A kétszeres Arany Pálma-díjas Ruben Östlund után újabb svéd rendezőt fedezett fel Cannes. A The Girl With The Needle-ből azonban hiányzik minden humor és könnyedség, amit Magnus von Horn honfitársától megszoktunk és témája miatt nehéz elképzelni, hogy ki lenne a közönsége.
Megszokhattuk, hogy a kisebb országok cannes-i reprezentációja egy-, maximum két rendezőre korlátozódik. Svédország lakossága és filmipara nagyjából Magyarországéhoz hasonló, így nem csoda, hogy az utóbbi évtizedben náluk is csak egy Mundruczó Kornélhez hasonló cannes-i sztárrendező volt, Ruben Östlund. Ő viszont az utóbbi időben kissé kinőtte magát, miután zsinórban két filmje is Arany Pálmával távozott a Croisette-ről (A négyzet, A szomorúság háromszöge), így ideje volt utánpótlás után nézni.
Az alig negyvenéves Magnus von Hornnak viszont már négy évvel ezelőtt kijárt volna az áttörés, amikor a Sweat című filmjét beválogatták a hivatalos programba. Pechjére a 2020-as filmfesztivál elmaradt és a Lengyelországban, lengyel színészekkel forgatott film csak korlátozott kört tudott befutni. Nem volt rossz film, bár mondanivalója könnyen leszűkíthető volt annyira, hogy az influenszerek élete sem fenékig tejfel. Von Horn új filmje, a most ténylegesen a cannes-i versenyben bemutatkozó The Girl With The Needle sem állít sokkal bonyolultabbat, csak ezúttal a száz évvel ezelőtti Dániáról és az akkor élő nők nyomorúságáról.
Mivel Von Horn Lengyelországban tanult, logikusnak tűnt, hogy ezúttal is ott forgasson, bár megúszós megoldásnak tűnik, hogy letették a kamerát egy lengyel óváros lepukkantabb részén, majd átfuttatták a képen a fekete-fehér filtert és nesze nektek a huszadik század eleji Koppenhága. A szereplők beszéde és mimikája is feltűnően modern, ami segíti az azonosulást, de semmiképpen sem tűnik korhűnek.
A cím alapján illegális abortuszra asszociálhatunk és bár van az is a rengeteg nyomor és tragédia közepette, a film fókusza mégis elsősorban egy igaz történet egy csecsemőgyilkos nőről. Felmerül persze a kérdés, hogy cannes-i versenyprogram ide vagy oda, ki akar majd valaha is megnézni egy fekete-fehér dán filmet egy két világháború közötti csecsemőgyilkosról. Főleg a téma egy ennyire hatásvadász, a nyomorban kéjesen tobzódó feldolgozását, ami ha megmutathat valami borzalmat, akkor biztos, hogy meg fogja, sőt, kitartja, hogy meddig nem kapjuk el a tekintetünket.
A nyomorúság indokolatlan és tolakodó bemutatása helyett pedig jó néhány kihagyott ziccert tartogat a téma. Különösen amikor a csecsemőgyilkos bírósági tárgyalásán azt állítja, hogy szívességet tett a nincstelen nőknek, akik úgysem tudtak volna gyermekeikről gondoskodni. Szerencsére a két női főszereplő játékára nem lehet panaszunk; Trine Dyrholm, a dán film nagyasszonya szokás szerint monumentális alakítást nyújt, az utóbbi évek egyik nagy európai felfedezettje, Vic Carmen Sonne pedig igazi kaméleon, aki ebben a végtelenül nyomasztó filmben is képes átragyogni a reménytelenségen.
Onozó Róbert (Cannes)
A The Girl with the Needle-t a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában láttuk, magyarországi moziforgalmazásáról egyelőre nincs információnk.
