25 lemez, amire már régóta várunk

2022.04.23. 13:44, Gaines

header_114.jpg

Ha a kedvenc előadónk új lemezére kell várni, egy-két év is túl sok, pedig vannak, akik évtizedeken keresztül húzzák az idegeinket. Aztán amikor már feladtuk a reményt, egyszer csak kijönnek a visszatérő albummal. Kikre várunk most, 2022-ben? Összeszedtünk huszonöt albumot, amelyek befuthatnak bármelyik percben, de ugyanígy sohanapján is. Vannak zenekarok, akik már belengették egy ideje a folytatást, másokat síri csend övez; az az egy viszont közös bennük, hogy már legalább hat éve epekedünk utánuk. Ez a cikk először a Recorder magazin 92. számában jelent meg.

A-Ha: True North

Mióta várjuk? 7 éve

a-ha-3.jpg

Tavaly a magyar mozikba is eljutott a nyolcvanas évek legendás norvég szintipopzenekaráról szóló dokumentumfilm, amelyből legfőképp az derült ki, hogy az A-ha máig aktív és turnézó tagjai már szinte nem is szólnak egymáshoz. A stúdióba még hajlandók bevonulni: a 2015-es Cast In Steel után sarkvidéki hangulatú, szimfonikus hangszerelésű lemezzel reflektálnak a klímaválságra egy koncertfilm kíséretében – a tervek szerint mindkettőt megkapjuk már idén.

Erykah Badu

Mióta várjuk? 7 éve

erykah-badu-1.jpg

A fantasztikus hangú neosoul hercegnő a 2000-es évek végén nagyszabású lemezsorozattal tört ki dalszerzői válságából: a New Amerykah első két része elbűvölte a kritikusokat. Badu mintegy 75 dalt tervezett felosztani három korongra, ám a trilógiazáró végül sosem érkezett meg. Azután Afrikában rögzített dalokat, amik sosem láttak napvilágot, kihozott egy mixtape-et, majd új mixtape-et, új nagylemezt ígért, de csak egy 2019-es single-lel kell beérnünk.

Blue Nile / Paul Buchanan

Mióta várjuk? 18 éve / 10 éve

paul-buchanan-4.jpg

A glasgow-i csapat szofisztikált popzenéjével hódított a nyolcvanas években, és már akkor sem kapkodták el a lemezmegjelenést: a sikeres Hats öt évvel követte a debütöt, hét évvel azután jött a harmadik, majd arra nyolc évre, 2004-ben a High. A dalszerző-frontember Paul Buchanan krónikus kimerültsége és a csapaton belüli ellentétek miatt kvázi feloszlatta a zenekart, eltűnt, váratlanul felbukkant egy szólólemezzel (a 2012-es, zongorás Mid Air-rel), azóta pedig ismét se kép, se hang. Mi már egy második szólóalbummal is kiegyeznénk.

Kate Bush

Mióta várjuk? 11 éve

kate-bush.jpg

Az utolérhetetlen brit dalszerző-énekesnő egyszer már visszatért egy hosszú hiátus után, az 1993-as The Red Shoes albumot követően visszavonult gyereket nevelni, majd a 2005-ös Aerial duplalemezzel hallatott magáról ismét. 2011-ben egy remixlemezt és a 50 Words For Snow című stúdióalbumot hozta ki, és 35 év kihagyás után ismét felállt a színpadra, amit tripla koncertlemez örökített meg. Telhetetlenség ezután tizenegyedik lemezt követelni tőle? Lehet, de csak meg kéne lovagolni a szenzációs 2010-es évekbeli Kate Bush-hullámot új dalokkal.

The Cure: Songs Of A Lost World

Mióta várjuk? 14 éve

the-cure-2.jpg

Kate Bush-tól eltérően, aki nem nagyon nyilatkozott arról, hogy készülne új anyaggal, Robert Smith-ék egészen határozott tervekkel futnak neki 2022-nek: még idén megjelenik ugyanis a The Cure új nagylemeze (a 2008-as 4:13 Dream óta az első), amit ráadásul rövidesen követni fog egy másik. A szeptemberre tervezett visszatérés Smith szerint „csupa ború és sötétség”, a legszomorúbb lemez, amit valaha készített, a második viszont majd feloldja a lehangoltságot.

D’Angelo

Mióta várjuk? 8 éve

dangelo-3.jpg

Ha 2014 elején írtuk volna ezt a cikket, szinte biztosan az első között válogatjuk be a soulszupersztárt, aki a Voodoo áttörése után szétcsúszott, visszavonult, nem jöttek új számok. És mi lepődtünk volna meg a legjobban azon, hogy karácsony előtt nem sokkal minden előzetes figyelmeztetés nélkül feltette a netre a Black Messiah-t. Na most ezek után elvárnánk tőle, hogy ne kelljen megint 14 évet várni a folytatásra, és addig ne csak videojáték-zenékkel szúrja ki a szemünket.

De La Soul

Mióta várjuk? 6 éve

de-la-soul-1.jpg

A hiphop aranykorának alapcsapata elméletileg még mindig aktív: a fifikás szövegvilágú, jazzes alapokkal dolgozó hármasfogat pont hat éve jelentetett meg utoljára albumot. Az and the Anonymous Nobody...-t kickstarteres támogatással sikerült tető alá hozni, alig tíz óra alatt érve el a kitűzött célszámot. A trió az utóbbi időben klasszikus lemezeik újrakiadásával és a dalok feletti jogok visszaszerzésével volt elfoglalva, de állítólag már dolgoznak a tizedik LP-n, amelyen többek között Pete Rock és DJ Premier is közreműködni fog.

Front 242

Mióta várjuk? 19 éve

front-242.jpg

Az indusztriál és elektronikus zenei világra óriási hatást gyakorló, úttörő jelentőségű belga EBM-formáció a nyolcvanas évektől kezdve hergelte a jónépet sötét, agresszív zajsoundjával, és változatlan felállásban koncerteznek mind a mai napig (nálunk utoljára 2019-ben jártak). Új stúdióanyagot viszont a 2003-as Pulse óta nem hallottunk Jean-Luc De Meyeréktől. De talán nem dőreség reménykedni: aktuális USA-beli turnéjukon három friss számot is eljátszottak.

Fugazi

Mióta várjuk? 21 éve

fugazi.jpg

Nem, a Fugazi nem oszlott fel. Ezt a poszt-hardcore ikonok maguk állították még néhány éve is, bizonygatva, hogy attól még, hogy nem hallunk felőlük, továbbra is összejárogatnak zenélni. Ettől függetlenül a 2001-es The Argument óta adósok maradtak új zenékkel, mindössze a korai demóik közül adtak ki egy csokorra valót. Nem segít a helyzeten, hogy Ian MacKaye énekes-gitáros és Joe Lally basszeros új bandát alapítottak, és 2020-ban kiadták első nagylemezüket Coriky címmel. De mekkora lenne mondjuk 25 év után visszatérni?

Peter Gabriel: I/O

Mióta várjuk? 20 éve

peter_gabriel.jpg

Peter Gabriel pályafutása bővelkedik váratlan megújulásokban. Először a Genesisből kiválva alkotta újra magát, és fogott emlékezetes szólókarrierbe, csupa formabontó lemezzel, műfaji kalanddal, slágerekkel, azután az 1992-es Us után tíz évre visszavonult, és ősz szakállú, még érettebb artrockművészként tért vissza. Azóta folyamatosan dolgozik tizedik stúdiólemezén, amit hol turnék, hol feldolgozáslemezek, hol a felesége betegsége késleltetett. Csak tavaly 17 új dalt vett fel állandó zenésztársaival (Manu Katche, Tony Levin), talán közel a célegyenes.

Girl Talk: Full Court Press

Mióta várjuk? 12 éve

girl-talk-5.jpg

Gregg Gillis a 2000-es években vált népszerűvé hiphop mashup albumaival, amiken engedély nélkül felhasznált hangminta-töredékek százaiból szobrászkodott össze zseniális számokat – Rihannát Fugazival, Peter Gabrielt Foxy Brownnal. A 2010-es években csak fesztiválozott, meg egy EP-t dobott ki, idén viszont kollab albummal jelentkezik, amelyen Wiz Khalifa, Big K.R.I.T. és Smoke DZA dolgozott vele. Nem hangzik rosszul, de istenigazából egy vadiúj, szerzői jogi perekkel fenyegető, őrült párosításokkal teli mashupgyűjteményre vágyunk.

Gotye

Mióta várjuk? 11 éve

gotye-1.jpg

Emlékszünk Gotyére? 2011-ben lépni nem lehetett az utcán, hogy a járókelők füleséből ne a Somebody That I Used To Know szólt volna. A hangmintamániás belga-ausztrál producer a 2011-es Making Mirrors című harmadik sorlemezével, és az azon szereplő slágerrel robbant a popszakma élmezőnyébe. Talán túl nagyot robbant: gyorsan szabira ment, azóta a The Basics nevű rockzenekarára fókuszál, producerkedik, elektronikus zenei elődei örökségét gondozza. 2020-ban egy koncertlemezzel és stúdiózásról szóló híresztelésekkel éledt fel a Gotye-projekt.

Hall & Oates

Mióta várjuk? 16 éve

hall-and-oates.jpg

Daryl Hall és John Oates softrockos, blue-eyed soulos, yachtrockos duója immár több mint fél évszázada rendületlenül nyomja az ipart; a turnézásban legfeljebb csak annyi ideig tartanak szünetet, amíg mondjuk beiktatják őket a Rock And Roll Halhatatlanok Csarnokába (2014). A koncerteken viszont már csak zenei archívumukból, régi számaikból, klasszikus slágereikből dolgoznak; utolsó lemezük egy 2006-os karácsonyi album volt. Egy legacy actnek persze nem kötelező már friss dalokat szerezni, de kíváncsiak lennénk, van-e még bennük egy Sara Smile.

Janet Jackson: Black Diamond

Mióta várjuk? 7 éve

janet-jackson.jpg

A 2000-es évek nagy popzenei botrányainak utólagos, a zeneiparban uralkodó szexizmus fényében történő átértékelése során a Britney Spears-bulvársztorik mellett Janet Jackson hírhedt Super Bowl-os mellvillantásáról is rengeteg cikk született – legtöbbször kiemelve, hogy méltatlanul tört ott meg azon a színpadon a szupersztár The Velvet Rope-pal és All For You-val még mindig felfelé ívelő karrierje. Utána is sorjáztak még persze LP-k, legutóbb a 2015-ös Unbreakable, és csak a COVID akadályozta meg, hogy megjelenjen a 12. album.

Kraftwerk

Mióta várjuk? 19 éve

kraftwerk-2.jpg

A Kraftwerk van annyira aktív, és mind a mai napig stílszerűen futurisztikus (például élőben kapcsolnak koncertjükön egy Föld körül keringő űrhajóst), hogy akár meg is feledkezhetünk róla: közel húsz éve nem kaptunk új lemezt az elektronikus zenei forradalmároktól, sőt, az elmúlt harmincegy évben mindössze egy eredeti dalokat tartalmazó albumot (a 2003-as Tour De France Soundtrackset) és egy koncertlemezt (3-D The Catalogue) adtak ki. Utóbbival mondjuk Grammyt nyertek; nos, ideje megismételni ezt egy újabb jövőbe néző anyaggal.

MC5

Mióta várjuk? 51 éve

mc5.jpg

Az összeállításunkat egyértelműen az ikonikus detroiti protopunkzenekar nyeri, amennyiben a két lemez között eltelt idő alapján rangsorolnánk a helyezéseket: ötvenegy (!) évvel a legutóbbi stúdiólemez, az 1971-es High Time után a két még élő alaptaggal újjáalakult a 70-es évek elejének legvadabb zenekara, a punk és garázsrock egyik nagy előfutára egy korongnyi új dal erejéig. Wayne Kramer és Dennis Thompson októberben érkező lemezén feltűnik Tom Morello és William Duvall, a producer a legendás Bob Ezrin, és új turnéra is számíthatunk.

Mercury Rev

Mióta várjuk? 7 éve

mercury-rev-2.jpg

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb pszichedelikus popzenekara már több mesterművel is megajándékozott minket, minimum eggyel-eggyel pályafutásuk első két évtizedéből (az 1998-as Deserter’s Song és a 2001-es All Is Dream). A dreampopos-szimfonikus stílusoktól egy időre az elektronika és az ambient irányába kalandoztak el, a 2015-ös The Light In You-val azonban sikeresen kanyarodtak vissza a hozzájuk leginkább passzoló, elszállt hangzásvilághoz. Azóta be kellett érnünk egy feldolgozásos válogatáslemezzel, példát vehetnének a Flaming Lipsről.

Pavement

Mióta várjuk? 23 éve

pavement.jpg

Stephen Malkmus formációja öt lemezen örökítette meg  a kaliforniai lo-fi garázszenélésben megtestesített lustaságot és a kilencvenes évek slacker létállapotot. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy az ötből egész pontosan melyik három(-négy) a csúcslemez, a hét éven belül megszületett életmű kerek egészt alkot. Ez persze nem zavar minket abban, hogy titkon reméljük, a 2000-es évek átugrását követő második, idei turnéval bejelentett reunió (az első 2010-ben volt) netalán egy meglepetésalbumot is hozhat magával – csak úgy, unalomból.

Rihanna

Mióta várjuk? 6 éve

rihanna_2.jpg

Rihanna nagyon ért a marketinghez és saját imidzse menedzseléséhez, jelen sorok írásának idején még bőven nem csengett le a terhesfotók okozta médiafelhajtás. A sztár újabban már inkább üzletasszonyként, mint művészként aktív, a 2016-os Anti óta kollabprojektekben vett csupán részt (Childish Gambinóval forgatta le a Guava Island kisfilmet-nagyklipet, Grammyt nyert egy Kendrick Lamar-fícsörért), de 2017 óta fokozza a soron következő album hype-ját, ami „teljesen észbontó” lesz, „reggae-album”, mindkettő, vagy egyik sem, és ki tudja, mikor.

The Roots

Mióta várjuk? 8 éve

the-roots.jpg

Sosem jó jel, ha egy zenekar túl sok dalt vesz fel egy lemezhez, a The Roots hiphopformáció dobosa, Questlove ehhez képest öt éve azt mondta, közel 300 dalt rögzítettek a 2014-es …And Then You Shoot Your Cousint követő sorlemezhez. A tagok együtt és külön is elfoglaltak: főállásban Jimmy Fallon talkshow-jának házi zenekaraként melóznak, gigamusicalekben közreműködnek, Black Thought szólólemezeket ad ki és színészkedik, Questlove könyveket ír és Oscar-díjas dokumentumfilmeket rendez – de egy vérbeli Roots-lemezre most is nagy szükség lenne.

Sade

Mióta várjuk? 12 éve

sade-1.jpg

A nigériai származású brit énekesnő és jazzes-soulos popzenekara a nyolcvanas években tört be a Diamond Life című albummal, idővel aztán beállt egy kényelmes tempóra: évtizedenként egy lemez, 1992-ben (Love Deluxe), 2000-ben (Lovers Rock), és 2010-ben (Soldier Of Love). Lassan időszerű lenne egy újabb fülbemászó, smooth popdalokkal megpakolt kiadvány, ami nem merül ki válogatáslemezhez felvett bónusz trekkekben és kósza filmes betétdalokban; egyik állandó zenésztársa még 2020-ban elkotyogta, hogy a karantén alatt dolgoztak ezen.

Regina Spektor: Home, Before And After

Mióta várjuk? 6 éve

regina-spektor-2.jpg

A nagyszerű New York-i énekes-zongorista-dalszerző két lemezzel képviseltette magát az előző évtizedben, a 2012-es What We Saw In The Cheap Seats és a 2016-os Remember Us To Life között ráadásként még az egyik első netflixes sikersorozat, az Orange Is The New Black emlékezetes főcímdaláért is ő felelt. Rá is kapott a sorozatos betétdalok szerzésére, mind a két közelmúltbeli friss száma egy-egy streaminges szériához kötődött. Idén júniusban viszont jön a nyolcadik stúdiólemez, az első kislemezdal alapján a megszokott szélesvásznú avantpoppal.

Michael Stipe

Mióta várjuk? 11 éve

michael-stipe.jpg

Az R.E.M. frontembere épp tavaly szögezte le – sokadjára –, hogy a 2011-ben feloszlott zenekar nem fog újra összeállni. Nem is feltétlenül kívánnánk ezt tőlük, két remek LP-vel tudták lezárni közös életművüket. Na de miből állna Michael Stipe-nak kiadni egy isteni szólólemezt? Peter Buck és Mike Mills rendszeresen játszanak különböző formációkban, az énekes viszont mindössze két darab szólódallal húzta el előttünk a mézesmadzagot. Nem baj, ha lassan dolgozik, de már szeretnénk újra hallani a hangját.

Värttinä

Mióta várjuk? 7 éve

arttinaa.jpg

Sok tagcserével ugyan, de a finn Värttinä – ha beleszámoljuk az első, „régi” felállást – lassan negyven éve meghatározó zenekar tudott maradni. A világzenei boommal a 90-es évek elején nemzetközi sikert arató, a fúziós világzene felé mozduló, acapella tradíciókon alapuló, női vokálokat kiemelő csapat 2015-ös Viena című lemezén visszakanyarodott eredeti, karéliai hagyományőrző gyökereihez, a letisztultabb etnohangzások irányába, tavaly pedig egy dal erejéig újra összeállt az alapító testvérpár is a Värttinä színeiben – ez mind új albumért kiált!

Tom Waits

Mióta várjuk? 11 éve

tom-waits-1.jpg

Már megjelenésekor imádtuk a Bad As Me-t, amit hét év várakozás előzött meg, de ha tudtuk volna, hogy az avantgárd trubadúrnak ezután bő évtizedig – és ki tudja, még meddig – nem akaródzik majd új dalokat írnia, még inkább megbecsültük volna. Semmi nem utal arra, hogy új albumon dolgozna, szemmel láthatólag jól elvan azzal, hogy szerepel cimborái filmjeiben (Jim Jarmuschnál, a Coen testvéreknél, Paul Thomas Andersonnál), és csak olyankor ragad mikrofont, ha épp gitáros harcostársa, Marc Ribot kéri fel egy partizánballada eléneklésére.

VIGYÁZZ, MIT KÍVÁNSZ

Jó, jó, de nem kéne vigyáznunk azzal, mit kívánunk? Nem fenyeget-e minket az a veszély, hogy túl sokat várunk a régi kedvencektől? Mi van, ha megkoptak az évek-évtizedek alatt, már csak árnyékuk régi önmaguknak? Volt erre is példa a közelmúltból: a Pixies 2004-es újjáalakulását követő, Kim Deal 2013-es ismételt kiválása utáni három albumát a szakma és a rajongók is kínos próbálkozásokként fogadták. James Murphynek hosszasan kellett magyarázkodnia, miért tér vissza az LCD Soundsystem, és noha a 2017-es American Dream erős lemez lett, a Shut Up And Play The Hitsben megörökített Madison Square Garden-i búcsúkoncertet így már nehéz komolyan venni. Az ABBA 40 év után adott ki új korongot, de a 2021-es Voyage inkább csak a Mamma Mia!-filmek sikerét meglovagoló kuriózum maradt.

Máskor időt kell hagyni, hogy az elvárásainktól függetlenül tudjuk értékelni a visszatéréseket. A My Bloody Valentine 22 évig váratta rajongóit, és a 2013-as mbv ott folytatta a shoegaze-zajongást, ahol a Loveless abbahagyta – ez pedig inkább pozitívum, mintsem csalódás. Missy Elliott 14 évvel a The Cookbook után négyszámos EP-jében bebizonyította, hogy még mindig van érzéke hiphop-slágerekhez, és jól tudja ötvözni a modern trapsoundokat saját stílusával, de radikális újításra talán már nem érdemes számítani tőle. Robyn nyolc évvel a Body Talk után a dancepop melankolikusabb oldalát ragadta meg Honey című visszatérő albumával, csendesebb és introspektívebb dalokban, mint a 2000-es évek eleji melodráma-himnuszai.

Olykor pedig azonnal meghálálják az előadók a hosszú várakozást. D’Angelo Black Messiah című meglepetésalbuma nemcsak megugrotta a magasra emelt lécet, de színvonalban felül is múlta az előzményeket. Az A Tribe Called Quest is titokban vette fel a We Got It From Here… Thank You 4 Your Service-t, a 18 év kihagyás után megjelent dupla album Phife Dawg halála miatt egyben búcsúlemez lett, szenvedélyes, méltó megkoronázása az életműnek. Fiona Apple pedig nyolc évnyi lebegtetés után nemes egyszerűséggel a 2020-as évek eddigi legegyöntetűbben körülrajongott nagylemezével emelte új szintre saját kultstátuszát (Fetch The Bolt Cutters).

szerző: Huszár András

https://recorder.blog.hu/2022/04/23/25_lemez_amire_mar_regota_varunk
25 lemez, amire már régóta várunk

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr4917796793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása