„Nagyon szép lelke lehet ennek az embernek” – A Platon Karataev kedvenc 2021-es zenéi

2022.01.09. 09:51, srecorder

Miután listába szedtük a legjobb lemezeket, magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, megkértünk zenészeket, hogy ők is gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat és albumaikat 2021-ből. A Platon Karataev, bár a járvány miatt csak tavaly tudta élőben bemutatni a zenekar életébe jelentős szintugrást hozó Atomst, már el is készült új, harmadik, teljesen magyar nyelvű nagylemezével, amelynek szövegei könyvformában is megjelennek január végén a Prae Kiadónál. A tagok ráadásul szólóban is aktívak voltak, az (egyik) énekes-gitáros Cz.K. Sebő és a Platonban basszusgitározó Sallai László is kihozta tavaly a régóta tervezett saját anyagát (mindkét lemeznek a Recorderen volt a premierje). A Partért kiáltó lemezbemutató koncertje január 28-án lesz az Akváriumban.

Fotó: Miknyóczki Dóri

BALLA GERGŐ

Lemeznél most kicsit csalni fogok, a Radioheadtől a Kid A Mnesia a választásom. Eddig kicsit a perifériára szorult nálam ez a két album, Soma [Bradák Soma, a Platon Karataev és a Galaxisok dobosa – a szerk.] hívta fel a figyelmemet az újrakiadásra ősszel a német turnénkon, és azóta rengetegszer meghallgattam már, nagyon betalált, egyben hallgatós, elmerülős anyag. Dalok körében maradok a hazainál, a két Elefánt single-t (KÁR, ÉN) nem lehet elégszer meghallgatni, Deva (Witchcraft) pedig egy olyan új szín a hazai palettán, amiről csak most tudtuk meg, hogy mennyire szükségünk volt rá.

INNENTŐL KEZDVE A MI NYELVÜNK IS ZSIBBAD - INTERJÚNK A PLATON KARATAEVVEL.

Fotó: Komróczki Dia

CZ.K. SEBŐ
(Platon Karataev, Cz.K. Sebő Band)

Good Morning: Barnyard

Röviden talán így foglalnám össze: féktelen lazaságban megfogalmazott melankólia. Talán a kedvenc zenekarom a Good Morning az elmúlt két évben, ez a lemez első hallgatásra mégsem tetszett annyira. Aztán adtam neki még egy esélyt és azóta minden héten pörög. Kedvenc dal: Too Young To Quit.

Flavien Berger: De la friche

Ha a Good Morning a kedvenc zenekarom, Flavien Berger a kedvenc szólóelőadóm. Fura hangulatgyűjtemény ez a lemez, sok dal nem is igazán dal, csak valami játék csodás hangszínekkel, atmoszférákkal. Nagyon szép lelke lehet ennek az embernek, mindig erre gondolok, amikor hallgatom. Elúsztat egy teljesen másik világba és én ezt keresem az elektronikában. Nem akar semmit ledugni a torkomon, nem akar semmit mondani, csak visz. Kedvenc dal: chaudeville un et deux.

Matthew Dear: Preacher's Sigh & Potion: Lost Album

Technocsászárból lett ilyen, amilyen ma Matthew Dear. Úgy elkapott ez a lemez, amikor végighallgattam, hogy majdnem kiugrottam a bőrömből. Fantasztikusan ötvözi a technós múltat bluesos, folkos, bármilyenes elemekkel. Nagyon egyedi hangulata van ennek a lemeznek. Kedvenc dal: Eye.

Ben Leavez: O.

Bence a mentorom és barátom, így már sok ideje joggal vártam, hogy kiadja ezt a lemezt. Szerintem világszínvonalú lett. Elképesztő, milyen layerezett, mennyire kimatekozott minden egyes tizedmásodperc. Néha azt érzem, hogy egy "épeszű" producernek (bocs Bence :D) 3 év kéne egy-egy ilyen dal megalkotásához. Várom a folytatást! Kedvenc dal: Deus Ex.

Aloa Input: Devil's Diamond Memory Collection

Sokszor dobálózik a zenei újságírás az álomszerű szóval. Legtöbbször ezzel nem szoktam egyetérteni és csak mosolygok. Ezt a lemezt viszont szerintem semmilyen szó nem írja le szebben. Csodás világ. Kedvenc dal: Desert Something.

HA FELSZÁLLOK A VILLAMOSRA, NEM FELTÉTLENÜL JÖNNEK A ZSENIÁLIS SOROK – SALLAI LACI A NAGY ÉVEM PODCASTUNKBAN.

Fotó: Nagy Gábor

SALLAI LACI
(Felső Tízezer, Galaxisok, Platon Karataev, Captain Average, The Somersault Boy)

Lemezek

The Mountain Goats: Dark In Here
Arab Strap: As Days Get Dark
The Felice Brothers: From Dreams To Dust
Weezer: OK Human
The War On Drugs: I Don’t Live Here Anymore
Too Much Joy: Mistakes Were Made
James McMurtry: The Horses And The Hounds
Jim Bob: Who Do We Hate Today?
Guided By Voices: It’s Not Them. It Couldn’t Be Them. It Is Them!
Damon Albarn: The Nearer The Fountain, More Pure The Stream Flows
Billy Bragg: The Million Things That Never Happened
Squid: Bright Green Field
Kiwi Jr.: Cooler Returns
Songs For Snakes: Forced Pleasantries
Luke Haines: Setting the Dogs on the Post Punk Postman
The Antlers: Green To Gold
Kings Of Convenience: Peace Or Love
The Weather Station: Ignorance
Field Music: Flat White Moon
Mikey Erg: Mikey Erg

Minden évben sorrendbe szoktam tenni az adott évi kedvenceimet, bár idén bevallom, hogy ezt kicsit feleslegesnek éreztem, talán jövőre meg is szakítom ezt a szép hagyományt, mindenesetre ezt a 20 lemezt hallgattam a legtöbbet. Idén voltam a legkegyetlenebb az új lemezekkel: ami nem jött be az első pár szám alapján, azt már kapcsoltam is ki. Volt idén pár nagy csalódás (Parquet Courts, Cloud Nothings, Elbow, Manic Street Preachers), sok olyan, ami elsőre tetszett, de aztán alig hallgattam (The Notwist, Caithlin De Marrais, of Montreal, Dinosaur Jr, Manchester Orchestra), és azt pár éve biztos nem gondoltam volna, hogy lesz egy olyan évem, amikor egy Mountain Goats-lemezt hallgatok a legtöbbet.