Ez volt az a megállapítás, amelyik a Könnyű zenét vinni az iskolákba? című fórum mind a négy panelbeszélgetésén többször is elhangzott. A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által szervezett könnyűzenei oktatási fórum előadásai és beszélgetései hamarosan egyenként is visszanézhetők lesznek a Poptanitas.blog.hu oldalon keresztül.
A fiatal korosztály 92%-a naponta hallgat zenét, hetente körülbelül 26 órában. A tizen-huszonévesek 59%-a ráadásul tudatosan dönt arról, milyen zenével találkozik, és közel fele saját előfizetéssel rendelkezik az ehhez szükséges platformokra. Ám ugyanennek a korosztálynak, amint belép az oktatási intézményekbe, „el kell hagynia” azt a zenét, ami a kutatások szerint a lételeme. Többek között erre az ellentmondásra is felhívták a figyelmet az október 18-ai fórum első paneljének résztvevői. Bajnai Zsolt, Jantyik Zsolt, Nagy Anikó és Weyer Balázs többek között arról is beszéltek, hogy szemléletváltásra lenne szükség az oktatási intézményekben, és nemcsak az énekórákra kellene korlátozni a zenét, a könnyűzenét, aminek igazoltan nagyon sok pozitív hatása lehet más területeken is. Elhangzott az is, hogy nem „élsportolókat”, „sztár csellistákat” (W. B.) kellene nevelnie a közoktatásnak, hanem zenét értő és használó, boldog embereket.
A fórum külön panelt szentelt a Nemzeti Alaptanterv és a könnyűzene kapcsolatának, ahol a résztvevők megállapíthatták, a NAT több kötöttséget, mint lehetőséget jelent, de nagyon sok múlik a pedagógusokon. Czerman Cecilia, Rázsi Botond, Pap Tibor és Nagy Zoltán egyetértettek abban, hogy a könnyűzene térnyeréséhez először a tanárképzést kellene megreformálni. Ám amíg ez sikerül, segítséget kell nyújtani a könnyűzenét alkalmazni akaró pedagógusoknak, akik nem feltétlenül rendelkeznek ehhez megfelelő szaktudással, és idejük sincs órai anyagokat összeállítani.
Amelyik iskolába egyszer sikerül bejutni rendhagyó énekórával, oda nagy valószínűséggel visszahívják az ezzel foglalkozókat. Garami Gábor, Görögh Dani, Tornóczky Ferenc és Virág Csaba az ország több pontján, különféle oktatási intézményekben tartott hangszeres, különleges óráikról beszéltek, amelyeken olykor többszáz diák vesz részt. Ezek rendezése azonban a pályázati forrásoktól függ, az intézményekbe való bejutás pedig az adott iskolák szemléletétől: vállalják-e a „felfordulást”, az órarendi órák elmaradását egy-egy különleges élményért?
A fórum utolsó beszélgetésén ismét kiderült, hogy a zene milyen sok területen segíthet. Fehér Károly, Jéger Dorottya és Varga Ágnes a „Zene nélkül mit ér?” panelben a könnyűzene egészségügyi szerepe mellett a szociális érzékenyítés, a felzárkóztatás és az együttműködés területén teremthető lehetőségekről beszélgettek. Mint elhangzott, a zeneoktatásban a cél a hangszeres tudás átadása, míg a zenét alkalmazó terápiák során a zene eszközként jelenik meg, ami sokféle célt szolgálhat.
A Könnyű zenét vinni az iskolákba? fórum négy panelbeszélgetést felvezető előadása, illetve a négy téma köré szervezett beszélgetés nyolc önálló filmként lesz majd megtekinthető a Poptanitas.blog.hu oldalon keresztül. A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által elindított diskurzus pedig 2023 elején folytatódik, mert az október 18-ai eseményen is egyértelművé vált, hogy hasonló módon kellene beszélni az ének-zene szakos tanárképzésről, a pedagógusképzés és a könnyűzene kapcsolatáról, valamint a gyakorló pedagógusoknak szóló, a könnyűzene oktatásban való alkalmazását segítő továbbképzésekről.
A nyitóképen a „Kint is vagyok, bent is vagyok” panel résztvevői, Tornóczky Ferenc, Virág Csaba, Görögh Dani és Garami Gábor, akiket Rédl Ádám moderált (Fotó: Csákvári Zsigmond)
A Hangőr Egyesület a Facebookon.
