Te milyen számot küldenél az űrbe?

2021.10.03. 20:00, Recorder.hu

quinteturmuli_650.jpg

Egy grúz bordal bekerült a Carl Sagan vezette bizottság által összeállított válogatásba, ami az emberiségről próbál megnyerő képet adni, érdeklődés esetén. A Voyager–2 űrszondán Bach, Mozart és további népdalok társaságában 44 éve utazó Chakrulo már a csillagközi térben tart. Aki közelebbi élményre vágyik a részecskelassító hatású grúz polifóniáról, az október 9-én jöjjön IDE és hallgassa a nyitóképünkön látható Quintet Urmuli koncertjét.

Az UNESCO szellemi örökségek jegyzéke némi fáziskéséssel, 2008-tól listázza a hagyományokat, köztük sok zenei vonatkozású elemet: az azeri mugam, az örmény duduk, a már említett grúz polifónia, de a reggae, a fado, a mongol torokéneklés és a legényes is szerepel, de erről inkább olvassátok Weyer Balázs (hallgatható) listáját. Mostanában ez a fajta derűs nyitottság és pozitív jövőkép, vagy csak simán pozitív emberkép fénysebességgel távolodik, éppen ezért érdekes egy fesztivál, ami a szellemi örökségekkel akar kezdeni valamit. Mennyire egymás mellé állítható a magyar és a bármilyen más örökség, mi a közös a reggae-ben és a táncházmozgalomban? A megújult PONT Fesztivál kapcsán járjuk körül a zenei örökségek relevanciáját.

Az űrben utazó grúz dal:

Az “emberiség jobb kedélyű arcát” mutató UNESCO-lista úgy is felfogható, mint a kultúra “kihalófélben lévő fajainak” listája. Bár se a reggae-t, se a táncházmozgalmat nem kell jobban félteni, mint a demokratikus rendszereket vagy az élelmiszer-ellátást, de nem véletlen, hogy az “élő hagyomány” követelmény, azaz az, hogy még élő mesterek adják át, feltétele az adott hagyomány szellemi örökséggé való minősítésnek. Ezért is került fel a listára a táncházmódszer, mint az egyik legjobb hagyományőrzési gyakorlat, ami az eltűnőben lévő paraszti kultúrából csinált százezreket megmozgató, városi közegben is jól működő szubkultúrát. Hogy miért működött ilyen jól, azt Simon Broughton, a Songlines magazin főszerkesztője is próbálja megválaszolni tavaly debütált dokumentumfilmjében (a Repülj madár, repüljt vetítik a PONTon). Annyit megelőlegezünk, hogy ha van rá recept, akkor az a személyes tapasztalás: élményeit a mozgalom majdnem mindegyik meghatározó szereplője erdélyi gyűjtőutak során szerezte be – ahogy Simon is, a hetvenes években.

A ritkán látható film előzetese:

Szóval vagy kilőjük az űrbe (digitalizáljuk, atombiztos bunkerbe zárjuk stb.), vagy minél több embert érdekeltté teszünk, és személyes átadással biztosítjuk a veszélyeztetett hagyományok továbbélését. Az UNESCO listájára való felkerülés feltételezi egy adott tradíció állami felkarolását – hiszen országok adhatnak be kérelmeket, akár többen közösen is –, ami egy ponton túl visszaüthet. A táncházmozgalom is a hivatalos kultúrpolitika, a smink alá izzadó állami népi együttesek ellenében indult 1972-ben. Mára persze szépen beágyazódott: a mozgalom sikerének tekinthető például a Zeneakadémián futó népzenei doktori program is. Ahogy nálunk a népzene, úgy a duduk és a polifonikus éneklés (Örményország és Grúzia által jegyzett szellemi örökségek) is a nemzeti öntudat jelképeivé váltak, fel-felbukkannak országimázs-videókban és követségi partikon egyaránt, soft diplomáciai eszközként. Az azeri mugam és Alim Qasimov beszuszakolása a 2012-es Eurovíziós döntő megnyitójába extrém példa, a listázott örökségek jellemzően nem stadionkoncertek alapanyagai.

Vardan Hovanissian és Emre Gültekin duója egy ettől eltérő megközelítést képvisel: ők tudatosan használva hangszereik nemzeti szimbolikáját a török-örmény megbékélést törekszenek előmozdítani, sazon és dudukon játszva, tematizálva az örmény népirtást. Nem mellékesen mindketten mesteri zenészek, elsősorban a zenei hagyomány elkötelezettjei.

És játszottak már Budapesten is:

A Liszt Ünnep részeként október 9-én sorra kerülő 2021-es PONT Fesztivál programja is így akarja megmutatni a kiválasztott örökségeket, bízva azok inherens értékeiben (na meg a közönségben), a művelésre, leegyszerűsítve a csinálásra helyezve a hangsúlyt. A koncerteken kívül lesz dudukfújó, kékfestő és kaukázusi doboló workshop; fotókiállítások mélyítik az élményt és adják át a fő üzenetet egy régimódi, univerzális emberképről.

Dalok a PONT idei fellépőitől: 

Szerző: Szabadkai Vera.

https://recorder.blog.hu/2021/10/03/te_milyen_szamot_kuldenel_az_urbe
Te milyen számot küldenél az űrbe?

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr9416707540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása