„Fröcsögött a vodka, borultak az emberek” – Koncertsztorik: Vodka For Kids

Izzadtságfolt mindenütt, fejekről lerepült sapkák szanaszét, a fél zenekar hirtelen félmeztelen. Kilopott backstage-ek, puruttyakész teleportálás, hippilányok a Kolorádón. Ős-Every Time I Die-flow, Fish!-turné, Lovasi-fless a benzinkúton. Mindig megőrülés. Koncertsztorik a fiatal pécsi poszt-hardcore Vodka For Kidstől, akik szombaton játszanak ingyenes koncertet a Szabadkikötőben az L1 és a Soviet Monday zenekarokkal.

Hogy sikerült a legelső Vodka For Kids-koncert?

Zsidó Ákos (ének, gitár): 2020-at írtunk. Pécsen a Szabadkikötőben két barátzenekarral nyomtunk egy debütestét. Eléggé fosott a valagam, mert habár többször is felléptem már korábban több formációval, de frontember (gitáros-énekes) szerepben még soha. Volt néhány dalunk, aminek még rendes szövege sem volt. Egy lehetőség volt csak, hogy ne bőgjünk le az első koncertünkön: basszunk be, tomboljunk, aztán lesz, ami lesz. Bejött. A közönség élvezte, hogy nem egy feszengős, milliméterig kimért előadást lát, hanem egy totál őszinte, néhol esetlen hc, pank, vagy tudomisén milyen stílusú bulit.

Riethmüller Róbert (dob): Nos, igen, rajtam is elég nagy cidri volt, bizonyítanom kellett több fronton is, hogy megállom-e a helyemet ebben az új HC-köntösben. 12 évig az alter-muzsika rabja voltam, ahonnan Ákos kiszabadított és elindult közös utunk a dicsőség felé! (nevet) Volt zenésztársaim miatt féltem kicsit, hogy fog nekik tetszeni ez az új vonulat, mert „kréveltem” a pozitív véleményüket, de hála az égnek és a temérdek gyakorlásnak, minden a legnagyobb rendben lement, és csaptunk egy gigászi nehéz zenei hangversenyt!

Vodka For Kids 2020-ban a Szabadkikötőben. Fotó: Akl Fanni.

Első gázsi? Első teltház?

Zsidó Ákos: Huh, első gázsit nem emlékszem, mikor kaptuk, de azt hiszem, olyan 20.000 körül lehetett. Talán nem is ez az összeg volt a lényeg, hanem inkább a backstage-ben a kifogyhatatlan sörös hűtő. Az az igazán szívet melengető érzés.

2023 májusában a Fish!-el való turnézásunk után szerettünk volna visszatérni Pécsre. Ez volt az első koncertünk, ahol úgymond headlinerek voltunk. Na, itt aztán megraktuk a helyet. Szó szerint fröcsögött a vodka a színpadon – és előtte. Borultak az emberek, és velük együtt a sörök is. Annyira kemény bulit nyomtunk, hogy még a biztosítékot is levertük. Na, ez egy emlékezetes este volt.

Riethmüller Róbert: Ha jobban belegondolok, szerintem az első gázsis bulink Veszprémben a Terem klubban volt, ahol utolsóként zenéltünk 2/4-ed felállásban, mert a többiek addig annyira pusztulatmód elrakták magukat, hogy inkább lefeküdtek aludni a kanapéra koncert közben. (nevet) Az első teltházas bulink meg úgy volt, ahogy az Ákosom írja. Iszonyat változatos egy élménykavalkádja volt annak az estének. Volt áramkimaradás, amikor csak a dob szólt analóg mivoltja miatt, és rögtönöznöm kellett egy dobszólót is. Micsoda pillanatok voltak ezek. <3

Mi a legjobb és mi a legrosszabb dolog a koncertezésben?

Zsidó Ákos: Az utóbbi időben elkezdtünk áttérni magyar szövegű dalokra. Sokat lehet vitázni arról, hogy egy ilyen stílusú zenének jól áll-e vagy sem. Viszont kétségkívül az a legjobb érzés, hogy koncert közben látom az embereket, hogy együtt éneklik velem a szöveget. A legrosszabb dolog talán az utazással járó körülmények, koncert előtti káosz.

Riethmüller Róbert: Az adok-kapok szerintem a legjobb, hogy kezd megtérülni az a temérdek idő, illetve energia, amit az új számokba belerakunk. Az emberek élik az új irányt és éneklik a szövegeket, amit nekünk iszonyat léleksimogató érzés. A legrosszabb pedig az utazás és pakolás. Utálom mindkettőt. Dobot összelegózni állandóan a halálom. Minden egyes csavarhúzás egy hónap az életemből.

Mekkora kihívás 2024-ben zenekarozni?

Zsidó Ákos: Óriási. Azt érzem, hogy a COVID után valahogy nem tért vissza az a koncertre járási hajlandóság, ami előtte volt. Vagy egyszerűen csak leáldozóban van a hangszeres élőzene. Nem tudom. Mindenesetre a közönség (már csak ha magamból is indulok ki) többre vágyik annál, mint hogy szimplán el legyenek játszva a számok. Kell valami plusz, amitől látogatóként úgy érzed, hogy nemcsak a koncert nézője, hanem aktív szereplője vagy.

Riethmüller Róbert: Sok a vadász, kevés a fóka jelenség van szerintem. Temérdek zenekar van, ebből adódóan pedig sok impulzus éri a közönséget, akiknél felment annyira az ingerküszöb, hogy már nem elég egy setlistet elnyomni. Kell egy hozzáadott érték, egy plusz, ami kiemel a többi banda közül. Elkezdtünk jameléseket beépíteni a koncertjeinkbe, ami ad egy egyedi ízvilágot a Vodkának.

A tavalyi Fish!-turnén mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok?

Zsidó Ákos: Volt pár erős pillanatunk, imádtam meginni a Fish!-éknek bekészített piákat. Innen is bocsi érte. (nevet) Mindenesetre király volt azokkal az arcokkal együtt nyomulni, akiket 10-15 éve hallgattam kissrácként. Sokat tanultunk tőlük.

Riethmüller Róbert: Szombathely volt a legemlékezetesebb. Volt nálam egy jó vastag tom marketes szatyor és kiloptuk az egész backstage-et, ahogy azt a sváb lelkem nem szégyellte. Irdatlan puruttya készre vágtuk magunkat, és rám hárult a feladat, hogy hazavigyem a konklávét. Nos, hát 500 méteren sikerült úgy elveszni Google Maps segítségével, hogy máig rejtély marad, miként tértünk vissza a szállásra. Teleport I guess?

Róbert a Fish! előtt az A38-on 2023-ban. Fotó: Uhlár Brigi.

Melyik koncertetek előtt izgultatok a legjobban?

Zsidó Ákos: Nekem az izgulás tárgya nem a koncertre fókuszálódik, hanem inkább arra, hogy minden klappoljon, odaérjünk a helyszínre időben, jók legyenek a körülmények, ne legyen galiba. Amint a színpadon állok és elkezdődik a zúzás, elmúlik minden gyomorgörcs. Volt pár nagyszínpados koncertünk (Barba Negra, A38), amik predesztinálják valamennyire az izgulást, de én kifejezetten ezeket a helyeket szeretem, mert itt van hely a rohangáláshoz meg bohóckodáshoz.

Riethmüller Róbert: Én az összes előtt fosok meg izgulok. Lámpalázam van, de az segít, ha iszom előtte és bemelegítek. A nagy megpróbáltatások előtt mindig lealacsonyodsz arra a pillanatra, amikor a legtöbbet gyakoroltál. Nagy szavak egy kis embertől.

Mi volt a legnagyobb megőrülésetek színpadon?

Zsidó Ákos: Általában mindig megőrülés van. Amint véget ér a koncerten az első dalunk, szétnézek hangolás közben, hogy áll a színpad. Izzadtságfolt mindenütt, fejekről lerepült sapkák szanaszét, a fél zenekar hirtelen félmeztelen.

Riethmüller Róbert: A legnagyobb megőrülés szerintem a Kolorádón volt, amikor egy hippi kislány elkezdett mellettem triangulumozni, amikor én az életemért küzdöttem egy apokaliptikus blastbeat alatt. Fincsi, mi?

És a legnagyobb bakitok?

Zsidó Ákos: NEM KÉNE ANNYIT INNI.

Riethmüller Róbert: Meg ismeretlen eredetű dolgokat magamba tolni és várni, hogy lassuljon a pulzusszám, hogy ne halj meg a koncert végére. Önök szerint Róbert 10-es skálán mennyire tróger?

Melyik dalotokat a legnagyobb buli játszani élőben?

Zsidó Ákos: Nekem vájbolás szempontjából egyértelműen a WWJD, baszatás oldalról pedig az Obsessed.

Riethmüller Róbert: Az új számaink közül a RIP-et nagyon szeretem játszani, mert van benne egy ős-Every Time I Die-flow, amit imádok. A régiek közül meg a Martyt, mert abba ilyen csavaros a dobtéma, és mindig visszaránt a koncentrációba koncert alatt.

Legemlékezetesebb zenésztalálkozás egy benzinkúton?

Riethmüller Róbert: Fú, van egy hót ciki sztorim, de ez még az előző zenekaros korszakomból. A dunaújvárosi pihenőhelyen álltunk meg és iszonyat be voltam mindenezve (politoxikomándkodtam magyarán) és találkoztam a Lovasival. Vagyis hát mégse, mert a wc-ben beszélgettem a tükörhöz végig és kirángattak a benzinkutasok, mert azt hitték bolond vagyok. A vicc az egészben, hogy nem szívlelem a Lovasit, de mindenki azzal basztat, hogy úgy nézek ki, mint Ő! Szóval szarkészen a tükörképem Lovasivá manifesztálódott a beteg agyamnak köszönhetően.

Milyen zenéket hallgattok a turnébuszban?

Zsidó Ákos: Fel tudnék sorolni pár red flaget. :D Pl. idén nyáron a kisbusz csak kazettát tudott lejátszani. Ennek örömére elhoztam a gyerekkori kazis zenéimet és sajnos az egész busznak Dalriadát és Children of Bodomot kellett hallgatnia. Legutóbb pedig a bérelt autó benyelte a gyerekkori Rózsaszín Pitbull CD-met. Családi autó volt, a következő bérlő biztos örülni fog neki.

Riethmüller Róbert: Mindent, ami az értékrendem ellen van. A társaság jó, a zene szar. Mitvótmitteni?

Minden idők legjobb Vodka For Kids-koncertje?

Zsidó Ákos: Nekem általában azok a bulik szoktak leginkább tetszeni, ahol a színpad nem emel ki annyira a közönségből. Ilyenkor testközelben bulizhatunk együtt a nézőkkel. Például pont ezért imádtam az idei Kolorádós koncertünket, vagy a Malomfesztiválosat. Nem csak szép helyeken voltak ezek, hanem a közönség is annyira élte a zenét, hogy a legnagyobb megőrülések itt voltak. De kiemelném még a pécsi extrémsport egyesület pályáján lévő koncertjeinket is, ahol szintén hasonló körülmények között szoktunk játszani és általában mindig ezek a legjobbak.

Riethmüller Róbert: Ami eddig nálam benne van a TOP-ban, az a 2023-as Malomfesztes buli. Ott valami rettentő különleges dolgot sikerült leművelnünk a színpadon. Fáradtak voltunk az előző napos HellVill fellépés miatt, de akkor ott, azon a rusztikus színpadon átadta magát mindenki az önfeledt zenélésnek és csináltunk egy hatalmas bulit!

A 2023-as Malomfeszten. Fotó: skullcheez.

interjú: Soós Tamás
nyitókép: Gyarmati Balázs

Még több koncertsztori: Junkies, Qualitons, Platon Karataev, Ricsárdgír, Dope Calypso stb.

A Koncertsztorik rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.