Újradebütáló klip a kétezres évek nu-metalos életérzését visszahozó Bull Balltól, akik hosszabb szünet után, amolyan underground szupergroupként térnek vissza.
2016-ban itt, a Recorderen debütált az alternatív/crossover/nu-metalos Bull Ball, amely többévnyi inaktivitás után született most újjá. A régi felállásból Bai Renátó (basszusgitár/ének) maradt frontemberként, az új arcok más, ismert együttesekből érkeztek. A gitáros Várhidi Adrián saját vezetésű zenekara a grungeos-stoneres Alone In the Moon, Dajka Tamás Dorogi Péter zenekarában dobol, illetve a szintik, samplingek és scratch-ekért felelős Shaman Leva a Busa Pista frontkodásával működő Mangani 808 nevű rap-hardcore zenekarban is húzza a lemezeket.
A Bull Ball régi barátja és vizuálfelelőse, a Recorderen a legjobb hazai kliprendezők közé választott Szombath Máté ezentúl a zenekar menedzsereként is dolgozik, és persze az új videót ő is rendezte. Visszatérésről, az új dalról és a tudat alatt a Linkin Parkot is megidéző képi világról pedig meséljenek a srácok, akiktől jövőre egy teljes EP is várható.
Renátó: A 2015-től tartó cserékkel, változásokkal, tévutakkal, visszatérésekkel tarkított állapot 2018 második felében kezdett stabilizálódni. A Rise & Fall alapjai is ebben az időszakban születtek meg a Budafoki út 70-es szám alatt. A gerincét egy torz, agresszív bassline képzi, ez alá Tamásunk húzott egy vastag, tamokkal operáló groove-ot, ami végig lengeti, flow-ban tartja a témát. A feeling szempontjából koncepció volt egyfajta zavart, pszichopata hangulat megteremtése, amit a gitár mesterien hoz. A már meglévő témát és hangzást, Adrián olyan jó ízléssel bontotta ki és támasztotta meg a saját stílusával, hogy rendesen könnyeket csal az ember szemébe, illetve gyönyörűen dolgozik együtt a Shaman Leva által pakolt synth-akkordokkal, melyek katonásan jönnek végig a dallal és szigorúan tartanak rajta ezen a lidércnyomás-flessen. A kiállásnál szépen átcsúsztatjuk a trekket egy funkos/hiphopos vágányra, hogy egy kis levegőt is kapjon az elme, Leva húz rá egy füstös nyújorki karcot, aztán minden borul, mint a kempingasztal.
Az ének dallamvilága és a szöveg egy alternatívabb hozzáállással készült, ez is amolyan “feeling-téma”, mint a dal egésze. Az egyén felemelkedését, bukását, stagnálását vetítik rá egy urbánus környezetre, melyek egyes végpontokon összemosódnak, máshol élesen eltávolodnak, de egy örökös körforgást alkotnak, melyben mindnyájan benne vagyunk, és elkísérnek bennünket végig. Ezeket az ambivalens érzéseket keltette életre a videóban szereplő árny, ami hol monumentális, vagy teljesen eltérő módon vetül a falakra az adott karakterekről. Mátéval nagyon jól érezzük egymás vizuális stílusát és igényeit, így egész hatékonyan és egyetértésben tudunk alkotni. Most sem volt ez másképp.
2024 elején készülünk egy oldschool maxi kiadással, amely authentic fizikai formában jelenik meg limitált példányszámban, és a most szóban forgó Rise & Fall mellett még egy vadiúj dalt tartalmaz majd a részünkről.
Szombath Máté és Bai Renátó.
Adrián: Márciusban volt egy kisebb idegösszeomlásom az életemmel és a zenéléssel kapcsolatban, amiből részben Rénátó rántott ki azzal, hogy megkérdezte kb. a semmiből, hogy nincs-e kedvem feljátszani a félkész lemezüket, ugyanis az eredeti gitárossal újra elváltak az útjaik. Akkor még nem tudtam, hogy az a remek kihívás áll előttem, hogy a legtöbb, egyébként szerintem kurva jó gitártémák bizonyos részeire új dolgokat kell kitalálnom szerzői okokból. Szóval az idegösszeomlások maradtak, viszont közben maradtam én is, mert szeretem ezt a zenei világot, nagyon bírom a tagokat is. Renátó még nem fáraszt, és alapvetően a rám jellemző kéthúros riffelés helyett itt új dolgokat tudok felfedezni, ráadásul szerintem sosem csináltam ilyen pozitívnak ható zenét, szóval végre van mit mutogatni a nagymamámnak.
Máté: 10 éve, hogy az első videófelvételeimet elkészítettem az első Bull Ball-lemez felvételeiről (amiből aztán lett egy nagyobb ívű stúdiófilm), és azóta a videóklipeket, a zenekari fótókat, a lemezborítókat én készítettem Renátóéknak, ami hamar egy szoros baráti kapcsolattá nőtte ki magát. Azt is régóta követem már, hogyan fejlődik ez az új lemez, és hallom benne vissza azokat a zenei hatásokat és felnőttebbé válások folyamatait, amit akár együtt éltünk át vagy szerettünk/utáltunk meg, ezért már nagyon izgatottan várom, hogy ez a teljes lemez elkészüljön, mert jelentősen ígéretesebbnek érzem a 5 Minutes of Fame-nél, pedig az sem volt egy rossz lemez.
Éppen ezért szívemen viselem, hogy ne legyen elfuserálva majd a közönséghez való eljuttatás, ami nyilván a klipek igényességében is meg akarok mutatni, de most egy sokkal kiterjedtebb projektként egybefogni. A Rise & Fall egy tökéletes újra-bevezető tétel egy ekkora csend (gyakorlatilag nemlétezés) és újraalakulás után. Van a zenében egy rejtélyesség, ami mintha egy távoli múltból visszasejlő érzésnek lenne a fokozatos felerősítése. Mint egy nagyon jól megragadott reboot film teaserje, amiben a régről ismert arcok, régen hallott képek és hangok most sokkal felsőpolcosabb, upgrade-eltebb verzióban bevillantanának, és ettől azonnal libabőrös lesz a kedves (potenciális) rajongó.
Valami hasonló élményt élhettem át sok kortársammal együtt, amikor 12 évesen először láttam meg az MTV-n a Linkin Park Faint klipjét. Most, hogy ezt leírtam, rá is jöttem erre a tudattalan párhuzamra, hogy az is hasonlóan a fény-árnyék/sziluett hatására épít. Én most arra mentem rá, hogy ezek legyenek kolosszális árnyékok lehetőleg egy nagy épületre kivetítve, amihez a tökéletes kondíciókat az Arzenálnál találtuk meg. Vállaltan egy image klip született, amihez véleményem szerint néha elég egy tetőn állás, erős zenekari jelenléttel és némi extra látvánnyal, de most pontosan erre az alműfajra volt szükségünk, azonkívül, hogy mindegyik korábbi Bull Ball-klipre van kisebb-nagyobb képi visszautalás. Ezeket szabad kibogarászni, ha valakinek kedve szottyan hozzá!
Bull Ball a Facebookon. Instagramon. Bandcampen.
Fotó: Szombath Máté.
A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.