Harangok ambientje. Jake Muir: Campana Sonans (lemezkritika)

Amíg Jake Muir nem fogy ki az ilyen különleges ötletekből, addig garantáltan a modern ambient egyik legnagyobbjaként hivatkozhatunk rá. Ez a kritika a Recorder magazin 126. számában jelent meg először.

Ambient előadóknak se szeri, se száma ebben a világban, a streaming platformok végtelen playlistjeiről nem is beszélve. Szóval nem kis teljesítmény, ha az irányzatban valakit még kifejezetten várnak az emberek, hogy mit csinál következőre. Az amerikai származású, Berlinben élő Jake Muir az egyik ilyen modern ikon rendkívül széles érdeklődéssel: írt már baljós zenét soulslike videójátékokra (2021: Mana), és kísérletezett azzal is, hogy mi történik, ha fürdőkben rögzített field recordingokat kever vintage melegpornókból kivágott mintákkal (2023: Bathhouse Blues).

A Campana Sonans ismét váratlan tanulmány, ezúttal német és angol templomok harangjait halljuk manipulálva, különböző hangkollázsokon. Míg a német darab (Erzklang) közelebb áll a hagyományos ambienthez, és egy hosszú nyújtott drone-ban teljesedik ki, addig az angol párja (Changes) több szabályszerűséget, már-már matematikai szabályokon nyugvó harangjátékokat tartalmaz igazi melódiával és erősebb sorvezetéssel. 

Előadó: Jake Muir

Cím: Campana Sonans

Kiadó: enmossed

Megjelenés: 2025. június 6.

Műfaj: ambient, field recording

Kulcsdal: Erzklang

9/10

Velkei Zoltán