Betétdal26: "Az operett műfaja van a legközelebb a magyar néplélekhez" - Bernáth Szilárd

Semmi nem tud úgy feldobni egy filmjelenetet, mint egy jól eltalált zeneszám. BETÉTDAL című cikksorozatunkban a legmenőbb magyar rendezőktől kérdezzük meg, hogy ők melyik filmes zenehasználattól lesznek libabőrösek, illetve melyik az a dal, amit mindenképpen szeretnének belerakni egy filmjükbe. Ezúttal Bernáth Szilárd válaszol, aki gimnáziumi magyartanárként dolgozott, mielőtt filmes lett.

Két kiváló kisfilm (a Fizetős nap című uzsorásthriller és a Szabadok, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk ÁVH-s musicalnek) után most minden szem Bernáth Szilárdra szegeződik. A Larry című első nagyjátékfilmje felnövéstörténet egy Ádám nevű borsodi srácról, aki dadogását csak dühödt rappeléssel tudja legyőzni, és Larry néven felrobbantja a YouTube-ot. A főszerepben korosztálya egyik legtehetségesebb színésze, Vilmányi Benett (aki Shia LaBeouf-szintű elkötelezettséget mutatott, amikor a szerep kedvéért egy csomó valódi tetkót varratott magára) állítólag akkorát játszik, hogy arra külföldön is fel fognak figyelni.

Vilmányi Benett a Larry című filmben | Fotó: Bognár Péter

Akik már látták a Larry-t, úgy áradoznak róla, hogy egy olyan zenei világba enged betekintést (Ózd-környéki Majka-várományosok), ami magyar filmben még nem jelent meg, illetve hogy rég nem készült film, ami ilyen hitelesen mutatja be a vidéki Magyarországot, mégsem lehúzós. És remekül mixeli az amatőr szereplőket (a főhős legjobb barátját egy igazi helyi rapper játssza) a profikkal (Thuróczy Szabolcs és Szandtner Anna). Ha minden jól megy, a világpremier jövő év elején lesz, és nem sokkal később a magyar mozikban is láthatjuk.

Melyik a kedvenc filmjeleneted, ami alatt egy zeneszám szól?

Mikor egy jelenet tisztán, nondiegetikusan használ valamilyen ismert számot, az sokszor zavarba ejtő. Amerikai filmeken kívül ez a pátosz szerintem ritkán működik jól. Viszont mikor a dal bekerül a jelenetbe valamelyik szereplőhöz köthetően, és refigurálódik jelentése, az tényleg mágikus tud lenni.

Például amikor Robert Duvall az Apokalipszis mostban elindítja A walkürök lovaglását a helikopterben, hogy az ordítson a hangszórókból a támadás közben, vagy amikor az American Honey elején először találkozik Star és Jake, Shia LaBeouf felugrik táncolva a pénztár pultjára, hogy imponáljon a lánynak, miközben a bevásárlóközpont hangszóróiból a We Found Love szól Rihannától.

A legjobb pedig, amikor a szereplők maguk énekelnek el valamilyen nyomorult jelenetben egy világslágert. Csodálatos az Elveszett jelentés karaokejelenete, a Mechanikus narancsban a Singing in the Rain, Björk A muzsika hangja-mániája a Táncos a sötétben című filmben, vagy mikor a Toni Erdmannban Sandra Hüller énekli azt a Whitney Houston-számot, miközben az apja zongorázik. Hasonlóan nagy pillanat A szégyentelen-ben, mikor Carey Mulligan elénekli a New York, New Yorkot, amivel sírásra bírja a bátyját játszó Michael Fassbendert.

De ha tényleg csak egyet kéne kiemelnem, akkor az valószínűleg a Buffalo ’66 vonatkozó jelenete lenne, mikor Ben Gazzara előadja Christina Riccinek a Fools Rush In-t. Közben kint a konyhában Vincent Gallo sírva hallgatja apja énekét a brutálisan kivégzett, gyermekkori kutyusának a fotója felett.

Melyik dalt szeretnéd mindenképpen használni egyszer egy filmedben?

Nem igazán gondolkozom ilyesmiben most. De ha egyszer használnék létező zeneszámot, akkor az valószínűleg magyar dal lenne. Mondjuk a harmincas, negyvenes évek slágereiből, talán egy népdal vagy Bartók. Vagy még inkább egy operettsláger. Igen, azt hiszem, az operett műfaja van a legközelebb a magyar néplélekhez. Mit nem adnék például, ha egy jelenetben Thuróczy Szabolcs végső elkeseredésében, fájdalmasan-szerelmesen elénekelné A nő szívét ki ismeri?-t a vágyott asszonynak.

Milyen jelenetet képzelsz el hozzá?

Még a pandémia előtt elég sok borsodi öregek otthonában castingoltunk a Larry előkészítése alatt. Volt ott egy tündéri, de meglehetősen szigorú, jóval nyolcvan feletti, törékeny termetű, egykori kémiatanárnő. Eléggé siettünk, késésben voltunk a következő helyszínről, de ő ragaszkodott hozzá, hogy mielőtt elmegyünk, az ilyenkor szokásos castinganyagon túl vegyünk fel vele még valamit. 

Persze, mondtam. Eltűnt pár percre, s mikor újra megtaláltam, néhány páfrányt rendezett be épp a kertre néző ablak elé. Azt mondta, hogy ez lesz a háttér, és hogy kezdheti-e. Persze, mondtam.

Ekkor elkezdte Erkel Bánk Bánjából Bánk áriáját énekelni. Hipnotikus erejű, lehengerlő előadás volt. A magas részeknél („Hazám, hazám”) rekesztve ordított, erőseket suhintott apró kezeivel, és könny csordult ki szeméből a meghatottságtól. Az szép volt.

kérdések: Varga Ferenc
headerfotó: Bognár Péter