Otthonos és ismerős, idegen és bizarr – Albumpremier! Imitation & Takeucsi Kazuhiro: Time Rhymes

Hétköznapi zajokból építette fel az art-electro duó a japán producerrel, Kazuhiro Takeuchival készült és a tokiói Whereabouts Recordsnál megjelenő új albumát, ami a repetitív zenéből, és Tim Hecker vagy Ryoji Ikeda művészi elektronikájából is merít.

Eklektikusságában az új anyag talán a korábbiakat is felülmúlja: elmélyülős, repetitív zenei ihletésű balladák az Imitationtől meglepően táncos IDM számokkal váltják egymást, közben néha experimentálisabb trekkek utaztatnak új irányokba.

„Ez az eddigi legkomplexebb és legizgalmasabb zenei munkánk. Amikor elkezdtünk dolgozni Kazuval, az egyik legelső ötletünk az volt, hogy a mindennapi élet zajai köré építjük a sound designt. Ezekből a hangokból építkezünk felfelé úgy, hogy azok végeredményben minden réteget átjárjanak, mint a fényt kereső indák. Rengeteg terepi felvételt készítettünk ott, ahol élünk, vagy ahová utaztunk, turnéztunk. Gyűjtöttünk hangokat Budapestről, Tokióból, Prágából, Berlinből, Bambergből, Ljubjanából, Bledből, Piranból, Velenjéből, Jakartából, Bécsből, Boroszlóból, Krakkóból, Łódźból, Poznańból, Barcelonából, Méntridáról, és Valdecorralesből" – meséli az indietronicás, weird és art-popos Imitation két tagja, Gödri Bulcsu és Pápai Zsanett.

„A hangoknak van egy egészen elképesztő képességük arra, hogy azonnal megidézzenek bizonyos helyeket és pillanatokat a múltunkból. Ha meghallgatsz egy számot a gyerekkorodból, egy pillanatra újra ott lehetsz általa. Erre a hatásra építve ezeket a nagyon különböző helyekről és helyzetekből származó hanglenyomatokat néha leheletfinoman, helyenként viszont nagyan erőteljesen manipulálva egy egyedi hangulat megteremtése volt a szándékunk: egyszerre az otthonosság és ismerősség, de az idegenség és elveszettség érzetének megidézése. Egy másik fontos inspiráció pedig a repetitív és minimalista zene volt (Reich, Glass stb.), és az, hogy ez a kifejezési mód hogyan működik például a művészi elektronikában vagy experimentális közegben (Floating Points, Tim Hecker, Koreless, Ryoji Ikeda stb.)” – mondja a duó.

A közös munka úgy nézett ki, hogy az Imitation a dalszerzésért felelt, Kazuhiro pedig gitárosként és saját terepi felvételekkel csatlakozott a projekthez, továbbá ő készítette a masteringet, és egy remixet az Any of It c. dalhoz, mely a korábban megjelent single-ön hallható. „Döbbenetesen tanulságos volt Takeuchival dolgozni. Talán a leginspirálóbb az együttműködésben az volt, hogy mennyire hitt bennünk és a művészi koncepciónkban. Folyamatosan hajtott, ösztönzött minket, hogy a lehető legbátrabban és leginkább megalkuvás nélkül tudjuk kifejezni magunkat ezen az albumon” – mesélték Zsanették, akiknek számos akadály nehezítette a munkáját.

Az éteri szomorúságtól a provokációig. Kritikánk az Imitation előző lemezéről

„Az első 5 szám gitártémájának felvétele után Kazu súlyosan megbetegedett, néha hónapokat, máskor heteket töltött kórházban, ilyenkor aggódva vártuk, hogy felépüljön. Mindemellett, amint tehette, mindig visszatért a projekthez, elképesztő alázattal és elhivatottsággal dolgozott azon, hogy az elképzelésünk megvalósuljon.”

Az albumon két vendégzenész is játszik: a többször Magyarország legjobb bőgősévé és basszgitárosává választott Fonay Tibor basszusgitározik a Storytime című dalban, a szintén jazz-zenész Horváth „Tojás” Gábor pedig a Polyrhyme című tracken zongorázik. A borítón Eperjesy Ágnes fotója szerepel – Mellik Tamás grafikai munkájával kiegészítve.

A duó egy exkluzív premier előtt listening party keretében mutatta be a lemezt, amely mától hallgatható a különböző streamingfelületeken.

„Elképesztő erejű, meghatározó, korszakos zene” – Az Imitation kedvenc zenéi 2022-ből – és 2021-ből

Imitation a Facebookon. Instagramon.

Fotók: Németh Imre.

A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.