Januárban nyílik Budapesten a Magyar Zene Háza

2021.12.18. 09:00, Recorder.hu

mzh_total_650.jpg

Elkészült a Magyar Zene Háza, mely 2022 január végén zenei programokkal és kiállítással nyitja meg kapuit a közönség előtt. Az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezet és hatalmas üvegfalak által keretezett, formabontó épületben egy komplex zenei beavató intézmény kap helyet, amely a tervek szerint alig egy hónap múlva számos hiánypótló funkcióval és változatos programkínálattal lép be a főváros, az ország, valamint a régió kulturális piacára.

„A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A 2018 óta tartó, s most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó, nemzetközi sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett, ikonikus kortárs épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú 7.000 négyzetméternyi zöldfelületet” – emelte ki Baán László, a Magyar Zene Háza projektet magába foglaló Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a csütörtöki sajtótájékoztatón. A nyílt pályázaton 2014-ben 168 pályamű közül kiválasztott terv megvalósulását az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi: a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította, már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában.

Hármas osztatú ház – egyedülálló zenei beavató intézmény

A Liget Budapest közleménye szerint az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezet, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.

NYOMON KÖVETTÜK A FEJLESZTÉST: MINIKONCERTEK AZ ÉPÜLŐ TEREKBEN

Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei, pedagógiai és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terekben összesen mintegy 2000 négyzetméteren kapnak helyet az állandó és időszaki kiállítások, illetve itt található a hangdóm is. A park szintje az előadó-művészeté, ahol több koncertteremben és a szabadtéri színpadon tartanak majd élőzenei programokat, a tó melletti kerthelyiségben pedig további kikapcsolódási lehetőségek nyílnak meg. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, jól tagolt tereket. Itt található az elsősorban a magyar könnyűzene történetének dokumentumait tartalmazó digitális archívum, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.

„A Magyar Zene Háza műszaki rendszereinek tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítottunk a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására: energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik, ennek biztosítására 120 talajszondát helyeztek el 100 méter mélyen a föld alá, amelyek a geotermikus energiát szolgáltatják. További rendkívül innovatív megoldás, hogy az épület hűtését távhűtés biztosítja, amelyet a közeli Műjégpálya energiakapacitása biztosít.” – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Javában zajlik a kiállítás építése

„Az épület elkészültével párhuzamosan folyamatosan zajlik az állandó kiállítás kivitelezése, amely a jövő január végi nyitást követően az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató, interaktív résztvevőként egy élményekkel teli történetet járhat be” – jelentette be Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereinek bemutatásával folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, egy virtuális terepasztalon pedig megelevenednek a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok is. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és a 20. század zenetörténetét is, amely elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések és a technológia fejlődésének időszaka is; a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig vezető folyamat végigkíséri a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását, melynek során a tárlat végére eljutunk saját korunkig, ahol már egyfajta zenei felhő vesz körül bennünket.

ELŐSZÖR 2018-BAN BESZÉLGETTÜNK BATTA ANDRÁSSAL ÉS HORN MÁRTONNAL, A HÁZ VEZETŐIVEL

A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járhatják végig a látogatók. Az audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol nem hagyományos hangszereket próbálhatnak ki, hanem például hanggolyópályát, ritmushajtányt és egy robotzenekart rejtő orgonát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalatuk. Különleges kalandra, izgalmas felfedezésekre számíthat tehát mindenki, aki leereszkedik a Zene Háza varázslatos mélységeibe, a kiállítások földalatti szintjére. Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd a Hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes, mintegy 150 négyzetméteres, kupola alakú tér falára vetített kisfilmek hatását több mint 30 hangszóróból hallható komplex audiofolyam teljesíti ki: a természet hangjaitól a komponált zenéig tartó skála sokféle hangzó effektusai és a vizuális elemek együtt adják majd a hang- és képfantáziák szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér lesz.

Akusztikai bravúr a ház koncerttermének különleges hangzása

Világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai. Látványként izgalmas és egyedi, ugyanakkor az akusztikát tekintve óriási kihívást jelent tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég, a Nagata Acoustics vállalkozott, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte.

PILLANATKÉP AZ ÉPÍTKEZÉS FINISÉBŐL, HORN MÁRTON KALAUZOLÁSÁVAL

A Magyar Zene Háza akusztikájának kidolgozása során a Nagata Acoustics kezdetektől fogva szorosan együttműködött a tervező Fujimotóval, és innovatív megoldásokkal közelítették meg a kihívást. A nagy, összefüggő üvegfelületek helyett valamivel kisebb és cikkcakk alakban megtört falat hoztak létre, mert így a falnak ütköző (beérkező) hang nem közvetlenül, hanem szétszóródva verődik vissza a felületről, ami homogén hangzást eredményez. A Nagata Acoustics munkatársai a koncertterem elkészültét követően egy héten át végeztek méréseket: a termet először hangosítás nélkül, majd akusztikus hangszerekkel (szóló fuvolával, vonósnégyessel, népi hangszerekkel), végül pedig hangosítással is tesztelték. A próbák során megállapították, hogy a terem bármelyik pontján hallgatva ugyanaz az a kiváló akusztikai hangminőség szólal meg.

Különleges programkínálata lesz a Magyar Zene Házának

Az első félév programnaptára már összeállt, a programok koncepciója a Ház egészének filozófiájába illik: az üzemeltetők szándékai szerint így lesz az épület egyszerre a találkozások és közösségi zenélések fiatalokat is bevonó-felkaroló helyszíne és a különleges hangzásélmények felfedezésének terepe. Az első koncertek január utolsó hétvégéjétől várják majd a nagyközönséget, az internetes jegyelővétel már január elejétől elérhető lesz. Kialakult a rendhagyó zenepedagógiai foglalkozások tematikája és módszertana is, amelyek nap mint nap kiemelt szerepet kapnak majd a Házban, számos szórakoztatva tanító zenei élménnyel hétköznaponként az iskolásokra, hétvégeken pedig a családokra fókuszálva.

RECORDER-INTERJÚ A MAGYAR ZENE HÁZA KONCERTSZERVEZŐJÉVEL, HALMOS ANDRÁSSAL

https://recorder.blog.hu/2021/12/18/januarban_nyilik_budapesten_a_magyar_zene_haza
Januárban nyílik Budapesten a Magyar Zene Háza

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr6116786538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása