Goth rock ikon vagy olcsó wannabe? – Ilyen volt a Christian Death az Analog Music Hallban

2022.08.30. 12:45, FRecorder

3l6a6372_lr.jpg

Új nagylemezének anyagával érkezett Budapestre az egyik legrégebbi és egyben legellentmondásosabb goth rock zenekar, mi pedig megnéztük, hogy milyenek élőben, és megpróbáltunk igazságot tenni az együttes körüli évtizedes vitában. Beszámoló és fotógaléria!

Egyáltalán nem túlzás, hogy a Christian Death a goth rock színtér egyik legmegosztóbb, évtizedek távlatából is heves vitákat generáló zenekara: az együttest Rozz Williams alapította 1979-ben Los Angelesben, az első, Only Theatre of Pain című, 1982-es lemezük pedig a sokkal inkább európai központú goth színtér első tengerentúlról érkezett klasszikusa lett, és a nyersebb deathrock alműfajnak is az egyik kiindulási pontjává vált. A Christian Death azonban nem sokkal később szétesett, és bár Williams nulláról újraszervezte az együttest, két további album után ő is lelépett. A nevet viszont – egy már akkor is vitákat kiváltó döntéssel – alapítótagok nélkül is továbbvitte az Only Theatre... után beszállt gitáros-dalszerző Valor Kand, aki az énekesi posztot is átvette. A történet akkor kapott egy újabb csavart, amikor évekkel később Williams pár régi taggal kiegészülve újraindította a zenekart, hadakozásba kezdett a név miatt, de mivel az hivatalosan már Kandnál volt, végül Christian Death Featuring Rozz Williams név alatt zenélt tovább. Így éveken át egymással párhuzamosan turnézott és adott ki lemezeket a két, kvázi azonos nevű zenekar, a „melyik az igazi Christian Death!?” vita pedig a goth színtér örök ütközőpontjává vált.

3l6a6331_lr.jpg

Amit az sem zárt le, hogy Williams egy idő után megint inkább más projektjeire koncentrált, majd 1998-ban öngyilkos lett. A Valor-féle verzió, a 1991-ben csatlakozott basszgitáros-énekesnő Maitrivel kiegészülve, de amúgy számtalan tagcserén átesve, máig aktív, a régi ellentétek azonban azóta is kísértenek. És míg a goth közösség egyik fele saját jogon ikonikussá vált alaknak tartja Valort, a másik fele mindmáig azon az állásponton van, hogy a bejáratott nevet ellopva rátelepedett Williams hagyatékára. Annyi biztos, hogy az első album úttörő hangzásvilágának nem nagyon sikerült azóta sem a nyomába érni, de a Valor-féle Christian Death is tett le maradandó dolgokat az asztalra. Ilyen a turné apropóját adó, finoman szólva is felejthető elődjét (The Root of All Evilution, 2015) követő idei album, az Evil Becomes Rule is. Ez a koncert szempontjából is szerencsés volt, ugyanis ez az a fajta lemezbemutató turné volt, amin az elejétől a végéig lenyomták az új album anyagát. Ami élőben is kifejezetten jól működött, és bár nincs benne semmi forradalmi és nem ez lesz az új klasszikusuk, de bőven elég változatos és érdekes ahhoz, hogy ne váljon unalmassá, sőt, akadt pár kifejezetten emlékezetes dal, riff és refrén is. Nagyon standard goth rock, de a jobbik fajtából, és a műfaji klisék sem zavaróan, hanem inkább megnyugtatóan ismerősen hatnak.

Azt a bizonyos első albumot a későbbiekben is kerülték, és a közös Williams/Valor-korszakból is csak a '86-os Catastrophe Ballet-n lévő This Glass House-t vették elő. Szóval az semmiképpen se igaz, hogy Valor mai napig a Williams-hagyatékon élősködne, mert a korai évekhez inkább csak a közönség kedvéért nyúl vissza, és ahogy írtuk, az azóta eltelt időben maga is alkotott maradandó anyagokat. De közben ott vannak olyan dolgok is, mint a koncert alatt a háttérben futó, általa rendezett videók, amelyek olcsó és kínos hatást kölcsönöztek az egész produkciónak, mivel egy az egyben olyanok voltak, mintha egy lelkes goth tini csinálta volna őket valamikor a '80-as években, már akkor is elavult effektekkel (amire a legutóbbi klipjük, a The Warning is kiváló példa). És zeneileg is, – bármennyire is akadnak jó számok – mégiscsak le vannak ragadva pár évtizeddel ezelőtt, és ezek miatt Valort magasztosan goth rock ikonnak nevezni sem igazán reális. Azaz a Christian Death esetében is valahol a két szélsőséges vélemény közt félúton van az igazság.

3l6a6480_lr.jpg

A kettősség egyébként érdekes módon a közönségen is látszott, ugyanis az ilyen koncerteken megszokott társaságnak is távol maradt a jókora része, bár nagyjából félig még így is megtöltötte a zenekar az Analog Music Hallt. Az első lemezét nemrég kiadó előzenekaruknak, az olasz létére inkább amerikai típusú, kicsit a metál felé hajló gothban utazó The Designsnak azonban nem volt ekkora szerencséje, és rájuk még csak 20-30 ember volt kíváncsi. Pedig a maguk stílusában nem voltak rosszak, a vizuál tekintetében pedig simán lekörözték a főzenekart, és mellettük szól az is, hogy akármennyire is kevesen voltak a nézőtéren, olyan odaadással játszottak, mintha legalábbis egy kisebb stadionnyi ember nézné őket.

Szöveg és fotók: Frank Olivér (https://infinitebeat.hu)

 

The Designs

3l6a6184_lr.jpg

3l6a6190_lr.jpg

3l6a6195_lr.jpg

3l6a6200_lr.jpg

3l6a6202_lr.jpg

3l6a6247_lr.jpg

3l6a6256_lr.jpg

3l6a6263_lr.jpg

3l6a6271_lr.jpg

3l6a6292_lr.jpg

3l6a6304_lr.jpg

Christian Death

3l6a6307_lr.jpg

3l6a6312_lr.jpg

3l6a6336_lr.jpg

3l6a6343_lr.jpg

3l6a6345_lr.jpg

3l6a6357_lr.jpg

3l6a6372_lr.jpg

3l6a6374_lr.jpg

3l6a6378_lr.jpg

3l6a6389_lr.jpg

3l6a6392_lr.jpg

3l6a6400_lr.jpg

3l6a6402_lr.jpg

3l6a6404_lr.jpg

3l6a6417_lr.jpg

3l6a6454_lr.jpg

3l6a6464_lr.jpg

https://recorder.blog.hu/2022/08/30/goth_rock_ikon_vagy_olcso_wannabe_christian_death_koncert_beszamolo_az_analog_music_hallbol
Goth rock ikon vagy olcsó wannabe? – Ilyen volt a Christian Death az Analog Music Hallban
süti beállítások módosítása