„Pont ilyennek kell lennie néha a zenehallgatásnak” – Kelemen László kedvenc 2021-es zenéi

2022.01.07. 08:07, srecorder

Miután listába szedtük a legjobb lemezeket, magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, megkértünk zenészeket, hogy ők is gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat és albumaikat 2021-ből. A Dope Calypso sokáig a magyar underground lelkes sztahanovistájaként, évente hozta ki a jobbnál jobb lemezeit, az ötödikre viszont annyit kellett várni, mint az első négyre összesen. A tavaly nyáron debütált, kalandos történetű Tears to Freshwater a szintis powerpop felé vitte el a vad garázspunkkal indult zenekart, de időközben már meg is írták és májusban fel is veszik Olaszországban a hatodik lemezüket. A Dope Calypso gitárosa, Kelemen László tavalyi kedvencei következnek sorozatunkban.

Dry Cleaning: New Long Leg

Ebben a post-punk dologban én azért soha nem merültem el nagyon mélyen, de izgalmas, hogy egy ilyen stílusból mi az, amit ki lehet még hozni, szóval ha valakit érdekel, hogy milyen az a zene, ahol az énekes nem énekel, hanem a gitár kvázi az ének, akkor ajánlom. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: New Long Leg.

Nation of Language: A Way Forward

Nálam nagyjából az év felfedezése volt a Nation of Language. Lehet, hogy a new wave-ben nagyon járatos hallgatóknak kevés újdonságot fog tartogatni a lemez, de engem kb. bármilyen szinti arpeggióval és rendesen megírt dobprogrammal, szinti hookokkal és éteri énekléssel meg lehet venni kilóra. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: This Fractured Mind.

Ben Böhmer: Begin Again

Van a YouTube-on a hőlégballonos Ben Böhmer Cercle videó, na ott a közel 18 millió megtekintéshez én nagyjából 589 lejátszással járultam hozzá, szóval mondhatjuk, hogy vártam a lemezt. Azért is, mert ez az egész formátum egy ilyen kérdés, hogy most valid-e vagy sem még 2021-ben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ebben a deep vagy prog house stílusban meg főleg nem ez a jellemző, akkor még inkább kérdés számomra, hogy van-e koncepció és ha igen, akkor milyen? Nagy érzések, szerintem nagyon jól válogatott soundok, szuper struktúrák és finomság az egész lemezen. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Escalate.

DJ Seinfeld: Mirrors

A lofi house, breakbeat vonalon én nagyon bírom DJ Seinfeldet és ezt a lemezét is szerettem. Változatlanul megvan a melankóliával fűszerezett lendület, itt is szuper hangzások, fillek és érdekes struktúrák vannak, szóval nem csak zeneileg élmény szerintem, de ha valaki zenéről szeretne tanulni, akkor is érdemes belemerülni ebbe a lemezbe. Meghallgatom. Kritika.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Walking With Ur Smile.

Bicep: Isles

A melankólia, nagy érzések és érdekes hangzások vonalán maradva az új Bicep-lemezt is meg kell említenem. Ami számomra a debütnél összeszedettebb, egységesebb és valahogy mélyebb lett, szóval ezen a lemezen eléggé érzem az átgondoltságot és munkát. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Saku.

Weezer: Van Weezer

Én őszintén, borzasztóan örülök, hogy a Weezer csinált egy ilyen stílusgyakorlat lemezt. Miért? Mert szerintem pont ilyennek kell lennie néha a zenehallgatásnak, nem kell agyonkomolykodni, hanem így bőven jó, ha jól érzed magad tőle. Na ez a lemez pont ilyen. Rivers Cuomo nagyon jó dalszerző, teljesen átjön erről a lemezről az a klasszik Weezer-stílus, amit a korábbi lemezekről ismerni lehet és ez az egész vegyítve a klasszik rockból ismert klisékkel szerintem nagyon jól áll a zenekarnak. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: 1 More Hit.

King Gizzard & The Lizard Wizard: Butterfly 3000

Mindig is követhetetlen volt számomra mind a munkásságát, mint a nevét tekintve a zenekar. A listámra azért ez a lemez került fel, mert imádom azt a lendületet, amit itt is a programozott szintik és dobok adnak, kiegészítve a többi hangszerrel pedig egy elég érdekes lemezt kapunk. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Catching Smoke.

Turnstile: GLOW ON

Ha meglepett lemez idén, akkor az a Turnstile GLOW ON volt. Bevallom, hogy nem ismertem a zenekart korábban, és ha valaki úgy ajánlja, hogy “Figyu, hardcore punk, és van két szám, amiben a Blood Orange benne van”, akkor egyrészt kiröhögöm, másrészt azonnal meghallgatom. Na hát senki nem ajánlotta így sajnos a lemezt, de sebaj. Amiért bírtam: a hangulat, imádnivaló stíluskeveredések, a hardcore erő, az iszonyú jó kiállású frontember és az a lemez nem lehet szar, amin van egy olyan dal, mint a No Surprise. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Holiday.

Rival Consoles: Overflow

Ez az a lemez, amire lehet, hogy sokan azt fogják mondani, hogy unalmas, én meg azt, hogy elég kísérleti. :D Szóval én ezt a lemezt úgy hallgattam, hogy bekapcsoltam magamon a kísérleti zenére való nyitottságot, és szerintem egy borzasztó érdekes világba lehet benézni így, szóval ajánlom, ha valaki el tud merülni tényleg a textúrákban, hangzásokban. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Pulses of Information.

Alessandro Cortini: Scuro Chiaro

Az experimental vonalon maradva tudom ajánlani Alessandro Cortini új lemezét is. Pont azért szerettem, mert ez ilyen többszöri hallgatás után is felfedezésre vár benne nagyon sok minden. Nem mondom, hogy könnyű meghallgatni, de szerintem érdemes nyitva tartani a füleket és ilyen dolgokat is befogadni. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Chiaroscuro.

C.R. Gillespie: Tracings in Honey

Még nyáron a barátnőmmel Portóban belefutottunk egy szuper lemezboltba és ott fedeztem fel C.R. Gillespie-t, és ha valaki bírja változatlanul az ilyen music concrété és kísérleti dolgokat, akkor ezt a lemezt szintén ajánlom. Itt nincsenek elborult mélységek, hanem viszonylag könnyen befogadható összességében az egész történet. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: In Soft Water.

Deafheaven: Infinite Granite

Végre kiderült, hogy van ének a Deafheavenben. Ezen a lemezen pedig már sokkal több az ilyen shoegaze rész, ami miatt számomra változatlanul szuper zenekar a Deafheaven. Meghallgatom.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Villain.

Na és a végére két meglepő dolog, mert általában valahogy nem találom meg a világomat a magyar dolgokban:

Dzsúdló: Szörnyeteg

Nagyon szeretem azt az érzékenységet, ami ezen a lemezen hallható. Szuper, hogy van jó, hallgatható, értelmes és okos szövegű popzene itthon, szóval ezt a lemezt is tudom ajánlani. Meghallgatom. Interjú. Toplista.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Vér.

Beton.Hofi: comic sins

Nekem nagy felfedezés volt 2021-ben Beton Hofi. Ha Dzsúdlót azért ajánlom, mert tetszik a popos érzékenység és a klassz szövegek, akkor itt is azt mondom, hogy megfogtak az okos szövegek, utalások. Szóval én szerettem ezt a kulturális lenyomatot, témákat, képben maradni, hogy mi fut a világban. Meghallgatom. Címlapinterjú. Kritika. Podcast.

Ha a haveroknak akarsz villantani, de csak egy dalra van időd: Ne hallgasd meg.