
A krautmetáltól a pszichofolkon át az free ambientig mindennel foglalkozó finn Circle / Pharaoh Overlord univerzumán belül is különösen őrült ez a lemez. Ez a kritika először a Recorder magazin 127. számában jelent meg.
A finn Pharaoh Overlord a Circle testvérzenekara; náluk is minden lemez egy újabb meglepetés – általában (de nem mindig) van köze a krautrockhoz, de legalább repetitív. A Louhi ezen az univerzumon belül is különösen őrült. Az alap ráérős krautrockos dob-basszus (oldalanként egy-egy, a második féloldalasan billeg), plusz búgó-zsongító tekerőlant. Erre jönnek poliritmikus űrarpeggiók, tétovázó gitárszólamok, vagy éppen torzítós vigyorogva-durvulás stb. Plusz a régi harcostárs, Aaron Turner (Isis) extrémmetálos, hörgős-teátrális éneke-énekbeszéde, aminek látszólag semmi köze nincs a zene maradék részéhez – nyilván ez a lényeg.
A „fura” zenék jó részét a kitartó hallgató egy idő után megszokja, de ez sokadszorra is teljesen valószínűtlen. Újra meg újra rá lehet csodálkozni, és ugyanazzal a vigyorral lehet hallgatni – ami nem jelenti azt, hogy ironikus volna, mert a zenészek őszintén szeretik a metalt, a krautrockot, a nyenyerét, a zenélés szabadságát.
Előadó: Pharaoh Overlord
Cím: Louhi
Kiadó: Rocket Recordings
Megjelenés: 2025. július 25.
Műfaj: krautmetál
Kulcsdal: Louhi (Part 2)
8,5/10
Rónai András

