„Egy szent grál a beatkorszakban” – Baksa-Soós János és a Kex

2021.10.01. 18:00, srecorder

baksa-soos2.jpg

Szeptember végén, 73 éves korában elhunyt Baksa-Soós János, a Kex zenekar frontembere. Noha az együttes csupán két évig létezett eredeti formájában, mégis ez alatt a rövid idő alatt a magyar rocktörténet egyik legnagyobb legendájává vált.

A Kex egyszeri, megismételhetetlen zenekar volt a magyar rockéletben, amely tíz évvel megelőzte korát és a zenei közízlést, hogy aztán másfél éves csillagszóró tündöklés után nyomtalanul tűnjön el a hetvenes évek langyos slágerhullámaiban” – írta Sebők János a Kexről 1983-ban, és valóban a zenekar által képviselt szellemiséget leginkább a nyolcvanas évek underground újhulláma vitte tovább, ekkorra azonban a Kex két legfontosabb tagja már régen új életet kezdett külföldön.

A Kex klasszikus felállásának tagjai Baksa-Soós János (ének, gitár), Bianki Iván (gitár, cselló), Doleviczényi Miklós (zongora, gitár, fuvola), Imre Attila (basszusgitár) és Kisfaludy András (dob) voltak, később Babos Gyula, Somló Tamás, Tóth János Rudolf és Závodi János is megfordult az együttesben. A zenekar rövid idő alatt ismertséget szerzett újszerű zenéjével és frontemberének színpadi performanszaival, de az akkori kultúrpolitika tartott a zenekar támogatásától, így csupán egy kislemezük (Elszállt egy hajó a szélben/Család) jelent meg 1970-ben, ezen kívül csak rádiófelvételeik készültek (Tiszta szívvel, Piros madár, Országút szélén, Csillagok, ne ragyogjatok).

kex.jpgBianki István és Baksa-Soós a Budai Ifjúsági Parkban 1970-ben. Fotó: Fortepan / Rubinstein Sándor.

A zenekar 1970-ben az Illés előzenekaraként turnézhatott vidéken, és ebben az évben az NDK-ban is vendégszerepeltek. A Kex működése alatt a zenekar tevékenysége folyamatosan megfigyelés alatt állt, többször zaklatták és megverték Baksa-Soóst, aki mind a zenekar helyzetével, mind az itthoni állapotokkal egyre elégedetlenebb volt, így 1971-ben az NSZK-ba disszidált. A zenekar még egy szűk évig próbálta folytatni új tagokkal, de a siker egyre inkább elmaradt, a Kex feloszlott.

„Itt a rendőrök ugatnak, a kutyákon meg tányérsapka van”

„A Baksa-Soós tevékenységével kapcsolatban annyit el kell mondani, hogy akkoriban a performanszról azt sem igazán tudták, hogy micsoda. Nem volt ebben tudatosság, de Baksa egy az egyben az akkor legdivatosabbnak mondott művészeti ágat honosította meg Magyarországon” – mesélte egy interjúban Kisfaludy András, a zenekar dobosa. A Kex koncertjeiről csupán néhány nem túl jó minőségű koncertfelvétel maradt fenn, ennek ellenére Baksa-Soós János színpadi akciói közül rengeteget ismerünk. Az Elszállt egy hajó a szélben című dokumentumfilm kétórás játékidejének jelentős részét az teszi ki, hogy a zenekari tagok és a barátaik Baksa-Soós performanszait próbálják rekonstruálni (ebben a részletben például Földes László Hobo).

„Hadművész vagyok! – mondta, és elkezdett peckesen lépkedni. Sovány vállait felhúzta, vékony karjaival elevezett az ellenséges atmoszférában. És most kitüntetem magam! – azzal elővett egy színes filctollsorozatot, és a fehér trikójára elkezdett mindenféle kitüntetéseket rajzolni. Nem volt vele teljesen elégedett, hirtelen hátat fordított a közönségnek, és ráförmedt a zenekarra: „Mi van itt, mi ez, csürhe? Hogy álltok itt?! Gyerünk, előre!” A zenekar letette a hangszerét, kijöttek a színpad elejére, és megpróbáltak valamilyen szerencsétlen sorba rendeződni, mialatt ő hihetetlen határozott arckifejezéssel vonult föl-alá, és aztán letolta őket. „Mi ez az ökörhugyozás? Mars vissza, mindenki! Elfoglaljátok a helyemet! Nem tudom magam megvalósítani!” Mikor visszazavarta a zenekart, a közönség elkezdett nevetni, mire ő tajtékzani kezdett, elkezdte a bajszát gyűrögetni, megpróbált Sztálin- meg Hitler-bajuszt csinálni, nem sikerült, ettől még idegesebb lett. Most már aztán nagyon lapátolt a kezével, „Csak fasisztát, csak fasisztát nem tudok játszani! És egyébként is csak egypár hülye szenilis barom néz minket fasisztának.” (Hobo felelevenít egy Baksa-Soós-performanszot az Elszállt egy hajó a szélben című dokumentumfilmben)

kex1.jpgMegesett az is, hogy a zenekar egymás után tizenhatszor játszotta el különböző stílusokban az Ob-La-Di Ob-La-Da című Beatles-dalt, máskor Baksa-Soós úgy csinált, mintha kirándulásra indulnának a közönséggel együtt. A hatóság figyelmét persze nem ezek az esetek váltották ki, hanem azok a performanszok, amiknek valóban voltak politikai felhangjai: volt, hogy Baksa-Soós egymaga eljátszotta a színpadon az április 4-i felvonulást, máskor az éppen zajló „demokratikus választásokat” parodizálta, de a Kassák Klubban a közönséget fegyelmezni érkező kutyás rendőröket is bevonta a műsorba („érdekes, itt a rendőrök ugatnak, a kutyákon meg tányérsapka van” – mondta a mikrofonba az énekes Kisfaludy közlése szerint), amit a hivatalos személyek nem igazán díjaztak – ezek az ügyek nyilvánvalóan hozzájárultak Baksa-Soós kiemelt megfigyeléséhez.

A Kex frontembere páratlan rögtönzési képeséggel és féktelen fantáziával rendelkezett, ami az akkori könnyűzenei klímában abszolút újdonságként hatott, ráadásul semmilyen veszélyérzet nem korlátozta őt. Szomjas György filmrendező ezt mesélte Baksa-Soósról: „Hihetetlenül gyorsan reagált friss élményekre. Ha (egy koncert szünetében) a büfében beszélgettünk valamilyen témáról, akkor a következő menetben máris egy show-t adott elő róla.” Szomjas egyébként már a Kex előtti Baksát is megörökítette Három királyok mi vagyunk, mi vagyunk című diplomafilmjében: a film egyik részletében a Wastaps nevű zenekarban énekel meglehetősen rendhagyó színpadi jelenléttel.

Gyakran az is elég volt, ha Baksa-Soós meglátott valakit a közönségben: Jancsó Miklós és Hernádi Gyula egyszer feltűnt a Kex egyik citadellás koncertjén, az énekes pedig azonnal egy jelenetet rögtönzött a Csillagosok, katonákból. A Kex baráti köréhez tartozott az akkor még pályája elején levő Földes László Hobo (ő írta a Csillagok, ne ragyogjatok dalszövegét), aki egy ideig fellépett a Kex-koncerteken is Rolling Stones-dalokat énekelve. Hobo nem feledkezett meg erről: azóta is rendszeresen játszik Kex-dalokat zenekarával. „Az a szomorú dicsőség jutott nekem, hogy több embernek játszottam Baksa Jancsi dalait, mint ő maga” – írta a frontembert búcsúztató soraiban.

A Kex koncertjeinek szünetében lépett először színpadra Cseh Tamás is, akit Baksa-Soós biztatott arra, hogy mutassa meg dalait a közönségnek. Első előadásába természetesen Baksa-Soós is belefolyt, Cseh Tamás erre így emlékszik vissza: „énekeltem, de a Baksa közben nem állt le, hanem közben csinált egy külön műsort abból a dalból, amit én véresen komolyan akartam előadni. Ő azt megcifrázta, kifordította. (…) Ez bántó is lehetett volna, ha nem látom, hogy a Baksa csinálta meg a dalt igazán. A Bereményi is kifejezetten elégedett volt azzal, amit művelt. A dal úgy volt igazi.”

Disszidálás, képzőművészet, gyerekvicc

A Kex azonban nemcsak szokatlan koncertjei miatt vált legendássá, hanem zenéje is olyan utat nyitott a magyar popzenében, amire korábban nem volt példa. Repertoárjuk meglehetősen színes volt: a Kex műsorába a pszichedelikus rocktól az úttörődalokon át a táncdalokig minden belefért, de ahhoz kétség sem fért, hogy saját dalaik meglehetősen magas színvonalat képviseltek mind dalszerzés, mind hangszerelés tekintetében.

kex3.jpgErre jó példa az Elszállt egy hajó a szélben/Család-kislemez, ami Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok című filmjéhez készült, amiben a Kex is feltűnik. Nemcsak másik magyar zenekartól lett volna elképzelhetetlen két ilyen dal, de nemzetközi megfelelője sem igazán van, talán a Syd Barrett-korszakos Pink Floyd juthat eszünkbe erről a lemezről. Állítólag az örökké komolytalankodó Baksa-Soós maga is elérzékenyült, amikor először hallotta a Kex első (és egyetlen) kislemezét.

Baksa-Soós János disszidálása után először Essenben, később a düsseldorfi művészeti akadémián tanult, mesterei Joseph Beuys, Gerhard Richter és Rolf Sackenheim voltak. Az új élethez új név is dukált: Január herceggé (Prince January, Január Herceg Tova ICY) keresztelte át magát. A zenekaralapítás kinn is megkísértette a szintén disszidáló Doleviczényivel, de ebből végül nem lett tartós formáció.

A hetvenes évek végétől rendszeresen visszajárt Magyarországra, időnként még koncerteken is fellépett alkalmi kísérőkkel (a nyolcvanas években az Európa Kiadó és a Balaton tagjaival is játszott), de azt megtagadta, hogy a régi dalokat elénekelje. Baksa-Soós a Kex újraösszeállós felvételein sem volt hajlandó közreműködni, a zenekarról csak ritkán és nem túl nagy kedvvel beszélt, egyik interjújában azt mondta, hogy a Kex csupán egy „gyerekvicc” volt. Ennek ellenére a zene mégis fontos része maradt az életének: több vele készült riportban is előkerül a gitárja és tudatfolyamszerű zenéje.

„Úgy éreztem, hogy megtaláltam a magyar Jim Morrisont”

Az egykori zenekartagok részvételével készült el 1999-ben a Kex 1969-1971 című album, ezeken az eredeti felvételek mellett helyet kaptak új változatok is (A hetedik, Déva, Büdös sajt, Piros madár), amelyeknek producere Babos Gyula volt, Baksa-Soós helyett pedig Somló Tamás és Hobo énekeltek. Ennek felvételei közben készült a korábban már említett Elszállt egy hajó a szélben című dokumentumfilm, amit a zenekar dobosa, Kisfaludy András filmrendező készített, és az utolsó pár percben még Baksa-Soós is feltűnik benne. Kisfaludy rendületlenül ápolja a zenekar örökségét: 2014-ben ő is tagja volt a Kex dalait Tóth János Rudolf vezetésével újraértelmező Kex Remake zenekarnak, illetve idén egy memoárja is megjelent Elszálltunk egy hajóval a szélben címmel.

2006-ban az újrakiadásokra szakosodott Moiras kiadó adott ki egy Kex-vinylt Let’s Cake címmel, amin az eredeti dalok mellett koncertfelvételek szerepelnek. Az utóbbi évtizedben talán a korábbinál is nagyobb reneszánszát éli a Kex: dalait feldolgozta többek között a 30Y, Szeder, és a Pegazusok Nem Léteznek. „A Baksa-Soós örökéletű figura, a teljes zenetörténet bele volt kódolva: felforgató gesztusai a punk, dalszövegei az underground, a zenéje beat és rock. Egyszerre csinált színházat, popzenét, képzőművészetet és irodalmat. A performanszai kortárs alkotóvá tették akkor, és kortársunk maradt máig” – mondja Beck Zoli Baksa-Soós és a Kex poptörténeti jelentőségéről.

Emlékszem, Baksa-Soós Atitól kértem, hogy játszhassuk a Családot, ő megkérdezte az édesapját, aki azt mondta, csináljunk, amit akarunk, a gyerekkori dolgai nem foglalkoztatják. Vagy az Elszállt egy hajó a szélben, ami engedi, hogy beleköltözz zenekarként. Mi zúzzuk, a Qualitons sokkal szofisztikáltabban bontja ki – és mindegyik érvényes marad, mert a dal olyan erős, hogy végül téged formál, hiába hitted először azt, hogy te formálod. A Tiszta szívvel pedig a valaha eljátszott legszebb dal. Huszonéves színészekkel játsszuk az Ahogy teccik című előadást, az első felvonásban zenei idézetként használom, megjelenik egy hip-hopdal refrénjeként: ugyanazt a kétségbeesést, félelmet, bátorságot, tisztaságot mozgósítja 2021-ben a Városmajori Szabadtérin, mint a hatvanas évek végének fojtó levegőjében.”

A The Qualitons a legendás seattle-i KEXP stúdiójában játszotta el Zöld-sárga-feldolgozását 2019-ben, majd az év végén megjelent egy albumuk is Kexek címmel, amivel a zenekar munkássága előtt tisztelegtek. „Erdélyben találkoztam velük először a véletlennek köszönhetően, 16-17 évesen láttam az Elszállt egy hajó a szélbent egy filmfesztiválon, és akkor úgy éreztem, hogy megtaláltam a magyar Jim Morrisont. Amikor Magyarországra költöztem, eléggé meglepődtem, hogy csak egy szűk réteg ismeri igazán a Kexet” – meséli Szőke Barna, a zenekar gitárosa a Recordernek.

„Baksa-Soós személyiségében külön tetszett az, hogy csak egy játéknak vette az egészet. Ez a fajta könnyedség és szabadság félelmetes lehetett abban a korban, ahogyan most is lehet az. Baksa-Soós művészetébe beleláttak nagyon sok mindent, de igazából ő csak egy szabad ember volt egy olyan rendszerben, ahol ez a szabadság félelmetes volt. És ez a fajta ellenállás, amivel a legnehezebb bármit is kezdeni. (…) A Qualitonsban azért merült fel, hogy feldolgozzunk egy Kex-dalt, mert egyfelől aktuálisnak éreztük, másfelől egy olyan platformon volt lehetőségünk megmutatni, hogy létezett egy erős magyar underground, mint a KEXP. Én dobtam be, hogy legyen ez a dal a Zöld-sárga, és utána később jött a Kexek lemez ötlete. A zenekarból mindenki választott egy dalt a Kex életművéből, amiért ő felelt, és így állt össze a lemez anyaga. Miközben válogattuk ezeket, volt egy nagy aha-élményünk, hogy a Kex tényleg egy szent grál a beatkorszakban.”

szöveg: Sallai László

headerkép: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

https://recorder.blog.hu/2021/10/01/_egy_szent_gral_a_beatkorszakban_baksa-soos_janos_es_a_kex
„Egy szent grál a beatkorszakban” – Baksa-Soós János és a Kex

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr516705436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása