„Nagyon jót tett a magyar zeneiparnak a 2010-es évek közepén kitört „showcase láz” – Czeglédi Szabolcs-interjú

2022.11.29. 12:32, soostamas

czegledi_szabolcs_foto_nagy_balazs.jpg

Tényleg a showcase fesztiválokon keresztül vezet az út a világhírig? Hogyan tudja egy magyar zenekar megvetni a lábát Európában és mi lehet érdekes külföldön a magyar zenékben? Januárban újra megrendezik Európa legfontosabb showcase fesztiválját és zeneipari konferenciáját, a Eurosonic Noorderslagot (ESNS) Hollandiában, amin ezúttal Azahriah és a Platon Karataev képviseli Magyarországot. Utóbbi menedzserével, a Bánkitó Fesztivál zenei kurátorával, az Akvárium Klub programigazgatójával és az Isolation Budapest koncertszervezőjével, Czeglédi Szabolccsal beszélgettünk arról, mit lehet reálisan elérni a showcase-es szereplésekkel, mire érdemes készülniük a meghívott zenekaroknak, és mekkora lépcsőfok lehet a Platonnak a mostani meghívás.

Mikor, hogyan kezdtél el showcase fesztiválokra járni?

2017 januárjában jártam először a Eurosonicon, Groningenben. Az azt követő években megjártam a brightoni The Great Escape-et, a Waves Viennát, a ljubljanai MENT-et, a Liverpool Sound City-t, Cannes-ban a MIDEM-et, a hamburgi Reeperbahnt, a Tallinn Music Weeket, az olasz Medimexet, de a kedvencem a Eurosonic mellett a Zandari Festa volt Szöulban, szakmailag pedig a londni IFF-et tartom a leghasznosabbnak, ahova idén szeptemberben jutottam el először. Sajátos világa van ezeknek az eseményeknek, emlékszem, hogy mennyire kis halnak éreztem magam az első néhány alkalommal, nem volt túl sok izgalom a portfóliómban egy külföldi szakmabeli számára, így keveseket tudtam érdemben megszólítani, gyakran csak a fesztivál területe melletti kocsmákban tudtam magamnak találkozót szervezni, de ahogy hazai szinten több és több dologgal kezdtem foglalkozni, úgy tudtam egyre több szakmabelivel megismerkedni nemzetközi szinten. Érdekes evolúciója volt, ahogy „seller”-ből „buyer”-ré alakultam. Értem ezalatt, hogy az első években a Middlemist Rednek és a Platon Karataevnek próbáltam nemzetközi lehetőségeket szerezni, majd emellett a Bánkitó, később pedig az Akvárium Klub és az Isolation Budapest kapcsán kezdtem nagyobb ügynökségekkel tárgyalni, hogy elhozhassam az előadóikat Magyarországra.

eurosonic-noorderslag-2020.jpgZeneipari szakemberek beszélgetnek a 2020-as Eurosonicon.

Ha megtetszik egy előadó egy showcase-en, mi alapján döntöd el, hogy meghívod-e fellépni hozzánk, és hogy az Akváriumba vagy a Bánkitóra akarod-e lekötni inkább?

Ami a nyitottságot illeti új zenék és előadók terén, szerintem Magyarországon kevés, a Bánkitóéhoz fogható közönség van, és ez teret enged nekünk a kísérletezésre, így nagyobb eséllyel tudunk egy feltörekvő, showcase-en szereplő előadót elhozni a Bánkitóra, mint adott esetben az Akvárium Klubba. Viszont ami a hazai zenekaroknál is működik, az a nemzetközi előadóknál is lehet egy recept a magyar piacra való belépéshez, hiszen a Bob Mosest, az Acid Arabot, vagy a Viagra Boyst kevesen ismerték itthon a Bánkitós fellépésük előtt, azonban a jól sikerült bánki szereplés után mind a Bob Moses, mind az Acid Arab telt házas koncertet adott az Akváriumban a következő évben. Egy sold out Akváriumos koncert pedig erős hívószó lehet nagyobb hazai fesztiválokra is, a Sziget line-upjában is helye van Bob Mosesnek, a Viagra Boys-nak, vagy az Iceage-nek. Érdekesség, hogy az Acid Arab 2015-ben, a Viagra Boys 2017-ben, az Iceage pedig 2018-ban játszott a Eurosonic-on. 2018 januárjában ismerkedtem meg az Iceage ügynökével Hollandiában, és mutatott néhány számot az új lemezről, amit óriási szintlépésnek éreztem a 2014-es utolsó lemezükhöz képest, és szinte ott egyből megegyeztük, hogy a lemezmegjelenés évében eljönnek a Bánkitóra. Ez a lemez volt a Beyondless, ami később egy felsőbb polcra helyezte a zenekart.

Mennyi idő után tudod egy koncerten, hogy le akarod kötni a zenekart? Vagy ilyenkor még utánamész, meghallgatod a lemezeiket, filózol rajta pár napot?

Vannak előadók, akiknek az esetében egyből megfogalmazódik az igény, és másnap már meg is keresem őket. Viszont itt szerintem érdemes két kategóriára bontani a fellépőket. Az első kategória az, akik körül már a showcase előtt hatalmas „buzz” van, és az összes fesztiválszervező részt vesz a koncertjükön, majd kapnak 50 meghívást, ami felnyomja az árat, és nehezen rúgunk labdába a nagynevű nyugati fesztiválok mellett. Aztán van a másik, amikor érzem, hogy valami olyat látok, akit éppen kevesen, de jól tudna itthon működni, és tudom, hogy jó eséllyel indulunk a versenyben, és ők is boldogok, hogy volt értelme részt venniük a fesztiválon. Összességében szerintem kevesebb zenekar kap megkereséseket egy showcase event után, mint ahányan igen, ezért gyakran csalódásként élik meg az előadók a tripet.

Van olyan műfaj, irány, trend, amire kifejezetten figyelsz, mert itthon vevők rá az emberek?

Nincs.

CZEGLÉDI SZABOLCS KEDVENC 2021-ES ZENÉI.

Kik voltak a legnagyobb felfedezéseid showcase-eken? Nem feltétlenül csak azok közül, akiket le is bookoltál.

A KOKOROKO, a Superorganism, Marina Satti, vagy a Lous and the Yakuza koncertjei emlékezetesek voltak számomra a Eurosonicon. A kedvenc történetem viszont a Rendez-Vous, akiket 2017-ben láttam Cannes-ban, egy nagy színpadon játszottak a tengerparton és összesen 6-8-an voltunk a koncertjükön, mert egy időben játszottak Mándokival, aki a fesztivál egyik headlinere volt. A Rendez-Vous annyira bejött, hogy még akkor meghívtam őket a Bánkitóra. 2018-ban játszottak a Bánkitó nagyszínpadán, aztán még abban az évben egy jól működő koncertet adtak az A38-on, majd 2019 januárjában Bóna Márkkal (Sziget Europe Stage) néztük meg őket együtt a Eurosonic-on és meghívta őket a Szigetre. De a Eurosonicon találtam rá Jungstötterre is, aki 2019-ben játszott Bánkon, vagy Westermanra, aki 2022-ben az Isolation Budapesten.

Hogyan érdemes belevágni a zenekaroknak egy showcase-es szereplésbe, mi az, amire/amivel készülniük kell?

Fontos, hogy tudatosítsák magukban, hogy nehéz pálya mozdulatlanul figyelő szakmai közönség előtt játszani, erre készüljenek lélekben, hogy ne érje őket meglepetésként a helyszínen. A sikerhez elengedhetetlen, hogy meghatározott céllal induljon el a zenekar, mert ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrás a csapatnál, akkor szerintem csak részterületekre érdemes fókuszálni. Értem ezalatt, hogy egy ember ritkán tud sync dealeket, klubturnét, rádiós játszásokat és fesztiválmeghívásokat intézni, így konkrét céllal, célokkal érdemes nekivágni az útnak (pl.: találjunk egy német booking agentet, vagy találjunk egy nekünk megfelelő angol PR ügynökséget, stb.). Fontos, hogy ennek a célnak megfelelően az eseményt megelőző hetekben előkészítsék azt, hogy a fesztiválon jelenlévő releváns szakemberek tudjanak arról, hogy a zenekar érkezik a fesztiválra, szerencsés esetben már egymást is meggyőzik arról a delegáltak, hogy meg kell nézni az adott zenekar koncertjét. Tehát legyen hozzáférésük a delegált adatbázishoz, és a megfelelő szakembereknek a megfelelő pitch-et küldjék el magukról. Szerencsés esetben nem az első nap első fellépőjeként bookolják a bandát, így van idejük arra, hogy egy-két nappal korábban kiutazzanak és találkozzanak minél több szakmabelivel, akiket meghívnak a fellépésükre. Szintén fontos tudatosítani, hogy nem dől össze a világ, ha nem jönnek a lehetőségek az első showcase fellépés után.

A Bohemian Betyars például jó kört futott a showcase fesztiválokon is, mert amellett, hogy koncerten nagyon energikus az a folkpunk, amit játszanak, a zenéjük beazonosíthatóan magyar is. A folkon túl mi lehet az érdekes külföldön a magyar zenekarokban?

Nem gondolom, hogy külön kategóriát kell felállítani a magyar zenekaroknak, ugyanolyan felfogással kell egy showcase-en fellépni, mint egy angol, egy amerikai, egy görög, vagy egy holland banda, a lehetőség adott. Az elmúlt években azonban jól látszik, hogy egyre inkább érvényesülnek előadók a nemzetközi piacon a saját anyanyelvükön, így a MORDÁI, a Bohemian Betyars, vagy Дeva zenéjében sem csupán a folk hatást érdemes kiemelni, hanem a puszta tényt, hogy őszintén hangzik magyarul a zenéjük. A Platon Karataev esetében is szkeptikusak voltunk, hogy működik-e majd magyar nyelven a nemzetközi piac, de az első magyar nyelvű lemez megjelenésével egyre több és egyre nagyobb ajtó nyílik ki külföldi lehetőségek terén, aminek valószínűleg az az oka, hogy a zenekar komfortosabban érzi magát jelenleg magyar nyelven és ez jobban átjön, mintha csak azért próbálna valaki angolul írni, hogy befuthasson nemzetközi szinten.

INTERJÚNK A PLATON KARATAEV ELSŐ MAGYAR NYELVŰ LEMEZÉRŐL.

Mi az, amit szerinted reálisan el lehet érni a showcase fesztiválozással? Mintha az elmúlt években tisztultak volna az irreális álmok, és rájöttek a magyar zenekarok, hogy nem ezekről a fesztiválokról fognak dobbantani a Glastonbury-re. Vagy mégis?

Azt gondolom, hogy összességében nagyon jót tett a magyar zeneiparnak a 2010-es évek közepén kitört „showcase láz”, amikor azt láttuk, hogy a HOTS jóvoltából rengeteg magyar előadó és zeneipari szakember kapott lehetőséget, hogy fellépjen, vagy kiutazzon az említett rendezvényekre. Ha laikus szemmel nézzük, akkor persze magasan van a siker fokmérője és való igaz, hogy nem született magyar világsztár ezekben az években sem, viszont ezek a lehetőségek hasznos tudást adtak a magyar zeneipar szereplőinek. Szerintem a HOTS a 2010-es évek végén követ dobott az addigi állóvízbe és érzésem szerint segített elindítani a folyamatot, hogy magyar zenekarok és szervezők megvessék a lábukat a nemzetközi porondon, bekerüljenek a véráramba. Az igaz, hogy laikus szemmel látható sikert egyelőre továbbra sem tudott felmutatni magyar zenekar, viszont szerintem látványos volt a megvalósult külföldi turnék, fesztiválfellépések, nemzetközi streaming, sync, és radio airplay számok emelkedése és színvonalbeli ugrása a 2010-es évek végére, így a pandémia előtti időszakig szerintem jó alapok kerültek lefektetésre, és bízom benne, hogy lehet folytatni az építkezést.

Jövőre a Platon Karataev is fellép az Eurosonicon. Milyen tapasztalataid vannak az Eurosonicról, és mit vártok ettől a szerepléstől?

Szerintem az Európában terjeszkedni vágyó zenekaroknak a legfontosabb lépcső a Eurosonic. A Platon Karataev számára a hazai után a német és a holland a két legerősebb piac, a Eurosonic-on pedig nagy számban vannak jelen az említett két ország zeneipari szakemberei. Az elsődleges cél, hogy 2023/2024-ben a német és holland klubturnék után ezekben az országokban fesztiválfellépésekhez jusson a zenekar. Fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki, aminek már korábban lépcsőzetesen megágyaztunk. A német és holland referenciákon túl fontos hivatkozási alap, hogy 2021-től egy meghatározó holland booking ügynökség (Doomstar) képviseli a zenekart, akiknek a Eurosonic „hazai pálya”.

„LESZNEK MÉG ROSSZ IDŐSZAKOK, DE MÁR NEM FÉLEK” – CÍMLAPINTERJÚNK SZASZÁVAL A ZENEKARÁRÓL, A RUN OVER DOGSRÓL.

 

interjú: Soós Tamás
fotó: Nagy Balázs

 

a január 18. és 21. között zajló, 2023-as Eurosonic hivatalos playlistje:

https://recorder.blog.hu/2022/11/29/czegledi_szabolcs_interju_showcase_fesztivalok_eurosonic
„Nagyon jót tett a magyar zeneiparnak a 2010-es évek közepén kitört „showcase láz” – Czeglédi Szabolcs-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr9017990232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása