Budapestre jön a benju pakisztáni mestere, aki szinte véletlenül, 80 felett lett a világzene sztárja

Június 9-én a Magyar Zene Házában lesz az első és talán az utolsó alkalom, hogy élőben lássuk a pakisztáni zenészt, akinek felfedezése a tavalyi év egyik nagy szenzációja volt a világzenében.

Ustad Noor Bakhsh története mesébe illő. Az idős zenész a Makran-partvidéken él és zenél gyerekkora óta, ahol legendás hangszeresnek számít, de a világ csak tavaly figyelt fel rá, miután végigfutottak a neten azok a felvételek, amiket a pakisztáni népzenekutató, Daniyal Ahmed készített róla. Ahmed még évekkel korábban, egy mobiltelefonos videón hallotta először Noor játékát, és elhatározta, hogy felkutatja a Pakisztán legnagyobb és legszegényebb tartományában, Beludzsisztánban élő zenészt. A járvány idején, egy barátjával indult útnak anélkül, hogy tudta volna a lakcímét, Noornak ugyanis se telefonja, se számítógépe nincs, és a semmi közepén él egy kis faluban. Ahmed faluról falura járt, és már kezdte volna feladni a keresést, amikor betért egy útszéli teázóba. Ott is megkérdezte a helyieket, hogy ismerik-e Ustad Noor Bakhsh-t, amire az volt a válasz, hogy hát persze: ott áll az út szélén. Noor épp stoppolt, és próbált visszajutni a falujába, miután leesett a lánc a motorbiciklijéről.

Nem csoda, hogy Ahmed nem találta meg a zenész lakhelyét, oda ugyanis nem vezettek földutak. Egy jelöletlen leágazásnál kell elhagyni az autópályát és nekivágni a sivatagos terepnek. Miután Ahmed leszólította az út szélén álldogáló zenészt, rögtön útnak indultak Noor otthona felé, ahol több napot töltöttek együtt. A népzenekutató felvételei közül több is bejárta a netet, Ahmed pedig az idős zenész első nagylemezét is megjelentette nemrég indított kiadójánál, a Honiunhoninál. A Jingul című lemezt élőben, mindössze két mikrofonnal vették fel a naplementében, Noor faluja közelében, egy patak partján, ahol régi barátai kísérték a mestert damboorán.

Noor Bakhsh a leginkább billentyűs citeraként leírható benju mestere, amin az írógépéhez hasonló gombokat kell lenyomni. Ennek a pengetős beludzsiai hangszernek az őse egy japán gyerekjáték volt, a taishōkoto, ami tengerészek közvetítésével jutott el az 1920-as években Pakisztánba, ahol aztán többszöri módosítás után vált a népzenék egyik alaphangszerévé, de például a Neu! is használta az első lemezén. Noor Bakhsh elektromos benjun játszik, amelynek hangját egy régi hangszedővel és egy kis Phillips erősítővel hangosítja fel.

Mivel Beludzsisztán a földrajzi elhelyezkedése révén a kultúrák kereszteződésének számít, Noor zenéjében is sokféle hagyomány keveredik. Elsősorban perzsa és kurd dallamokat játszik, de gyakran vesz elő arab ghazalt és indiai rágákat, szindhi repertoárja pedig különösen újszerű. Szívesen játszik népszerű bollywoodi slágereket (egyik feldolgozásával Indiában is befutott), és saját szerzeményeket is, mint amilyen első lemezének címadó dala, a Jingul, amit a Noor házába gyakran berepülő verebek éneke ihletett.

Debütáló nagylemeze és az interneten végigfutó élő videói hamar a világzene valószínűtlen sztárjává tették az idős pakisztáni zenészt, akiről elismerően írt a Pitchfork, a Wire és a Songlines is, a megkerülhetetlen partivideó-platform, a Boiler Room pedig a kedvéért költözött ki története során először Pakisztán volt fővárosába, Karacsiba. Noor Bakhsh egyébként maga sem tudja, hány éves, az útlevele alapján már bőven túl van a nyolcvanon, de szerinte a hivatalos papír nem pontos. Az biztos, hogy most indul élete első európai turnéjára, ami a nagy nyugati fesztiválok (Roskilde, Amsterdam Roots) mellett Budapestet is érinti. Fellépése nyitott zenerajongóknak kötelező, Ali Farka Touré, a Mdou Moctar, és a sivatagi blues szerelmeseinek pedig különösen ajánlott: poliritmikus ütemei és fülbemászó grúvjai az afrikai zenékhez hasonlóan viszik el a hallgatót egy más világba.

Ustad Noor Bakhsh (PK)
Helyszín: Magyar Zene Háza
Időpont: június 9. 19:30-21.00
Belépő: 4000 Ft
Jegyek ide kattintva. Facebook-esemény.