Az élet egy buli, csak néha szar a hangosítás. Magamat soha nem baszom át. Zuhanni az tud, aki volt már fent. A bocsánat megadatott, de a felejtés sosem. Egy helyre tartunk, csak a keresési előzmények mások. Egy titkos fiók odalenn. A bossfightod kísérőzenéje. Megszabadulni ettől az egész dal izétől. A kombájnosok szabadságra sem mehetnek tetszésük szerint. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Több mint négy éve, 2020 nyarán jelent meg a legutóbbi Péterfy Bori & Love Band-lemez, a Szikra. A Medúza ahhoz hasonlóan sokszínű - az elején még úgy tűnik, hogy a breakbeates ritmusok fogják összekötni a gitáros és fúvósos dalokat, de aztán van rock, diszkó, triphop, pszichedelikus reggaeton (kb.), miegyéb - aztán még a drum and bass is visszatér. Miközben persze Péterfy Bori végig önazonos, és Tövisházi Ambrus zeneszerzői világa is összetéveszthetetlen. (Ő már csak szerzőként, nem zenekari tagként szerepel itt - lásd erről a hvg.hu februári interjúját.) A legtöbb Péterfy Bori-lemezen vannak vendégek, itt Sisi jön a találó című Huncut menyecskékbe, amiben az elején a férfi távozik, de csak azután, hogy elmondta: "Foci, foci, foci, foci, leves, leves, leves, leves, szivar, szivar, szivar, szivar, pina, pina, pina, pina." Honlap, Facebook, Instagram
"A magas szőke a Holdudvarból" - ez 1301 önjellemzése, aki Kapukód címmel jelentette meg első nagylemezét. A Holdudvar tavalyi albuma jó iránymutató, hogy mire számítsunk ettől az albumtól: szellemes, az elektronikus zenétől a régi suliig sok helyről merítő, szokatlan megoldásokat bátran kipróbáló, sokszor kattogós és/vagy szaggatott beatek (producerek: nyhill, efkilenc, dry, déé, sippor). A szövegek sűrűek, okos és egyedi módon reflektálnak az egyéni és társadalmi valóságra - és valamiért elég sok autós allegóriával dolgoznak. 1301 a "magyar" szóval jellemezte a lemezt a Kaleidoszkópnak adott interjúban; vagyis: magyar "nemcsak nyelvéből adódóan, hanem hogy azok a sztorik, amik a lemezen vannak, elég erősen a mai magyar valóság bizonyos szegleteiből táplálkoznak. Nem konkrét sztorik, de lehetnének azok is. Van köztük vidéki, fővárosi, vidékről felkerült fővárosi. Mindenki próbál túlélni valahogy a magyar viszonyok közt (és ezt értse mindenki úgy, ahogy szeretné), de nem kiegyenlített a verseny." Nagyon ajánlom mindenkinek, akit vonz egy olyan raplemez, amin elhangozhat ez: "megnyomtad a kapugombot, ebgondolat, késő bánat, most már bejöttek ilyen formák, aztán megint összecigizték a lépcsőházat" - meg azoknak is, akik ezt el sem tudják képzelni. (A cikk címét a Kapukód című számból vettem.) Facebook, Instagram
Bigmek közel két évtizede van jelen az underground hiphopban; többek között tagja volt a műfajba elektronikus zenei stílusokat beemelő TheShowCrew-nak. 2014-ben jelent meg utolsó nagylemeze, vagyis tíz évet kellett várni a Vérvonalra. Bár a flow-kat tekintve az album nagy része a régi sulit követi, zeneileg sokszínű; elég sok hegedűt is hallunk az alapokban. Társadalomkritika (nem a politika, inkább a világállapot szintjén), a kamu sztárok fikázása, idegeskedés (mármint tényleg: IdegeShit), bulizás és romantika (mármint igazi) - jóval sokszínűbb a lemez, mint amire esetleg a borító és a cím alapján számíthatnánk. Facebook, Instagram
Majré még Young Majré néven adott ki egy EP-t 2022-ben, most viszont megérkezett az első lemeze. Szintipop, szintén a múltba visszatekintő pop-rock, pop-punk, de akár még goth-pop és egyszálgitár is hallható ebben a 40 percben; az összekötő kapocs Majré a sorhatárokat felülíró, inkább a kifejezésre figyelő énekstílusa. Érezhető az erős személyes kapcsolódás a megidézett stílusokhoz: "olyan dalok kerültek az albumra, amiket gimnazistaként én is hallgatni szerettem volna mondjuk akkor, amikor a szüleim elől bujkálva cigiztem vagy egy buliból hazafelé néztem a napfelkeltét a vonat ablakából" - olvashaó a sajtóanyagban. A sokszínűségről pedig ezt mondja: "Az egész zenei pályafutásom folyamatosan elhasalt azon, hogy nem tudtam, ki vagyok és mit akarok, hogy milyen az én saját hangom. Aztán arra jöttem rá, hogy én az vagyok, akinek fogalma sincs arról, kicsoda valójában: az az identitásom, hogy nincs körülhatárolt identitásom - legalábbis zeneileg". Facebook, Instagram
Lazerpunk az utóbbi években a védjegyének számító táncos-sötét synthwave mellett az autók nagy hangrendszerein döngetésre optimalizált zenékbe is belekósolt. Változatos, de végig igen hatékony új nagylemezéhez találó kísérőszöveget írt: "Ez nem önkifejezés, ez nem rólam szól. Ez RÓLAD szól. A TE hősi utazásod, a TE bossfightod kísérőzenéje. 12 keményen odaverő, vérpezsdítő, adrenalinpumpáló szám segít abban, hogy felszabadítsd az erőt, ami benned lakozik." Facebook, Instagram
A Konyha 2021-ben jelentette meg legutóbbi sorlemezét, arról azt mondták, hogy az a legváltozatosabb anyaguk. A hatodik albumról viszont azt mondják, hogy "az új dalokkal visszakanyarodunk az első lemezek karcosabb és intuitívabb megfogalmazásához. Szepesi Matyink szövegtémái közt a korábbinál talán kicsit kevesebb a romantika (azért van, nyugi!), előtérbe került azonban az útkeresés, az önvizsgálat, az önszeretet-önértékelés és az újrakapcsolódás a világhoz - természetesen a megszokott öniróniával." Szepesi a Kultúra.hu cikkében elmondja a cím születését is: egy utazás előtt a metrópótlón hagyta a teljes bőröndjét, és "megláttam valami szimbolikusat abban, hogy szinte mindent itthon hagytam egy hétre"; majd "nem vigyáztam magamra sem lelki, sem fizikai értelemben, így végül kórházban kötöttem ki. A lemez az elmúlt két év történéseit összegzi a talpraállásig." Ne számítsunk azért garázsrockra vagy punkra, de kétségtelen, hogy a megszokott rádióbarát pop-rocknál nyersebb a megszólalás. Azért a fúvósszekció is megjelenik két dalban, és jót tesz nekik. Honlap, Facebook, Instagram
Az Auraleak még 2020-ban alakult, önjellemzésük pedig ez: "a lelki gyötrelem nyugtalanító jelenléte" - ami a hangulatról sokat elmond, a zene pedig: progresszív metalos, komplex dalszerkezetek, ravasz ritmikák, olykor ipari / groove metalos / metalcore-os zúzások, okosan használt szintik - és na jó, néha lágyabb, dallamos részek is kerülnek a számaikba. The Spirit Matrix című debütáló nagylemezükről ezt mondták a Nuskullnak: "egy olyan alkotói folyamat eredménye, amely a világjárvány legsötétebb időszakában és annak mentális terhei alatt született. Nem pusztán egy ezredik Covid-napló, hanem a belső küzdelmek, szorongás és a depresszió feldolgozása, valamint az önismeret és a belső erő felfedezésének története, melyet nemcsak a bezártság és az elszigeteltség váltott ki, hanem a modern világ túlingerlő, túlterhelt információs közegében való létezés is." A lemez végére eljutunk a Petrichor című számhoz, amiről ezt mondták: " Az eső utáni illat (a petrichor) a tisztulás szimbóluma, de ebben az esetben nem az ártatlanság vagy újrakezdés illata. Itt már minden, amit lehetett, elfogadásra került. A bocsánat megadatott, de a felejtés sosem. Ez a világ, amit felépítettünk, nem a tisztaságról vagy harmóniáról szól. Szennyből és vérből készült, minden sebünk és fájdalmunk benne van, de ez a mi világunk. " (Ők láthatók a nyitóképen, Vadas Erik fotóján.) Facebook, Instagram
A Dadapest koszos, erősen pszichedelikus és improvizatív dubot játszik, vagy ahogy ők írják: "kortárs magyar dub-jazz-trash fúzió", avagy megint másként: "A nehéz ütemeket, a dub sötét visszhangjait és a jazz érzelmeit keverjük Budapest és a szociális háló mélyéről érkező történetekkel. A zenénk nyers, viharvert és garantáltan trash, de büszkék vagyunk rá, hogy valódi, élőben játszott és teljesen egészében improvizált." Első megjelenésük címe megtévesztő, viszont jár hozzá egy kiáltvány is (a Dadapest Corporate HQ levele, becécézve a cég K+F osztályának), ami az improvizáció szabadságáról szól, arról, hogy "bármilyen hangot, ami szembejön, játszanunk kell, kivétel és halasztás nélkül", mi több: "A mi célunk az, hogy megszabaduljunk ettől az egész “dal” izétől, így növelve a szabadságunkat. Nem játszunk “dalokat”. Nem “ismerünk” valódi “dalokat”. Nem szeretnénk megtapasztalni annak érzését, hogy “ismerünk egy dalt”".
A NNULLZ kiadó visszavett a korábbi tempóból: idén - egy tavaszi válogatás után - csak a második kiadványuk az alapító Synus0006 új lemeze. Ez most meglehetősen minimalista techno, de azért nem egészen szabályos: a legtöbb számban van poliritmika, a 4/4-ről leszakadó fura réteg vagy éppen ritmikus sűrű zúgás, a savasnál is savasabb tekergések, fojtott ipari bugyborgások, ilyesmik. Facebook, Instagram
Tavasz végén mutatkozott be a Premex Solus, a Hideg Roncs és Noise Sculptor közös formációja, és nemrég jött egy új lemez is. A német EMERGE kiadójánál, az általa készített field recordingokból kiindulva készült ez a két tétel, ami együtt majdnem egy óra. Az első szürke, nyomott drone-okra és nagyon is konkrét csattogásokra, kattanásokra épül; a leginkább zavarba ejtő része, amikor a végén gyerekhangok is érkeznek ezek mellé. A második tétel változatosabb: az alap itt is drone, de elnyújtott, a háttérben lebegő dallamok, megfoghatatlan neszezések, megbuherált emberi hangok, erősebb elektronikus zajok teszik változatossá. Facebook
Rónai András
