Grunge, Bergman és pandémia: „ez egy időutazás a 90-es évekbe” – EP-premier! MNoir: Softly

Softly címen új kislemezzel jelentkezett az MNoir, a Minimyst utódprojektje, amelyben annak idején remek szintis downpopanyagokat szállított Mészáros István. A magát „feel good” zenekarként definiáló MNoir ezzel szemben a ’90-es évek grunge rockjához nyúl vissza új, háromszámos EP-jén, de minden lemezükön más stílusban tervezik megmutatni magukat.

Az MNoir alapvetően egy gitár-basszusgitár-dob felállású trió, de alkalmanként kevesebben, vagy trombitával, illetve egyéb hangszerekkel kiegészülve többen is színpadra állnak. A zenésztársak egyben barátok is, ez teszi az MNoirt „feel good” zenekarrá. Bár a stílust tekintve az elektrótól a rockalapokig történő tartalomgyártás határozza meg zenéjüket, jelenleg két vokálra épülő akusztikus pop-up zenekarként határozzák meg magukat. A kifinomult dallamok és az összetett szövegvilág mind magyar, mind angol nyelven „odafigyelős” zenehallgatásra invitál.

„A játék lényege, hogy minden új megjelenés vagy lemez kapcsán újítunk, mindig más stílusban igyekszünk magunkat megmutatni, de a dalok színpadon az akusztikus trió alapjain szólalnak meg” – magyarázza Mészáros István, az MNoir alapítója. „A Softly-val kifejezetten egy klasszikus rock lemezt szerettünk volna megjeleníteni: ez egy időutazás a 90-es évekbe. Ennek megfelelően tiszta hangképeken keresztül szerettük volna megidézni a grunge rockos, de akusztikus gitárra épülő hangulatát. Témájában pedig a Softly – a „do we die softly” sorral – a pandémia utáni alapkérdéseket feszegeti.”

A háromdalos kislemezen a címadó dal egy teljesen új, angol nyelvű szerzemény, míg a másik kettő magyar nyelvű szám már ismerős lehet a közönségnek, ám most új zenei köntöst kaptak. "A Softly című dal ironikus kritikája a kapcsolatokról, a jövőről és a halálról való gondolkodásunknak. A kényelmes élet aspektusából minden könnyűnek, „puhának”, megoldhatónak tűnik, holott teljesen torz képünk van a világról és önmagunkról. A változás elkerülhetetlen, de egyre nehezebb a sorsunkat a kezünkbe venni, főleg úgy, hogy elszoktunk a felelősségvállalástól. Az utolsó versszak is azt sugallja, hogy változtathatnánk, de ha csak eszközei vagyunk egy hatalmas rendszernek, akkor ez nem fog sikerülni."

"A Romjaink egy rendhagyó szerelmes dal, a jövőbe vetíti a mostani szerelmet, egy olyan helyzetből láttatja, amikor már egy következő kapcsolatban vagyunk. Kulcsmondat: „lesz-e még, akire azt mondom, hogy Te is lehetnél?”. A kapcsolat állapota megjelenik a környezetben, földrengés, romok, káosz. Ha egy kapcsolat elromlik, összeomlik, nagyon kevés időt fektetünk abba, hogy azt megjavítsuk, inkább keressük az újat, amibe újra beleláthatjuk az illúzióinkat, és elkövethetjük benne régi hibáinkat."

"A Csak a hó – ahogy a Romjaink is – az Mnoir még elektronikus, első albumáról származó, átdolgozott dal. A szöveget Bergman Jelenetek a bábuk életéből című filmje inspirálta, főszereplője egy gyenge, gyermekies férfi, aki egy nehezen megfejthető jelenetbe kerül egy nővel. Sejtetve marad, hogy mi történik, mint ahogy a férfi sem tudja, mit cselekszik, sérült jelleme valamelyest felmenti őt a bűn alól. A szerelem, szerelemféltés, kapcsolati függés és szexuális erőszak tengelyén mozgó történetről van szó."

A Softly a streamingfelületeken

MNoir a Facebookon

Mészáros István Lemeztáskája még a minimystes időkből

Fotó: Previtzer Tünde

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.