Egy tragikus sorsú művész zenés feljegyzései - Tick, Tick… Boom! (filmkritika)

2022.01.29. 15:00, vferi

wide1_96.jpg

Ki más készíthetne jobb adaptációt egy harmincas éveibe lépő, a zenés színházat forradalmasítani kívánó küszködő művészről szóló musicalből, mint Lin-Manuel Miranda? Ez a kritika először a Recorder magazin 90. számában jelent meg.

A Hamilton című Broadway-szenzáció alkotójaként az amerikai zenés színház új atyaúristenévé avanzsáló Lin-Manuel Miranda bölcsen nem a saját grandiózus musicaljei megfilmesítésével kezdte meg filmrendezői pályafutását, hanem visszanyúlt egy alig ismert, kilencvenes évekbeli off-Broadway darabhoz. A Renttel musicaltörténelmet író, de 35 éves korában bekövetkezett halála miatt annak sikerét sosem látó Jonathan Larson híres darabja előtt a Tick, Tick… Boom! című musicalbe írta bele művészi frusztrációt. 

wide2_80.jpg

Érthető Miranda kötődése az anyaghoz, hisz középiskolásként a Rentet látva döbbent rá arra, hogy a való világról is szabad musicalt készíteni. Majd az egyetemen megírta a saját gyerekkorának helyszínén, New York spanyolajkú negyedében játszódó In the Heightst, aminek tavalyi filmadaptációja kritikai siker, de anyagi bukás lett. A Tick, Tick… Boom! ideális projekt filmrendezői képességeinek megcsillogtatásához, és bár nagy bravúrokat nem látunk tőle, érezhető, hogy egy műfajt értő és szerető ember áll a kamera mögött. 

Miranda jó arányérzékkel keveri a színpadon elmesélt és a való életben megmutatott jeleneteket. Andrew Garfield a tökéletes választás Larson szerepére: egyszerre szimpatikus éhező művészként és elviselhetetlen önző zseniként, ráadásul még énekelni is tud, ami ebben a műfajban nem hátrány. A bennfentesség a sztori velejárója, ami az átlagnézőknek zavaró lehet, míg a musicalgeekek imádni fogják; ennek csúcspontja a vasárnap reggeli vendéglátós műszakról szóló dal, ami egy Broadway-cameókkal teli Sondheim-homage. 

A musicales hangzást rockosító dalok fülbemászóak és szellemesek, csak kár, hogy a tévénkből és nem a mozi hangszóróiból hallhatjuk őket (az olcsó CGI-t mondjuk jobb minél kisebb méretben látni). Larson tragédiájának ismeretében a filmváltozat más kontextust kap, mint az egykori színdarab, hiszen a főszereplő fejében pittyegő visszaszámláló hang több egyszerű felnőtté válási pániknál – egy igazságtalanul korán elvesztett tehetség szomorú végzetét vetíti előre.

Hol nézhető: Netflix

Osztályzat: 7.5/10

Szerző: Rácz Viktória

https://recorder.blog.hu/2022/01/29/egy_tragikus_sorsu_muvesz_zenes_feljegyzesei_tick_tick_boom_filmkritika
Egy tragikus sorsú művész zenés feljegyzései - Tick, Tick… Boom! (filmkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr1916913862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása