Szefárd zsidó dalok ősi női nyelven – Áprilisban Nani Vazana az Opus Jazz Clubban!

A kisebbségi Eurovízió 2024-es győztese, a ladino nyelvű szefárd zsidók zenéjét elragadó flamencós dallamokkal játszó Nani Noam Vazana április 17-én koncertezik triójával az Opus színpadán.

Az Ibériai-félszigetről 1492 után elűzött szefárd zsidók spanyollal kevert nyelve a ladino, amit a világban ma alig több mint százezer ember beszél. A Spanyolországból és Portugáliából elmenekült zsidók nagyobb részt Európa délkeleti és Afrika északi részén telepedtek le – Nani Vazana is egy marokkói szefárd zsidó családba született, amelyik az énekesnő születése előtt költözött át Izraelbe. Apja az arab mellett a ladino használatát is tiltotta otthon, hogy hátrahagyják végleg a traumatikus múltat (a család egy iskola elleni merénylet után menekült el Marokkóból), de mivel a nagymama alig beszélt héberül, így ő főzés közben ladino nyelven mondott népmeséket és énekelt népdalokat titokban az unokájának.

Ez pedig tökéletesen összhangban volt a szefárd zsidók történetével is, amelyben a ladino elsősorban a családok nőtagjai között hagyományozódott. „A ladino egy matriarchális nyelv – a szentírásban és az irodalomban is sok anya-lánya párbeszédet találunk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a középkori zsidó kultúrához. Akkoriban a férfiak a zsinagógában a héber nyelv és a Tóra tanulására összpontosítottak, és mivel ez egy elszigetelt közösség volt, nem nagyon igyekeztek beszélgetni a környezetükkel. A nők viszont otthon maradtak, és meg kellett tanulniuk a helyi nyelveket, alkudozniuk kellett a kereskedőkkel, recepteket cserélniük és pletykálniuk – mert akkoriban így jutottak hírekhez. Ezek a szabadidejükben született dalok és a szájhagyomány útján terjedő történetek közvetítik a hétköznapi emberek történelmét – hiteles betekintést nyújtanak a Kolumbusz korabeli zsidó mindennapokba” – mesélte egy interjúban Vazana, aki már felnőttként ment vissza nagymamája szülőfalujába, miután fellépett egy marokkói jazzfesztiválon, a faluban pedig meghallott egy ladino dalt, amit százak énekeltek az utcán – igaz, arabul, de a dallamot felismerte.

Ezután vetette bele magát a ladino nyelvű szefárd zenei hagyomány tanulmányozásába, és előbb egy feldolgozásalbumot készített azokból a dalokból, amiket a nagyanyjától hallott kiskorában (Andalusian Brew), majd miután három évig játszotta ezeket a számokat, elkezdett sajátokat írni (Ke haber). Vazana a milleniál dalszerzők közül elsőként nyúlt vissza a ladino nyelvhez, a saját számait pedig középkori szövegek és versek alapos kutatása után írta meg. Sokuk szól a ladino szövegekban központi helyet kapó, különleges anya-lánya szeretetről: van, ami az elrendezett házasság ellen lázadó lányról szól, és olyan is, ami arról, hogy hányféleképpen lehet elkészíteni a padlizsánt.

A 23 éves kora óta Hollandiában élő Vazana nyers, flamencóban gyökerező énekkel, lágy harsonaszólamokkal, mariachi gitárral, ütőhangszerekkel és zongorával kíséri a szefárd dalokat, amelyekbe néhol török és karibi hatásokat is beengedett. Koncertjein szívesen játszik feldolgozásokat, és mashupol például Stinget ladino szövegekkel (Shape of My Heart / Mi Korazon), karrierjét pedig igazi DIY-zenészként egyengeti: albumait a honlapjáról lehet megvásárolni, azok teljes egészében nincsenek fent az előadókat alulfizető Spotify-on.

SZALÓKI ÁGI IS ÉNEKELT EGY BULGÁRIAI SZEFÁRD ZSIDÓ DALT LADINO NYELVEN.

A jazzharsonásnak is kiváló Vazana tavaly megnyerte a „kisebbségi Eurovíziót”, azaz a kisebbségi nyelveken éneklők európai dalversenyét, a 2002 óta létező LIET-et Korzikán: Una Segunda Piel (Second Skin) című dalát alig pár órával azután adta elő, hogy értesült édesapja haláláról. Az énekes ráadásul nemcsak a különféle világzenei ranglistákon vívott ki magának előkelő helyet albumaival, hanem azon kevés művészek egyike is, akiknek zenéjét az amerikai Kongresszusi Könyvtár élő relikviaként dokumentálta.

Vazana április 17-én trióban, Martin Pŕidal gitárossal és Leonardo Barbosa dobossal játszik az Opus Jazz Club színpadán, ahol tavalyi albuma, a Ke haber saját szerzeményei mellett népszerű feldolgozások és tradicionális szefárd dalok is előkerülnek majd.

Nani Vazana
Helyszín: Opus Jazz Club
Időpont: 2025. április 17. (csütörtök) 20.00
Belépő: 3900 Ft
Jegyvásárlás. Facebook-esemény. További infók.

A szefárd zenei örökséget a Qiyannal free jazzbe oltó Ajtai Péterrel itt interjúztunk a különböző zsidó diaszpórák zenei hagyományairól, Izrael mai, klezmeren túli zenéjéről pedig itt írtunk bővebben.