„Meg akartam mutatni, hogy kicsoda Glsch a Lassúfalu táblán túl” – mondja a Slow Village rappere, aki idén lett 30 éves, és régi önbizalomparáit legyűrve, hosszú idő után végre elkészült első szóló EP-jével. A Zúgó egy rettentően személyes, a korábbiaknál mélyebbre menő anyag, ami igazolja, miért tartottuk Glsch-t eddig is generációja egyik legtehetségesebb, izgalmasan sokszínű MC-jének. Premier!
A Zúgó pont azt teszi, amit egy első szólóanyagnak tennie kell: felépít egy világot, ami ismerős lesz annak, aki követi már egy ideje Glsch munkásságát, mégis baromi izgalmas, mert beenged olyan falak mögé is, ahová eddig csak távolabbról leshettünk be. Igazi "így jöttem" és "ez lettem" anyag, ami zeneileg is változatos, szóval aki azt hitte, ide majd csak glsch újsulis cuccai férnek el, az tévedett: van itt minden, amire a Slow Village rappere szívesen bólogat. Erről gondoskodik, hogy az EP jobbnál jobb producerekkel (a Slow Village-társ ONE-AB, a Lil Frakk-producer D.Koms, a punnany massifban basszusozó Heilig Tamás, a zïpben is aktív Sippor, az egyre foglalkoztatottabb WaTa) és zenészekkel készült (a MORDÁI-ban és a New Fossils jazzszupergroupban szaxofonozó Varga Dániel, a Mörkben billentyűző Ocsovay Damján, a jazzboisos Vanis, a fuvolás Zahár Fanni, az énekes Perrin, valamint Gombor István), és vannak rajta erős featek is (6363, Realisztik) készült – de a részletekről meséljen már maga a főhős, aki élőben Co Lee Halloween-buliján, azaz október 31-én az Akvárium nagytermében mutatja be az anyagot. Jegyvásárlás, Facebook-esemény.
2019-ben már kijött két szám a készülő szólóalbumodról (a Debussy-t mintázó BABAKÉK és a régisulis, Bankos-vizuállal megdobott RZRVTM). Miért telt végül 4 évbe, mire elkészültél az első EP-ddel?
Az elmúlt négy év egy nagyon terhelt időszak volt, sokszor annyira a vállamra ültek a démonok, hogy túlgondoltam és túlszorongtam mindent. Ez a kudarcközpontú állapot sokszor rám tapadt, visszhangzott bennem az „úgysem fog sikerülni” és a „minek csinálod ezt egyáltalán” sokasága, de a zenélés, szövegírás számomra mindig az egyetlen kiút volt ebből az állapotból, és fel kellett fognom, hogy igenis van helyem abban, amit csinálok és az imposztor-szindróma csak egy vastag falú buborék, amit át lehet szakítani. Féltem az első lemez kihívásaitól, mint ahogy mindig is féltem először csinálni valamit, a rutin- és tapasztalatlanság által felhalmozott számtalan hibalehetőségtől, attól, hogy csalódást okozok. A barátaim és alkotótársaim folyamatosan támogattak és segítettek nekem, és ezért nem lehetek elég hálás nekik, mindemellett pedig sikerült egy kiegyensúlyozottabb életmódra váltanom, aminek hála képes voltam elég önbizalmat szerezni az anyag befejezéséhez. A Zúgó egy teljesen önálló kislemez, ami nélkül nem tudnám sem elkezdeni, sem folytatni a szólóműködésemet. Ezzel a kis EP-vel úgy érzem, hogy végre le tudok zárni egy korszakot és ajtót tudok nyitni egy új, talán fényesebb időszaknak.
Hogyan, mikor állt össze az anyag, volt valamilyen zenei, szövegi koncepciód az EP-re?
Először is ott kezdeném, hogy a Zúgó egy létező hely. Zalabérben, a szülőfalumban található. A település melletti hatalmas rétet keresztülszelő Zala folyó egyik része, ahol a part már sok-sok évtizede beomlott, a kövek megtörik a víz sodrását, így egy jellegzetes csobogó, zúgó hangot ad, amit már messziről lehet hallani, ezért is nevezik így a helyiek körében. Akárhányszor hazalátogatok, mindig elmegyek ehhez az eldugott, apró szakaszhoz. Lényegében nem csinálok ott semmit, csak leülök, órákig nézem a vizet és gondolkozom, summázom a velem történt dolgokat, és próbálom processzálni a fővárosban szerzett élményeket. Egy biztos pont, ahova mindig visszatérek. Ezért is szerettem volna az ott töltött idő koncepciójára felhúzni a lemezt. Úgy éreztem, hogy a saját magammal vívott küzdelmeket nem tudom takargatni, ha pontosan ez vezet ahhoz, hogy végre őszintén felszabaduljak az alkotásban.
A zenei koncepcióm az volt, hogy minél több általam szeretett és nagyra tartott producerrel és zenésszel tudjak együtt dolgozni, időt tölteni, mókolni, csűrni és csavarni. Persze túlzsúfolttá sem akartam tenni ezt a kicsi EP-t, hiszen még megannyi tervem van a jövőre nézve. Szerettem volna azokat a raphez köthető műfajokat belekeverni, amik közel állnak hozzám, de mégis egy saját ízt adni nekik, a bólogatástól az elszállásig. Semmiképp sem szerettem volna egy party banger, otthon alapozós slágerzenékkel teletűzdelt cuccot, mert nem lett volna önazonos. Szerencsére mindenkivel ráéreztünk arra, hogy mit tudnánk együttes erővel csinálni, és ezt Lusta Geri mix/master melója még inkább kiteljesítette. Ezúton is köszönöm mindenkinek, hogy ez létrejöhetett!
glsch és a zúgó. Fotó: Gócz Diotíma.
Mennyire akartad leválasztani ezeket a számokat stílusában a Slow Village-ről? Ide jöttek azok az ötleteid, amik oda nem feltétlenül illettek volna?
A Slow Village egy baráti társaság, egy közösség, egy kis család, ahol bázisdemokrácia alapon döntünk mindenről és osztozunk mindenen. Itt a dalok elkészülését is közös nevezők határozzák meg, azok a keretrendszerek, amiket együttesen állítunk fel és töltünk ki. Teljesen más egy ilyesfajta működés, mint amit egy szólóanyag megkövetel az embertől. Más funkciók lépnek életbe, másképpen kell a saját képességeimhez viszonyulni, más húrokat penget meg az önálló alkotás. Ez egy általában csapatban dolgozó embernek egy nehéz folyamat, de meg kellett lépnem, mert meg akartam mutatni azt, hogy kicsoda Glsch a Lassúfalu táblán túl.
"SEGG KELL HOZZÁ ÉS FEJ" – SLOW VILLAGE-INTERJÚNK
Ez pedig a Zúgó, dalról dalra:
1. ANTRÉ
Muzsikus családból származom, a nóták, a „kávéházi” cigányzene, a mulatós zene szerves részét képezték a gyermekkoromnak. A Kicsiny falum című dal kicsiként is a kedvencem volt, aztán később volt egy időszak, amikor felnőttként már sajnos egy önbeteljesítő jóslattá avanzsálódott. Mindenképpen szerettem volna, ha ez a dal megjelenik a lemez legelején.
2. NYITNIKÉK
Mindenki más és más hátizsákkal indult neki anno a nagyvilágnak, az enyém ez.
3. TOLLAK
Az állatok, főleg a madarak előbb érzékelik a veszélyt vagy a változó körülményeket, mi pedig főleg a saját hibáinkból tanulunk.
4. FELHŐTLEN
Soha nem gondoltam volna, hogy írni fogok egy „szerelem” tematikájú dalt, de egy kapcsolat kezdetleges fázisában, kibontakozásában annyi minden törékenység és izgalom van, amire a barátnőmmel való megismerkedésem rávilágított, és egyszer csak kibukott belőlem egy Lusta Gerivel és 6363-mal közös baráti zenélgetés alkalmával az erkélyen.
Fotó: Técsi Boglárka.
5. ZÓNA
Sokszor azt hisszük, hogy az egyedüllét, az elvonulás komfortzónája jótékony hatással lehet ránk, aztán rájövünk, hogy falakat húztunk magunk köré, bent ragadtunk a problémáinkkal és kezdünk elmagányosodni.
6. ZÚGÓ
Ez a leghosszabb ideig írt szöveg, nagyon sokszor tettem le, vettem fel újra, feladtam, újból nekiálltam, de kész lett. Sokat jelent nekem, nem is igazán tudom ezt leírni, hogy mennyi mindent. Nagyjából összefoglalja az egész albumot és a mögötte álló gondolatiságot.
7. VIADUKT
Amikor kicsi voltam, sokat voltam Veszprémben a nagymamámnál, aki a falunkból elköltözve ott próbált szerencsét szakácsként. Már akkor is feltűnt a Szent István völgyhíd képe, nem igazán értettem, hogy víz nélkül miért kell híd. Aztán később a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház stúdiószínpadán láttam Háy János Völgyhíd című darabját, ami szintén nagy hatással volt rám. Majd egyszer csak megépült a Kőröshegyi völgyhíd, amin később minden hazalátogatásomkor átautóztam vagy buszoztam. A viadukt képe sokáig erős szimbólumként volt jelen, de nem tudtam megfogalmazni, hogy miért. Aztán éppen jókor, jó időben fejtette ki magát. Még nem tudni, mi van a másik oldalán, de nagyon várom.
„ILYENNEK KELLENE LENNIE A HIP-HOPNAK EGY SZEBB VILÁGBAN” – A SLOW VILLAGE KEDVENC 2021-ES ZENÉI
glsch a Facebookon. Instagramon.
nyitókép: Técsi Boglárka
A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.