Nyolc énekesnő a farmon. Herbert: Musca (lemezkritika)

Herbert az ezredforduló körüli jazzes microhouse-albumai máig érvényes, meghatározó darabok (nem véletlenül szerepelnek mindenféle összefoglaló listákon). Van egy jó hírünk azoknak, akik azóta várnak a folytatásra. Ez a kritika először a Recorder magazin 90. számában jelent meg.

Sok zenész mostanában jött rá, hogy hú, az otthonunkban milyen érdekes hangok vannak. Herbert bezzeg 1998-ban jelentette meg a (felismerhetetlenségig megdolgozott) otthoni hangmintákból épített (micro)house klasszikusát, az Around The House-t.

A házilégyről elnevezett új album hangjainak forrása a farm, ahol most él. A zenei gondolkodásmód, de még a dobok kattogása, cinek ciccegése is ugyanolyan, mint ’98-ban, vagy a jazzes szólamok bedolgozásának módja, vagy a csak fejhallgatón kivehető mikroötletek. Csak most Dani Siciliano helyett nyolc énekesnő szerepel a dalokban (egyikükkel sem találkozott).

Van más újdonság is: a big bandes korszak hatása, dub technós effektezés itt, fojtott reggaeton-ritmus ott, rave-nosztalgia a Be Youngban. Több számban pedig mélységes szomorúság sajdítja a szívet. A 75 perc kicsit sok, és bár jók, egyik énekes sem mérhető Dani Sicilianóhoz (ki igen?). De attól még, hogy Around The House és párja, a Bodily Functions zsenialitásához nem ér fel, rég hallottam ennyire jót Herberttől. 

Előadó: Herbert

Cím: Musca

Kiadó: Accidental

Megjelenés: 2021. otóber 22.

Műfaj: microhouse

Kulcsdal: Might As Well Be Magical

8/10

Rónai András