Belőlem csak egy van, belőled meg száz. Az élet, az mindennek az összessége. Csak dzsalok, dzsalok, dzsalok, amíg utolér a végzet. Nem tudom, hogy élek-e még, vagy én leszek majd a következő. Az engedelmesség nem a kedvencem. A kő mint fegyver. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Azahriah a három MVM Dome-os koncertje közben kiadott két új albumot (meg egy új videót). Ezek egyfelől hozzák azt, amit várhatunk tőle: a jellegzetes énekstílust, rengeteg hookot, rengeteg műfajt a metaltól a mulatósig, az old school hiphoptól az elektronikáig, latin és jamaicai stílusokat - de akár jazzes, indiai vagy klasszikus zenei utalásokat is hallhatunk, némelyiket csak pár másodpercig. Másfelől viszont egészen mások ezek a számok, mint korábban, amikor mégiscsak slágerekbe rendeződött a sokféleség. Itt első hallásra nyilvánvaló, hogy ezt a szempontot Azahriah elhagyta - sőt, kb. ez az egyetlen, ami nyilvánvaló. "Megfogadtam, hogy mindent a flow-ért" - mondja a Zenebában, a nanecsiben meg azt, hogy "nekem a hype nem kell most már, inkább csinálok olyat, amit akarok". Egymásba folyó témák vagy éppen radikális váltások sorozata ez az összesen egyórányi zenefolyam, amivel elsőre, de akár másodikra is nehéz mit kezdeni - nekem kellett négy-öt hallgatás, mire elkezdtem igazán élvezni. De ha az ember nem is feltétlenül jut el ide, már önmagában az is nagyon becsülendő, radikális gesztus, hogy ezen a szinten valaki veszi magának a bátorságot, és erőfeszítést vár el a hallgatóitól. Facebook, Instagram
A Mayberian Sanskülotts új lemeze 2016 óta az első, amin magyar nyelvű szövegek hallhatók, de nem ez az igazán érdekes újdonság rajta, hanem az, hogy a már az előző lemezen is megjelenő elektronikus tánczene itt még több számban előkerül, legyen szó szintipopról, szintidiszkóról vagy breakbeatekről - persze a már megszokott melankolikusan ködös dream pop mellé kerülnek ezek a számok, sokszor kifejezetten izgalmas kontrasztokat alkotva. A záró, kilenc és fél perces Vonatok a dob nélküli, édesen melankolikus pulzálástól már-már underworldi technós veretésig jut el. A stílusfrissítés jót tett a zenekarnak: erős, gyakran kifejezetten slágeres dalok születtek, mármint mayberiani értelemben. A hvg mutatta be a lemezt; az interjúban Balogh Gallusz azt mondja, hogy még mindig The Cure-t hallgat, Csordás Zita viszont azt, hogy "mostanában tökre rámentem a minimál hangzású szintis zenékre – tetszett, hogy kb. három hangból vannak összerakva ezek a számok." Facebook, Instagram
Boldogok vagyunk-e - ezt kérdezte Solére 2024-es albuma, a friss III.-ról viszont ezt mondta: "Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha." Tényleg az a legizgalmasabb a lemezben, hogy miközben a szövegek és a zenék sokszínűek - a pop-R&B számos elektronikus stílussal találkozik -, mégis érezhető, hogy ezek ugyanannak a folyamatnak a különböző stációi, oldalai. Kifejezetten húzós dalok is hallhatók itt, pl. a kis torzítással feldobott hiphopos Sose halok meg (ebből vettem a cikk címét), vagy éppen a vagányságban, dögösségben lubickoló záró AHA! Ótvar Pestis, Lil Frakk és Brenka a featek, a producerek: Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu, Kovács Miklós. (Solére látható a nyitóképen, Sivák Zsófia fotóján.) Facebook, Instagram
Lev Toystore, vagyis Boros Levente számos zenekarban játszik (The Qualitons, Amoeba stb.,), ezen kívül is beugrik ide-oda (glsch albumán is több számban dobolt) - és mindezek mellett immár második szólólemezét is összerakta. Az első igazi meglepetés volt, kifejezetten fura kísérletezésekkel, és a rendesebb számokat is rendre megbolondította. Az új lemezről azt mondta előzetesen, hogy van rajta "két matt-puha house, két lírai szinti-ömlengés és két footwork hangulatot idéző vehemensebb tétel is." Ami persze fenntartásokkal igaz, hiszen mindegyikben vannak kisebb vagy nagyobb eltérések a formuláktól, akár belesimítva a zene szövetébe, akár a hallgatót kissé kizökkentve. Így például a Piano Room elvileg egy zongorás house, de valójában a csúszkáló-akadozó-kopogó intróból csak kb. másfél perc után kezd ebbe az irányba elindulni, de amikor azt hinnénk, hogy ez már kb. az, akkor gyorsan kitéríti onnan, majd le is zárja. Szóval ha nem is annyira elsőre megütő módon, mint a bemutatkozásnál, ez is bőven - és élvezetesen - kísérletező anyag. Instagram
Az 1x1 a technoveterán Maks egyik alteregója. Új EP-je - ami az egykor aktív, de 2023 tavasza óta hallgató Fraktal Sound Organization kiadó örvendetes feltámadása is egyben - egyfelől valóban az alapokra redukált techno: ritmus, pár réteg, ennyi. Másfelől ezek a pulzáló, kattogó, zúgó és persze puttyogó rétegek poliritmikusan vannak elrendezve, vagyis miközben alig történik valami, aközben mégis rengeteg minden történik: új és új, izgalmas konstellációba állnak össze a hangok, miközben a húzás egyenes és egyenletes. Facebook
Kitin elektromos gitárral kísérletezik. Stone as a weapon című első, nyáron megjelent kiadványa négy különböző megközelítést vonultat fel. A címadó szám sűrű, reszelős, akadozó torzulásokat hoz ki a hangszerből, míg a bioradar amolyan fájdalmas, panaszos éneket. A rövidke + (szinte) dallamos etűd, míg a záró saur fojtottabb, sötétebb, absztraktabb improvizáció - bár néha mintha a drone metal felé kacsintgatna. Ezek a megközelítések nem kioltják, hanem erősítik egymást.
Nem követtem Missh aka Misshmusic életét, mindenesetre kis kereséssel rátaláltam egy februári bejegyzésre, ami szerint "ennyire egyedül még életemben nem éreztem magam. A most pörgő zenetársakkal nem igazán tudok kommunikálni – talán Manu és Kevin az egyetlen, akikkel tudok váltani pár szót –, de ezen kívül senki. A régi barátaimmal kényelmetlen a kapcsolat, mert alkohol és drog nélkül Magyarországon eleve nehéz fenntartani a kapcsolatokat. Szocialis eletem 0." Igaz, aztán kommentben hozzátette, hogy "ez csak egy reflektalas a rosszabbik hangulataimbol". Az új lemez eleje aztán gyorsan rácáfol minderre: "soha nem voltam még ennyire jól". Azért később is előkerül a sötét oldal a hangulatilag sokszínű, amúgy zeneileg viszonylag egységes, AutoTune-os, trapes, reggaetonos R&B-lemezen. A közreműködők listája is vegyes (és ezzel szintén rácáfol a fentiekre): Fehér Krisztián, Burai, Pogány Induló és KKevin. Facebook, Instagram
Százéves lett az Animal Cannibals, mármint a két tag 50+50, ennek örömére száz számot válogattak össze az egyórás Ultra Megamixbe, a kezdetektől napjainkig. És ha már a cím is egy régmúlt korszakot idéz meg, a mix kijött CD-n is, nyilván: száz példányban. Honlap, Facebook, Instagram
Rónai András
