A 29 éves dalszerző kilencedik albuma a moralitás kérdéseit járja körül, biztos arányérzékkel válogatva stílusok és hangzások között. Ez a kritika először a Recorder magazin 98. számában jelent meg.
Alex G világa az egységbe szervezett szélsőségekről szól: harmónia és disszonancia, perfekcionizmus és lo-fi nyerseség, gyermeki ártatlanság és pusztító kilátástalanság, urbánus kifinomultság és a folk csiszolatlansága közötti feszültség oszcillációja hozza létre azt a szinte ijesztően tágas teret, amiben a zenéje megszólal.
A God Save the Animals dalait a vallomásosság fogja össze, de van ebben az anyagban valami megközelíthetetlenül skizofrén is. Az önéletrajzi és a fiktív ötvözete gyengéd regiszterben, hol suttogva, hol gyerekhangon énekelve, hol hörögve szövődik a hangszeres szólamok közé. Mert szövet ez, amiből lehetetlen egyetlen elemet, egyetlen dalt kiemelni – de az útkeresés az a vezérfonal, amin meg lehet próbálni a bandcampes csodagyerekből érett művésszé váló Alex G-t (és megannyi perszónáját) követni az ismeretlenbe, áttörve az idegenkedésen és a konformitáson.
És hátha ott, ahová megérkezünk vele, általa, elmondhatjuk, hogy ‘minden nap áldás’, és talán el is hisszük neki is, magunknak is.
Előadó: Alex G
Cím: God Save the Animals
Kiadó: Domino Recording Company
Megjelenés: 2022. szeptember 23.
Műfaj: indie pop/folktronica
Kulcsdal: Blessing
9/10
Selmeczi Nóra