„Kitalálunk tíz prosztó punkzenekart” – Magyarradar: Strompopper

EP-t már bemutatott a Recorderen, most pedig a Magyarradarunkra is felkerült a Galaxisok, az E-Sávok és tucatnyi más zenekar volt és jelenlegi tagjaiból álló, nyers garázsrockos Strompopper, akik most elmesélik a helikopterezéssel, brüsszeli bulikkal és a Rakéta Fesztivál megszűnésével tarkított, félig azért nagyon is komolyan vehető eredettörténetüket.

Mikor indult: 2021 végén, de jóval korábbra megy vissza, mert a mi zenekaraink indulásai általában összefonódnak, mint a kvantumok. Az utóbbi 5-6 évben folyton indulnak zenekaraink, van még egy csomó a listán, aminek indulnia kellene már: olyan ez, mint egy repülőtér, ahol folyton késésben vannak az indulások. Ha nagyon akarjuk, a Strompopper már 6-7 éve elindult, de ha ragaszkodunk hozzá, hogy ne csak az ötleteléstől, hanem a valós hangszerekkel valós próbára vonulástól számoljuk, akkor 2021 végén.

Hol indult: Budapesten, de kicsit Szegeden, kicsit Brüsszelben, és elég sokat Pilisvörösváron, ahol a Pvv Sound házi stúdiójának (tizenegynéhány éve vesszük fel itt a dolgainkat, de készült itt más zenekarok egy-két lemeze is) házi kertjében beszéltük meg az indulást. Ez már a brüsszeli buli után volt, de erről majd később. Maga a próbálás a budapesti Artist Factory próbatermekben indult, mert ide volt a legegyszerűbb lemenni, és már jól ismertük régről.

Tagok, hangszerek: Eredetileg huszonheten voltunk, mai formájában a Strompopper mégis a világ legmenőbb rakenroll-felállására, tehát trióra redukálódott, Nagy Ambrus (dob, ütősök, gitár, ének), Futó Péter (basszusgitár, billentyűsök, ének) és Nagy Gergely (gitár, ének) alkotják. Bár mi így hárman még nem csináltunk zenekart, ketten-ketten már vagy tizenöt éve játszunk együtt különböző projektekben (A és G: E Projekt, Lassu Kaoss, I Scream Men; G és P: E Sávok, Fél Fény, A Törpe-fejüek), ez azért is jó, mert senkinek nem kell senki másnak semmit sem bizonyítani, mindannyian tudjuk, hogy a többiek is nagyon jó dalokat tudnak írni.

Sajnos már csak hárman vagyunk meg az eredeti alapítótagok közül, a többiek egy helikopterbalesetben elhunytak. Szívünkben azóta is gyászt hordunk huszonhét társunkért meg a milliárdos értékű hangszerarzenálért, ami szintén a helikopteren volt. És még a biztosító sem fizetett; nem kellett volna huszonheten felszállni a helikopterre, azt mondták, nem csoda, hogy lezuhant, azt mondták. Ez közvetlenül a brüsszeli buli után volt, de erről majd később.

Stílus: Az még talán nagyon nincs, de már így is kezdik szeretni azt, amivel eddig helyettesítettük… úgy két-három hete, nagyjából, mióta kijött a lemez. Mások azt mondják, ilyen klasszikus garázsrokkos stílus ez, de mi azt fogjuk mondani a koncertek előtt, hogy „we are Strompopper, we play fucking rockmusic”.

Hatások: Többnyire a gyenge és az elektromágneses, de néha van gravitációs is, a keményről és a puháról már nem is beszélve. P-re a klasszikus zene és a jazz is hatott, basszusgitár-kezelésére meg leginkább az élete során látott epilepsziás rohamok. B-re főleg azok a régi szép idők hatottak, amikor még nem dobolt, és naivan fantáziálhatott róla, milyen jó is lesz majd, amikor végre dobolni fog. G a punk felől közelíti meg a gitározást, de mindannyian hallgatunk egy csomóféle zenét klasszik zsázztől a Stooges-on át Avril Lavigne-ig, mondjuk azt nem állítjuk, hogy ezek mind benne is vannak a Strompopperben. Legjobban azt szeretnénk, ha a kísérletező hatások lennének a legprominensebbek az Einstürzende Neubauten–Osees–Metal Machine Music vonalon, de azért szeretnénk megőrizni az át- meg átszövő lírikus elemeket is.

Kiadó: Persze, egy csomó számot szeretünk tőlük, főleg a régieket.

Történet: A Strompopperért két dolog tehető felelőssé, az egyik a Rakéta Fesztivál, a másik pedig, hogy A dobolni akart, amikor Pestre költözött. Az E Sávokkal játszottunk az első Rakétán, a Fél Fénnyel a másodikon, és onnantól bármivel jelentkeztünk, nem válogattak be. Ezért aztán 6-7 éve azt gondoltuk, hogy kitalálunk tíz prosztó punkzenekart, mindegyiknek csinálunk egy 3-4 számos EP-t, és mindegyikkel jelentkezünk, aztán ha bármelyiket beválogatják, eljátsszuk pont ugyanazt a programot. De aztán megszűnt a Rakéta Fesztivál, mi pedig két új projektbe csatornáztuk át a már meglévő ötleteket. Az egyik lett A Törpe-fejüek, ebbe kerültek a magyar prosztópunk-számok, és a másik, amiben angol nyelvű ötletek voltak, lett idővel a Strompopper.

A zenekaralapítás végső döntését különben azon a bulin hoztuk meg Brüsszelben, ahonnan maga Szájer József is az ereszcsatornán menekült, csak nem azért, mert ez egy melegbuli volt, hanem éppen azért, mert nem, hanem zenészbuli, innen mentünk volna a helikopterrel a többiekkel tovább. Miután viszont a többiek meghaltak a helikopterbalesetben, Pilisvörösváron gyülekeztünk újra, és itt döntöttünk el, hogy hárman is lemegyünk próbálni, hogy meglássuk, hogyan is működik a dolog. Az is itt jött, hogy először régebbi számokat veszünk elő, így legalább az írással nem kellett foglalkozni. A készülő újabb dalokban már lesz az ex-rakétás adagból is, megígérjük.

Megjelenések: Amikor jó idő van, akkor szoktunk megjelenni, főleg kiülős helyeken, diegetikus és metadiegetikus terekben egyaránt. Most már sokkal elégedettebben, mint tavaly, mert közben megjelent egy kislemezünk (Stereo/Tower) és egy közepes lemezünk (What’s Wrong with This? EP), ezek a Bandcamp-oldalunkról letölthetők bármennyi pénzért, de mindenféle streaming-platformokon is ott vannak (Spotify, Deezer, stb.). A nagylemez még várat magára, mindenesetre szeretnénk színpadokon is megjelenni hangszerekkel.

Küldetés: Talán Joyce-ot idézhetnénk, csupán annyit várunk a hallgatóinktól, hogy teljes életüket szenteljék a műveink hallgatásának. Vagy Petrit, írassák ránk a házukat. Vagy Andy Warholt, „always leave them wanting less”. De a rokkzene, különösen a fucking rockmusic „küldetését” nagyjából abban látjuk, hogy mi csináljuk, mások hallgatják, és ha minden jól megy, mindenki elégedett.

Jövőkép: Az ideális jövőben megnyerjük a lottót, mégis fizet a biztosító a helikopterbaleset után, vagy ilyen ütemben megy tovább felfelé a bevétel a Bandcampen; de a lényeg, hogy úgy képzeljük el, hogy majd művészettel foglalkozhatunk reggeltől estig, nyugodtan írhatunk és felvehetünk bármikor bármennyi zenét, amiből aztán kiválaszthatjuk, hogy mit akarunk kiadni és eljátszani koncerteken. Obszcén módon sok pénz hiányában is valahogy így képzeljük el, csak kisebb méretben, azaz nem reggeltől vagy nem estig, nem bármikor és nem bármennyi zenét írhatunk és vehetünk fel, de azért a lehetőségekhez képest persze így is a legtöbbet. Még kitaláljuk, hogy inkább nagylemezt akarunk csinálni az új számokból sokára, vagy kislemezeket és közepes lemezeket kevésbé sokára. Ami biztos, hogy A egyre jobban fog dobolni, P hoz majd 10 perces progrokk kompozíciókat, G pedig egyre hülyébb gitárhangokat csinál majd, és a szövegek is egyre szürreálisabbak lesznek. De a refrének azért maradnak. Minél többet akarunk koncertezni, ideális és nem annyira ideális jövőkben is, elvégre minek ír az ember zenét, ha nem játssza el élőben közönségnek?

Mellékprojektek: Mellékprojektekként megtartjuk a régebben elindult projekteket, az E Sávok amúgy is évtizedenként egy lemezt szokott kiadni, P emlegeti egy ideje a szólóprojektje, a Fél Fény felélesztését, A még be akarja fejezni az ovipunk projektje, A Kicsi Kis Patkánykák második lemezét, és A Törpe-fejüekkel is írtunk már legalább egy új számot a lemez megjelenése óta eltelt négy évben.

Szexepil: Talán leginkább az, hogy kurva jól nézünk ki.

Legnagyobb eredmény, elismerés: A Pvv Sound rangidős macskája elégedett dorombolással fejezte ki szeretetét a végső mixek iránt, egy ismerős punk lány punk apukája azt mondta, hogy „jó!”, egy bogaras öreg faszi szerint pedig ez a zene „agresszív, de mégis nyugodt”. A Spotify statisztikája szerint több százan hallgatták a kislemezt Helsinkiben, szóval a legnagyobb eredményünk talán az, hogy we’re big in Helsinki.

Strompopper a Facebookon. A srácoknak honlapjuk is van.

fotó: Szerján Krisztina

A Magyarradar rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.