30 éve Tombol a hülyeség – Premier! Megújulva jön ki újra a Marlboro Man klasszikus lemeze

Remaszterelve jelent meg újra a Tombol a hülyeség, a rendszerváltás utáni éveknek és a kicsit sárgább, kicsit savanyúbb kelet-európai kapitalizmusnak máig vicces görbe tükröt tartó Marlboro Man-lemez, amelynek születéséről a frontember Gerdesits Ferenc sztorizott nekünk. Premier!

„A 90-es évek első fele minden szempontból nagyon izgalmas időszak volt. Épp, hogy túl voltunk a rendszerváltáson, úgy érezhettük, hogy végre mi is a „nyugathoz” tartozunk, elindult itthon is a kapitalizmus, elég szerencsétlenül és bénán, de elkezdődött valami új, más élet. A Marlboro Man egy viszonylag jelentős zenekarnak számított, fontos fesztiválokon játszottunk és rengeteg klubkoncertünk volt, hiszen Budapest és az ország is tele volt klubokkal, ahová eljártak az emberek még akkor is, ha épp nem volt zene vagy más program, találkozni, társadalmi életet élni vagy csak inni egy sört és élvezni a szocializmus utáni szabadabb létet az állampárti kontroll nélkül. Mi pedig 1994-ben már a második albumunkat készítettük, az elsőt, a Halakat egy kis stúdióban vettük fel egy 8 sávos magnó és egy gitáros barátunk segítségével, aki a hangtechnikus szerepét látta el. A Tombol a hülyeség már egy valódi, profi stúdióban készült és már nem én finanszíroztam teljes egészében, hanem anyám férje intézett szponzort, az Acer Computert, így szintet léphettünk. Mondanom sem kell, hogy mindkét alkalommal analóg technikával dolgoztunk, ami akkor természetes volt, mára pedig mindenki álma az ilyesmi. A végeredményt viszont DAT-kazettán kaptuk meg, amit addig sosem láttunk, mostanra viszont szinte teljesen eltűnt a köztudatból. A dalok jó részét már játszottuk a koncerteken, így elég felkészültek voltunk, a 24 sáv pedig megnyitotta a lehetőségeket a dúsabb hangszereléshez, különböző fúvós és ütős hangszereket, harmónikát, vokálokat rögzíthettünk. Mivel akkoriban még nem lehetett minden sarkon világszínvonalú hangszereket venni (és nem is futotta volna rájuk), kölcsönkértünk egy rakás kiváló akusztikus és elektromos gitárt, ezeket használtuk a felvételen.”

„A szólamaival mindenki gyorsan végzett az alapzenekarból, aztán jöhettek az „extrák”: bendzsó, kürt (az Állami Hangversenyzenekar kürtöse által, aki manapság a Rackajam tagja), fuvola, vibrafon, ütősök és a rengeteg vokál, amiket apám és két vokalista lány énekelt, valamint Szántó Maki az Üllői Úti Fuckból. A felvételek 1994 április-májusában készültek, de az album csak 1995-ben jelent meg kazettán, különböző töketlenkedések miatt. Ugyanis a zenekarból volt, aki úgy gondolta, hogy keressünk kiadót az anyaghoz, ez pedig elhúzódott, majd kútba is esett, senki nem akarta kiadni. A korra igen jellemző történet, hogy apám megkérdezte egy barátját, aki társtulajdonos volt az egyik kiadóban, hogy nem adnák-e ki a Tombol a hülyeséget? Erre ő gálánsan csak annyit kérdezett, hogy mennyi pénzt tudunk fizetni ezért? Egy általunk felvett, megkevert kész anyagot vittünk, komplett borítótervvel. Úgyhogy végül ezt is én hoztam ki szerzői kiadásban, a kazettákat ismét a Polymer Kft gyártotta és sokszorosította.”

„Az album hangmérnöke Szabó Tibor volt, aki később az Alma Együttes oszlopos tagja lett és akivel a keverés kb. 2 hétig tartó munkálatait végeztük. Az elején még mindenki ott volt a stúdióban, később már csak magam utaztam ki Rákospalotára, ahol a Logos Stúdió működött egy családi házban, napi fejadagom a szemben lévő boltban beszerzett 15 dkg rakott fejhús, 1 Camping krémsajt, 2 kifli és egy sör volt, ezt minden nap képes voltam elfogyasztani. Tibivel remekül elszórakoztunk a keverés során, volt sok jó sztorija a stúdiózásról, a Logosban rögzítettek hangot pl. telefonszexhez is. A témában járatlanok és a nagyon fiatalok kedvéért elmondom, hogy akkoriban sok mindenhez hasonlóan, pl. a telefonszex is átverés volt, az ezeket tárcsázók jó magas percdíjért előre felvett női hangok duruzsolását, sikoltozásait, nyögdécseléseit és egyéb ínyencségeket hallgathattak, ezeket általában profi színésznőkkel rögzítették. Szabó Tibi mesélte, hogy egy alkalommal munkások dolgoztak a kertben és kívülről a házon, amikor megérkezett egy fiatal színésznővel, bementek a stúdióba és megkezdődött a munka. A kint dolgozó szakemberek persze csak a kiszűrődő hangokat hallották hosszú órákon át, majd a felvétel végeztével Tibi kikísérte a lányt a kertkapuhoz, eközben a munkások irigykedve és egyben elismerően bámulták őket.”

„A Tombol a hülyeség 12 dalt tartalmaz, ebből hatnak a zenéjét az akkor még gitározó, később basszusra váltó Selmeci Basstard Péter írta, némelyiket Mezei András basszusgitáros közreműködésével, ötöt jómagam, a szövegekkel együtt, bár A környék réme szövegét a Basstard alkotta, saját életéből merített események alapján. És ezen az albumon szerepel a Sör, Mayer Norbert szólógitáros szerzeménye, amit a mai napig műsoron tartunk, a Csirke és az M.Way dal, amiket szintén, valamint a legtöbbet letöltött dalunk, a Pitbull bál – úgy látszik, ennek a kutyafajtának a neve mágikus módon vonzza a népeket. Nem is beszélve a Büdösemberről, amire mind a közönség, mind a zenekar épp aktuális felállása jelentős igényét fejezi ki. Tehát ez az album szolgált legalább 15 évig a koncertműsorunk alapjául, és a világ, valamint benépesítői szellemi állapotát tekintve a cím a mai napig sajnos több, mint aktuális.”

A meglehetősen egyéni borító Mayer Norbert és PUck munkája. A 2024-es mastert Selmeci Basstard Péter készítette a nagytétényi Nicotine Stúdióban.

„Ki nem szarja le Billie Eilisht, ha itt a Sleaford Mods?” – Gerdesits Ferenc kedvenc 2023-as zenéi

Marlboro Man a Facebookon. Bandcampen.

Fotók: Lukács Dávid.

A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.