Bridget Hayden az avantgárd zenei élet ismert szereplője, de új lemeze rendes (nem lo-fi vagy széteffektezett) folkdalokat tartalmaz. Azért ne higgyük, hogy akkor ez egy egyszerű folklemez. Ez a kritika először a Recorder magazin 121. számában jelent meg.
Ezt a lemezt talán végig sem hallgattam volna, ha nem tudnám a hátterét. Nem mintha rossz lenne: Bridget Hayden szépen, kifejezően énekel folkdalokat, bendzsó, hegedű és búgó harmónium kíséri visszafogottan. Ám a tempó kimérten, szinte gyászosan lassú és egyenletes; könnyű azt mondani pár dal után: jó ez, de nem kérek többet.
De máris érdekesebb, ha tudjuk, hogy Bridget Hayden az avantgárd felől jött: tagja volt például a free-drone-folk Vibracathedral Orchestrának; ha korábbi szólólemezein van egyáltalán ének, az lo-fi effektek és gitárzajok alá van temetve. Ezt a lemezt azért vette fel, hogy legyen valami, ami tetszik az anyukájának is, aki bevezette őt zenébe. (Tetszett neki, de a megjelenés előtt elhunyt.)
Így már lehet hallani, hogy valójában nem egyformává lassított tradicionális dalokkal van dolgunk, hanem egy másfajta, mondjuk drone-os építkezés, időkezelés és a dalforma találkozásával. Hayden nem négy-öt perces egységekben dolgozik, hanem az egész lemezen kibontott textúrában és történésben; ami egyben a hagyományozás szép és tragikus történése is. Ez nemcsak elméleti megfontolás: így tényleg jó hallgatni.
Előadó: Bridget Hayden and the Apparitions
Cím: Cold Blows The Rain
Kiadó: Basin Rock
Megjelenés: 2025. január 10.
Műfaj: avant-folk
Kulcsdal: Factory
8/10
Rónai András
