Ha szoft-zajt akartok - Húsz éve indult a Sonic Youth utolsó nagy korszaka

2022.11.27. 11:29, vferi

063_53914499kw012_arthur.jpg

Noha az amerikai noise-rock legnagyobb zenekara, a Sonic Youth az ezredfordulón még erősen szétesni látszott, 2002-ben példaértékű fordulatot hajtott végre a pályáján. Ez a cikk először a Recorder magazin 99. számában jelent meg, amiben azt jártuk körbe, hogy mi volt a menő 2002-ben.

Az ezredforduló nem bánt valami nagyvonalúan az amerikai alternatív rockzene legfőbb excellenciáival. A zenekar második korszakos – a korai évekhez képest kevésbé disszonáns, de nem kevésbé egyedi – hangzását nagyban meghatározó különleges, pótolhatatlan hangszerkollekcióját egy koncert után ellopták, amire a morcos zenészek egy felettébb zajos, goromba és masszívan középszerű albummal (NYC Ghosts & Flowers) reagáltak – és még csak ezután történt meg a New York-i terrortámadás 2001. szeptember 11-én, ami a várossal szimbolikus síkon lényegében egybeforrt zenekart is komolyan megviselte. Mivel a Sonic Youth ekkor már húsz éve volt a pályán, tagjai pedig a rockzenében általában nem sok jót jelentő középkorúság mélabús élményeivel a szívükben feküdtek és keltek, a legtöbben a megszűnést, de még inkább egy totális experimentális elborulást, rokonszenves, ám hallgathatatlan felvételek sorát várta tőlük következő lépésként. Enyhén szólva nem így történt.

Tizenkettedik stúdiólemezére a Sonic Youth remek mintát és még annál is figyelemre méltóbb új bajtársat választva ugyanis lényegében a saját hajánál fogva kirántotta önmagát a mocsárból, és felfrissítette továbbra is azonnal felismerhető hangzását. A mintát elég jól azonosíthatóan egy korábbi New York-i intézmény, a The Velvet Underground harmadik – csendes, puha – lemeze jelenthette, amely azonban már korábban is az egyik dobbantófelület volt a SY számára, bár ez inkább csak egyes dalrészletekben volt világosabban tetten érhető. A Murray Streeten viszont ez a meghatározó tónus, amit a frissen ötödik tagnak beválasztott csodazenész, a finom texturális rétegezései miatt is elismert Jim O’Rourke sokszorosan aláhúz a zenekartól váratlanul rafinált megszólalással. 

063_51917266pl001_sonic_youth.jpg

A Murray Streetről egyébiránt továbbra sem hiányzik egészen a noise, de a lemez meghallgatása után nem véletlenül nem ezekre a pillanatokra emlékszünk: funkciójuk a zajbetéteknek leginkább az, hogy a maguk érdességével kiemeljék a dalok esszenciális törékenységét. Finoman hullámzó, alig torzított akkordok, kristályos zörejek, már-már hagyományos, a 70-es évek szoft-rockját is bátran megidéző szólók, melodikus basszusmenetek és mélabús énekdallamok simulnak egymásra ezen a sok sűrű és szépséges pillanatot kínáló albumon, amely bátran odatehető az abban az időben talán legjobban ünnepelt „felnőtt” alt-rock zenekar, a Wilco korabeli lemezei mellé. Ennél is fontosabb azonban, hogy a Sonic Youth ezzel a lemezzel sikeresen megnyitott magának egy újabb ösvényt, amelyen a fejét büszkén a magasban tartva haladhatott – a Thurston MooreKim Gordon zenekari házaspár csúf válása miatt sajnos nem a végtelenbe és tovább, hanem csupán 2011-ig. 

Ebben a végül utolsónak bizonyult korszakban a keretet a Murray Street jelölte ki: a rákövetkező Sonic Nurse még messzebb is ment kicsit ugyanazon az úton, az utolsó kettőn pedig az ezeken szerzett tapasztalatok segítségével igyekezett elevenen lüktető, érvényes rockdalokat formálni az akkorra már végképp amolyan összamerikai kulturális kincsként kanonizált zenekar. A Murray Streetet jó lemeznek könyvelte el a közönség és a kritika, bár kulcsjelentőségűnek kevesen tartják – holott a korszakra visszatekintve elég jól látszik, hogy volt némi szerepe abban, hogy a rockzene világában tenyésző megannyi merev elképzelést szép lassan érvénytelennek lássuk. Például és mindenekelőtt, hogy a lejjebb csavart hangerő kompromisszumot, a lassú tempó elfáradást, a szépség keresése pedig avítt giccsvágyat takar.

szerző: Greff András

https://recorder.blog.hu/2022/11/27/ha_szoft-zajt_akartok_husz_eve_indult_a_sonic_youth_utolso_nagy_korszaka
Ha szoft-zajt akartok - Húsz éve indult a Sonic Youth utolsó nagy korszaka
süti beállítások módosítása