
Egy felforduló világ ütős klipje a Slow Village-től, különleges, 2.5D-s képi világgal, ami nyomokban La Haine-t is tartalmaz. Premier!
Egyre közeledik a Slow Village régóta várt harmadik nagylemeze, amit eddig két klippel vezetett fel az egyik legkreatívabb hazai underground rapcsapat. A Doktor Monoton-feattel érkező Kileng a ház inkább a kattogó bítes, közérzetibb Pénzmágnes tesója, bár hangulatában felszabadultabb, és ugyanolyan könnyen ül be a fülbe (pláne az énekelt refrénnel), mint a tévés tehetségkutatókat a csapattól szokatlan direktséggel kifigurázó X.
A Kileng a ház azt az érzést járja körbe többfelől, amikor nem kicsúszik, hanem folyamatos csúszásban van a talaj a lábad alatt, neked mégis valahogy talpon kell maradni. A krízisek (magánéletiek, társadalmiak, és egyre inkább politikaiak) csak halmozódnak, de megszáll valami furcsa nyugalom: „A hullámzás normális, nem kell ráparázz!”
„SEGG KELL HOZZÁ ÉS FEJ” – SLOW VILLAGE-INTERJÚNK
„Sok-sok minden történt velünk az elmúlt öt évben, amiről egyelőre felesleges is lenne beszélni a dalok helyett. A lényeg talán annyi, hogy igyekeztünk minden tanulságot a magunkévá tenni, a hozzánk megszokott módon nyitott szemmel járni és mindent – igen, magunkat is, többször is – megkérdőjelezni. Eléggé hozzánk nőtt a dal az elkészülését követően, hiszen rapről rapre más-más nézőpontból közeledünk és távolodunk, kilengünk majd vissza, szinte csak egy pillanatig maradunk „nyugalmi állapotban” – mondta a Slow Village egyik rappere, glsch a Kisszobát is megidéző új dalról, amelynek klipjében egy-egy villanásra olyan arcok is feltűnnek, mint Füstös, Lusta Geri, HRK, Man + Machine, FRANKO vagy Gently da Spittah'.
„Hogy Doktor Monoton barátunk aka. Phlat a Mulató Azték is velünk tartott, az meg egy családi hagyomány, és ki mást reprezentálnánk folyamatosan, ha nem a közelieket és a szeretetteket. Ez egy ilyen dolog. Köszönjük Giulianónak (a rendező-operatőr-vágó Salvatore Guilianónak – a szerk.) a ringlispíl-élményt és minden barátunknak, akivel együtt lengedezhettünk a forgatáson. Szívünk benne, és ez már a tiétek!”
A Kileng a ház klipje bevallottan nehéz szülés volt, peches forgatással, ehhez képest pláne látványos és technikai szempontból formabontó lett a végeredmény. A fekete-fehér, lakótelepi vájb mégis ismerős lesz, méghozzá Mathieu Kassovitz '95-ös kultuszfilmjéből, A gyűlöletből (eredeti címén: La Haine), amit tulajdonképpen véletlenül idézett meg a Slow Village. A Kileng a ház eredetileg színesben forgott, de első nekifutásra nagyon nem akart összeállni – volt olyan pont, amikor majdnem elengedték az egészet –, de aztán megnézték fekete-fehérben, és úgy minden a helyére kattant.
„A La Haine világpremierje éppen 30 éve, 1995. május 27-én volt a cannes-i filmfesztiválon, szóval a sok kanyar után utolértük a sorsot vele. Sőt, ebben is van valami izgalmas íz, mert a legenda szerint Kassovitz is színesnek szánta a La Haine-t és az utómunka során hozta meg a döntést, hogy legyen fekete-fehér” – mondta Dobos Csaba, a Lassúfalu menedzsere.
A Kileng a ház kislemezborítója Imreh Sándor munkája, a csavaros zenei alapot pedig ONE-AB hozta: „A zene érdekessége, hogy az A téma keretes szerkezetként öleli körbe a dal közepén végighúzódó B témát. A két egységet nem a verzék és a refrének váltakozása strukturálja, hanem a témaváltások hangolják át a refrén atmoszféráját fordított sorrendben, a dal elején és végén.”
A SZTORITELL EP 2022 LEGJOBB MAGYAR LEMEZEI KÖZÖTT
A Slow Village-et kétszer is megnézheted élőben a következő hetekben: május 26-án a PONTOON-on adnak koncertet, június 19-én pedig a Dugattyús összművészeti kulturális központban találkozhattok velük a Margit-körúton. A következő spéci vizuálra sem kell sokat várni, május 26-án ugyanis a Slow Village 360 fokos live sessionjével folytatódik a Light Art Museum Budapest különleges zenei sorozata, amely nemrég a Jazzbois-zal startolt el. Lentebb pedig a rendező mesélt nekünk a klip rendhagyó képi világáról.
A RENDEZŐ, SALVATORE GIULIANO A KLIP KÜLÖNLEGES KÉPI VILÁGÁRÓL
Nagyon régóta szerettem volna rap-klipet forgatni, talán 6 éves korom óta hallgatok rapzenét és a mai napig az egyik legtöbbet fogyasztott zenei műfajom. Nagyon megörültem így annak, hogy lehetőséget kaptam egy Slow Village-számhoz klipet készíteni.
Mégis, ez a projekt az elejétől a végéig olyan volt, mintha egy fekete felhő lebegett volna felette. Túlzás nélkül ez volt a legproblémásabb projektem, mindig történt valami, ami miatt vagy csúsztunk, vagy újra kellett terveznünk. Valahogy sosem volt szerencsés az együttállás.
Ennek ellenére a végére úgy alakult, hogy több, évek óta dédelgetett ötletem is megvalósult benne.
Rapzenéken és -klipeken felnőve mindig is vágytam egy olyan anyagra, ami a ’90-es évek klasszikus rap-klipjeit idézi – vizuálisan és hangulatában –, anélkül, hogy konkrétan lemásolnánk bármit. A főbb inspirációkat The Pharcyde, Gang Starr és Queen Latifah klipjei adták.
Egy másik régi álmom egy szabadtéri, forgó színpados klip volt. Ennek különlegessége, hogy általában elég nehéz közterületen forgatni egy többméteres színpaddal – ezért is szokták inkább stúdióban használni ezt a technikát. Ez a mozgás viszont ad egy furcsa, álomszerű, suhanó érzést a városi háttérnek, ami egyszerre hat természetesnek és természetellenesnek.
Emellett több mint 10 éve akartam már egy 2.5 dimenziós klipet forgatni, aminek olyan a hatása, mintha 3D szemüveggel néznénk egy filmet, csak szabad szemmel. A technikai megoldás már régóta megvolt a fejemben, de sosem jött a megfelelő projekt – egészen mostanáig. Ha nem tévedek, talán ez az egyik első ilyen stílusú klip. Pontosabban, én sem külföldön, sem itthon nem láttam még így használva ezt, de nyilván nehéz mindent látni, szóval előre is elnézést, ha tévedek.
Szintén régóta foglalkoztatott hogy egyszer forgassak olyan „űrben kivágott szobasarkokat", amiket Pinteresten több ízben is lehet látni. Semmiképp nem szerettem volna pusztán lemásolni ezeket, első perctől kezdve azt gondoltam izgalmasnak, ha ezek valahogy tudnának forogni is. Eleinte felmerült, hogy 3D-ben oldom meg, de végül a Kraft Rental stúdiójában valódi díszleteket építettünk hozzá.
Tehát öt ötlet találkozott ebben a projektben, amihez még egy szándékosan nagyon minimális sztorivonalat is forgattunk. Nem akartunk egy konkrét A-ból B-be történetet mesélni, hanem valamit, aminek az állítása nem konkrétan megfogható és akár többféleképpen is értelmezhető a dallal. Volt, amikor a vágás közben nehezen találtam meg, hogy ezek hogyan fognak mind jól kapcsolódni egymáshoz, de végül a váltakozó képarányokban rejlett a megoldás.
Ja, és nyomokban tartalmaz La Haine-utalásokat is persze.
Ezúton is köszönöm a Kraft Rental és a Cinesuper támogatását, akik eszközökkel és stúdióhasználattal segítették a projektet, Nyirádi Gábornak és Kuminka Máténak, akik a jobb és bal kezeim voltak a forgatási napokon, Kis Janinak és Teleki Kálmánnak a díszletépítést és a forgó színpadot, valamint a Budapesti Retro Élményközpontnak, akik a panelépületes hátteret biztosították.
Slow Village a Facebookon. Instagramon.





