti a kiválóságát, hanem a pénzét használva keményen gyúr, tervez és okosodik. Tim Burton gótikus különcei egyébként is jól passzolnak a kiskamaszokhoz, ráadásul az ő Denevérembere tényleg olyan nagybetűs kaland, ami után a kuporgatott zsebpénzből trafikos kamuposztereket vásárolt az ember cigirágó vagy tejpor helyett. A második Burton-Batman remek lépés a sötétebb műfajok felé, az élőszereplős Dumbo ízlésterrorát viszont inkább dugjuk el, mintha meg se történt volna.

SERGIO LEONE

Melyik legyen az első? A Jó, a Rossz és a Csúf (1966)

Mikor? 10 évesen

Bár a westernt talán érdemes Bud Spencerék vagy az Ezüst-tó felől bevezetni, a nagybetűs Vadnyugat az Leone nagytotálja, Morricone trombitái és persze Eastwood kőből vésett arca, ahogy rásercent a szivarkára. A homoktortára a füsthabot Lee Van Cleef pipája és Eli Wallach vigyora teszi fel, avagy mi lehetne hatásosabb lecke epikáról és a szabadversenyes individualizmusról, mint e három ember kergetőzése Arch Stanton sírja körül. Ha pedig ráérzett a gyerek, jöhet a Pár dollárral többért bosszúja (illetve Ford, Hawks és Mann munkái), a Volt egyszer egy Amerika viszont egészen más vonal, azzal óvatosabban.

ALFRED HITCHCOCK

Melyik legyen az első? Észak-Északnyugat (1959)

Mikor? 11 évesen

Hitchcock filmjei annyira elegánsan borzongatóak, hogy gyakorlatilag bárhol el lehet kezdeni az ismerkedést, plusz remek móka együtt vadászni, melyik jelenetben tűnik fel épp a rendező. Egyedüli kivételek a szexuális neurózisok (Szédülés, Psycho, Téboly), kezdeni viszont az Észak-Északnyugattal érdemes, mert ott a kaland és a thriller tökéletes aránya mellett a tempó is feszes. Ha pedig panelban lakunk, a Hátsó ablak kukkolása edukációs célokra is remek.

COEN TESTVÉREK

Melyik legyen az első? Arizonai ördögfióka (1987)

Mikor? 12 évesen

Coenék csodálatos második filmje nemcsak az életműbe vezethet be, de egyúttal Nicolas Cage zsenijébe is. A rajzfilmes túlzások a burleszk felé, a helyszínek a western irányába kacsintanak vissza, a mélyben pedig ott a csupaszív családi történet, ami ezerszer jobb, mint a hasonló témákat középszerűen boncolgató gyerekfilmek. Következőnek meg adja magát A félszemű, a Fargo faaprítója viszont instant mentális sérülésekhez vezethet.

CHRISTOPHER NOLAN

Melyik legyen az első? Eredet (2010)

Mikor? 13 évesen

Nolan nagyívű munkái vagy túl bonyolultak, vagy túl sötétek egy tininek, az Eredet viszont pont annyira csavaros, játékos és izgalmas, hogy lángra gyújtsa a képzeletet. Utána ott A tökéletes trükk misztikus bűvészei, de igazán akkor járunk jól, ha elcsípjük valamelyiket a nagyvásznon, orkánszerű hanggal. Nolan igényes attrakciós mutatványai ugyanis arra is nagyon jók, hogy rakattintsák a gyereket a mozizás életre szóló élményére.