Szintipop és melankólia – Ilyen volt a Boy Harsher az Akváriumban

2022.05.17. 08:49, FRecorder

boyharsher220512_14.jpg

Kétévnyi kényszerű csúszással, de végre újra eljutott hozzánk napjaink talán legfelkapottabb szintipop-zenekara, a táncos-melankolikus Boy Harsher, és az Akvárium nagytermében megmutatta, hogyan kell kellemetlen retró mellékíz nélkül visszanyúlni a '80-as évek zenéihez.

Az egyszerre melankolikus, táncolható és a (lehető legjobb értelemben véve) populáris zenét játszó Boy Harsher undergroundabb körökben elég hamar felkapott lett, az utóbbi években pedig, részben a Stranger Things és társai miatt újra csúcsra futó '80-as évek retrónak köszönhetően, megsokszorozták a rajongói bázisukat, nemcsak nemzetközi szinten, hanem itthon is. Mikor 2017 végén először jártak nálunk, még a Lärmban léptek fel, a 2018-as Fekete Zaj fesztiválos kitérő után 2020-ban már a Dürer nagyterembe tértek volna vissza, most, a két év csúszással pótolt koncerten pedig végül az Akváriumos nagytermet töltötték meg majdnem.

Az eredeti tervek szerint 2020 márciusának legvégén jöttek volna Európába, így ez lett az egyik első az elhalasztott turnék hosszú-hosszú sorában, és több átszervezés után a mostani májusi dátum végre jó lett. A csúszás viszont azt eredményezte, hogy bár ez eredetileg a 2019-es Careful album turnéja lett volna, így a menetközben kijött The Runnernek köszönhetően dupla lemezbemutató koncertet kaptunk. Ahol persze előkerültek a régi kedvencek is, mint a Pain vagy a Modulations, de közben mind ezek, mind pedig az újabb dalok át lettek hangszerelve, néha egészen drasztikus módon. Semmi nem pontosan úgy szólt, mint a lemezeken, és habár az ilyen húzások néha rosszul sülnek el, itt ilyenről szó sem volt. Érezni lehetett, hogy amikor hozzányúltak a dalokhoz, az járt a fejükben, hogyan lehetne még többet kihozni belőlük élőben. És ezekkel a módosításokkal, ha lehet, még jobban átjött az, ami a lemezeiket is jellemzi: hogy úgy idézik meg a nyolcvanas évek szintipop-hangzását, hogy közben nem a múltba révednek, hanem maximálisan modernek és előremutatóak maradnak. Úgy csinálnak hatalmas, búgó basszusfutamokkal megtolt bulit, hogy közben a háttérben ott van a műfaj akkori klasszikusaira is sokszor jellemző kicsit sötét, kicsit szomorkodós hangulat.

Az átszervezett turnéknál sok esetben az előzenekar is lecserélődik időközben, itt viszont szerencsére maradt az anno betervezett, szintén amerikai, szintén női-férfi duóként működő HIDE, így erős kontrasztként, de mégis nagyon passzolósan az ő sztroboszkóp-villogásba csomagolt, brutálisan nyers industrial / power electronics szettjük nyitotta az estét.

Szöveg + fotók: Frank Olivér (infinitebeat.hu)

HIDE

boyharsher220512_01.jpg

boyharsher220512_02.jpg

boyharsher220512_03.jpg

boyharsher220512_04.jpg

boyharsher220512_05.jpg

boyharsher220512_06.jpg

boyharsher220512_07.jpg

boyharsher220512_08.jpg

Boy Harsher

boyharsher220512_09.jpg

boyharsher220512_10.jpg

boyharsher220512_11.jpg

boyharsher220512_12.jpg

boyharsher220512_13.jpg

boyharsher220512_14.jpg

boyharsher220512_15.jpg

boyharsher220512_16.jpg

boyharsher220512_17.jpg

boyharsher220512_18.jpg

boyharsher220512_19.jpg

boyharsher220512_20.jpg

boyharsher220512_21.jpg

boyharsher220512_22.jpg

boyharsher220512_23.jpg

https://recorder.blog.hu/2022/05/17/boy_harsher_az_akvariumban
Szintipop és melankólia – Ilyen volt a Boy Harsher az Akváriumban

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr9017832789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása