Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal a remek EP-kkel jelentkező, több más zenekarból (Galaxisok, E Sávok, Fél Fény stb.) már ismerős, garázsrockos Strompopper tagjai, valamint a pszichopunkos Palánta kedvencei jönnek, akiknek tavalyi demóját a Pitchfork felvillanyozó, furcsa, B-filmes zúzdaként, mi pedig mániákus-pszichedelikus káoszként dicsértük.
PALÁNTA
Fotó: Szabó R. János.
GERI
(2023-ig a zenekar basszusgitárosa)
R.A.P. Ferreira - 5 to the Eye with Stars
Straw Man Army - SOS
Angles - A Muted Reality
Horse Lords - Comradely Objects
Balta - Rendszerszintű Agybaszás
Fotó: Szabó Balázs.
GRÉTI
Mižerija - s/t
Első hallgatásra úgy gondoltam, megtaláltam azt a hangulatot, amit éreztem a kétezres évek elején, mikor elindítottam a walkmanemben a t.A.T.u. 200km/h in the Wrong Lane című albumát. A két zenekar ég és föld, de mindkettőben ott van a lázadó, vészjósló, disztópikus légkör, amit sokszor keresek a zenében. A Mizerija nekem felidézi a brit anarcho punkot, magabiztosan táncolható és telis-tele van izgalmas részletekkel; reverbe-ös ugatás, sikítás, eszeveszett morgás minden mennyiségben. Élőben március 7-én Budapesten, a Kriptában!
Warpaint - Radiate Like This
A Warpaint örök szerelem. A Disco//very című dalukat hallottam és láttam először, azóta ez a zenekar az egyik legbiztosabb pont a zenei világomban. Nosztalgia, inspiráció, fény és sötétség, gyötrő idill. Nagyon szeretem a szövegeiket is. Borzasztóan vártam ezt az albumot, nekem nem okozott csalódást.
Dehidratált fejek – S/T
Power Flower – Anarchy Now or Fuck Off
Florence and the Machine – King
Fotó: Solti Ábel.
OPI
Na… hát én nem fektettem energiát abba, hogy képben legyek az újdonságokkal idén (sem), de ez a szám nem is azért jó, mert új, hanem mert 100 év múlva is atom lesz. STEEL!!!!
———
sírnivaló
———
Lovasüldözéssel a szomszédok ellen (és nem, nem én bömböltetem, ők dörömbölnek, de amúgy is jobb fülhallgatóval.)
Kedvenc számom: Life is a Lock. A kiállások olyanok, mintha eltaposnának és én lennék az, aki nyög, nem az, aki hallgatja. A gitárszóló meg mini Possessed-riff.
Fotó: Worlddownfall Photography.
MARCI
Magma - Kartehl
Fotó: Szabó R. János.
BÁLINT
Osees - A Foul Form
Az Osees mindig jó, most extra punkos ízesítéssel
Splatoon 3 Soundtrack
300+ órát játszottam csak decemberben, beleette magát az agyamba
Fotó: Solti Ábel.
VILI
Woodstock '99 - Super Gremlin (12" LP - Sorry State Records)
Hülyeségekkel teletűzdelt hardcorepunk. mmmmm, a kedvencem (valamint ugye sokatmondó és legjobb zenekarnév).
Rododendrons - Demo (Cass - Roachleg Records)
Oi mates! Cheers! (Értsd: billentyűkkel megtámogatott fasza oi rnr.)
How Yes No - Small Talk (szerintem csak digitális - Jolly Turtle)
A horvát Parnepar (ami a palánta-tagok egyik közös kedvence) tagjainak új zenekara. zenéje is hasonló. Minimalista, de minden hangszer és minden apró kis hülyeség nagyon ötletes, csak a szövegek (sajnos) itt angolul vannak. 2023.02.12. Budapest, Kripta.
Horrendous 3d - s/t (7" ep - Black Water Records)
Ha a név és borító nem elég meggyőző, a 2021-es lemeznek az volt a címe, hogy: the gov. and corps. are using psycho-electronic weaponry to manipulate you and me... (Valamint ez kedvenc típusú gitárhangzásom.)
Exploator - Blind Elit (12" LP - Phobia Records)
Tisztességgel megöregedni c. fejezet. svéd totalitares hardcore, de annyira, hogy ezek Totalitar-tagok! (A brainbombs-os totalitar tag is benne van!)
+1 csalás
Gipsy SS - Gipsy Rock (egyelőre még csak digitális, de jön majd lemezen nemsokára!!)
Csalás, mert 2022-ben csak két szám, de kb. egy-két hete már az egész lemez hallgatható. Előzőekhez képest még inkább elmentek otthonról, én pedig önszántamból követem őket.
STROMPOPPER
A = dob, ének
G = gitár, ének
Current 93: If A City Is Set Upon A Hill
Idén amúgy is elég sok régi Current 93-at hallgattam, de annak mindig külön örülök, ha épp van új lemez, ráadásul ez a tavalyi kicsit más is (de csak kicsit), pl. rögtön a legelső számban David Tibet már majdnem énekel – aztán visszatér a szokásos szenvedélyes szavalathoz, nyüszítéshez, vonyításhoz, stb. Teljesen elszállt misztikus szövegei még mindig olyanok, mintha összeengedné az ember Aleister Crowley-t és William Blake-et, ráadásul most már ingyenesen letölthető 500 oldalas könyvben is olvashatók! Az If A City stabilan hozza, amit az ember a Currenttől és Tibettől megszokott, vár és szeret, van majdnem reneszánszos hangulatú akusztikus gitárocska, sokrétegű összevissza hangok, zongora, talán kicsit több az elektromos gitár, mint szokott, de ez teljesen mindegy is, a Current 93 olyan, mint a Motörhead, úgyis mindegyik lemez nagyjából ugyanolyan, de ettől még ugyanolyan jó. (G)
Sylvan Esso: Cloud Walker
Nekem a langyos fogadtatás ellenére is tetszett a No Rules Sandy (a korábbi három lemezt is nagyon szeretem), a Cloud Walker pedig számomra az album legkedvesebb száma lett. Egyszerre súlyos és lebegős elektro-pop, amiben a folyamatosan hullámzó hangerővel manipulált szintialap valahogy mindig kiragad az itt-és-mostból a kifejezés lehető legjobb értelmében. (A)
King Hannah: I’m Not Sorry, I Was Just Being Me
Már a címe is olyan, amit az ember felír a pofájára mottónak. Semmit sem tudtam a King Hannah-ról, amikor először meghallgattam, és nagyon sokkal többet most sem tudok, de a gyönyörűen minimális groove-ok és csodásan elszálló gitárhangok teljesen behúztak, és az énekes lányok amúgy is nagy gyengéim. Meg van itt idézve a Portisheadtől (Foolius Caesar) P.J. Harvey-ig (Big Big Baby) sok mindenki, biztos ettől van olyan régi-új hangzása, hogy egyszerre tök ismerős és új is. (G)
Avril Lavigne: Bite Me
Jó, ez igazából nem nagyon jó, de én akkor is szerettem, mert mégis sokkal jobb, mint az előző két lemezről bármi, és már nagyon ideje volt, hogy Avril az előző két lemeznél valami jobbat csináljon. Travis Barker azért mégsem Chad Kroeger, a “like me/wifey” rím tényleg abszolút priceless, és van igazi, klasszikus Avrilos visítozás is. Áprilisban megyek is megnézni Amszterdamban! (G)
Kevin Morby: This Is a Photograph
2022 talán legjobb száma, ami végre nem eret vág a múltra és a nosztalgiára, vagy épp esőben áztatja magát pityeregve, hanem teljes dicsőségében ünnepli azt. Annyira jó, hogy Morby kismillió szomorkodós-múltidézős dala mellé írt végre egy ennyire életigenlő és felvillanyozó múlthimnuszt is. (A)
Osees: A Foul Form
John Dwyer és társasága ezúttal sem okoz csalódást: az A Foul Form rövid, velős és rettentően szórakoztató óda a 80-as éves hardcore punk szcénájához nagyjából abban a vénában, amiben a King Gizzard tisztelgett a proto- és thrash metál előtt az Infest the Rats’ Nest-en pár évvel ezelőtt. Egészen lenyűgöző, ahogy az inspirációk előtt meghajolva mindkét zenekar egy picit a saját képére tudja formálni a nagy elődök örökségét és a legkevésbé sem válnak kínos cover banddé, sőt! (A)
Lou Reed: I’m So Free: The 1971 RCA Demos
Sajnos nekem Lou Reed annyira fontos volt, hogy még Lemmy vagy David Bowie halálánál is jobban megrázott 9 éve, amikor meghalt, ráadásul a Transformer előtti legelső, extra hülye borítós szólólemezt is nagyon szeretem, szóval nekem ezek a sokszor ügyetlen, de bizonyos módon bensőséges korai demók nagyon tetszenek, akkor is, ha egy csomóból van ennél bőven korábbi (vagy jobb) Velvet-verzió is. Így lehet csak igazán értékelni, milyen remek szám a Perfect Day, mert látjuk, milyen rettenetes demónak indult! (G)
Jack White: Fear of the Dawn
Réges-régi White Stripes / Raconteurs / Dead Weather-rajongóként egyszerre vártam a végletekig izgatottan és szorongva Jack White újabb visszatérését. Nagy szerencsémre Jacky boy egyszer az életben végre tényleg beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a Fear of the Dawn szerintem az Elephant óta a legjobb és legfontosabb Jack White-rilíz, olyan őrület, amit öröm hallgatni. Hogy pontosan miért gondolom ezt, arról itt írtam részletesebben. (A)
Böngészd át a szerkesztőség kedvenceit is!
Még több zenésztoplista:
6363, Dányi Krisztina, Szabó Bálint
Jakab Zoltán, The Devil's Trade, Entrópia Architektúra
Redbreast Wilson és Szabó Tamás
Balanyi Szilárd, Jakab Péter, VENI
Czeglédi Szabolcs, OHNODY, Jankó Bálint
Boros Levente, Hock Ernő, Szőke Barna
Gábor Andor Ufó, Koroknay András, OIEE, Pátkai Rozina, Zalai Richárd
Gyémánt Bálint, Hájer Gergő, Pogár László és a Maneuver Maneuver
Gressai Ferdinánd és Pintér Gergő
Blahalouisiana és Mayberian Sanskülotts
Antal Levente, Álmos Gergely, Kirschner Péter, Jehan Paumero
Bóna Zsombor és Héra Barnabás (Carson Coma)
Henri Gonzo, Lil Frakk, Kelemen László
Barkóczi Noémi, Subicz Gábor, Varga Zsuzsa
Aurevoir., Csernovszky Márk, Gazsi Rap Show
Pajor Tamás, Hegedűs Józsi, Rözge Maxim
NÉZD MEG A ZENÉSZEK TAVALYI TOPLISTÁIT IS!
Ajánlott bejegyzések:
-
„Annyira laza, hogy a homlokára is ez van tetoválva” – Riger János és Sarkadi Balázs kedvenc 2022-es zenéi
-
„Tökéletes popzene érző lényeknek” – Zentai Márk (Mörk) kedvenc 2022-es zenéi
-
„Bebizonyítják, hogy jó ízléssel is lehet az ember patrióta” – Csach Gábor (Kinopuskin) kedvenc 2022-es zenéi
-
„Tartok tőle, hogy kapok majd a metálrendőrségtől” – A Red Swamp kedvenc 2022-es zenéi
-
„A gyerekkórussal kinyírtak” – A LAIHO, a Flanger Kids és DJ Venom kedvenc 2022-es zenéi
