Megnéztük, milyen lett az új Dürer Kert és a frissen felavatott kerti színpada

A Dürer Kert a múlt héten felavatta a kerti színpadát, mi is elmentünk megnézni, hogy milyen is lett az új helyre költözött klub és hogy mennyire sikerült a Városliget mellől a Duna partjára átcsempészni a régi, sokak által rajongásig szeretett düreres hangulatot. Fotógaléria gyors benyomásokkal.

Azzal kapcsolatban valószínűleg mindenki képben van, hogy mi történt a Dürer Kerttel az utóbbi egy-két évben, de azért gyorsan pörgessük végig az eseményeket. Több évnyi bizonytalanság után tavaly kiderült, hogy a klub biztosan költözni fog, de a mikor és a hová továbbra is kérdéses maradt, a járvány pedig természetesen csak még tovább komplikálta a helyzetet. Végül utóbbi miatt normálisan elbúcsúzni sem lehetett a helytől, ahol októberben még voltak koncertek és bulik, de a novemberre tervezett programok már mind elmaradtak és innentől már csak a hely bontásáról érkeztek a képek.

Azt kezdettől tudni lehetett, hogy a klub valahol, valamilyen formában újra fog éledni, de ennél többet nem árultak el egészen idén májusig, amikor bejelentették, hogy az új hely a Rio régi épülete (és környéke) lesz a Kopaszi gát mellett, közvetlenül a Duna partján. Ezzel együtt az is kiderült, hogy egyszer majd kerti színpaddal és két teremmel is várni fogják a vendégeket, de ezek még bőven építési fázisban vannak, így amikor júniusban kinyitott az új Dürer, még csak amolyan gigantikus, beszélgetős, iszogatós, esetenként kertmozival és DJ-kkel felturbózott kerthelyiségként üzemelt.

Ez végül múlt csütörtökön, a kerti színpad felavatásával változott meg, szóval mostantól végre újra tartanak koncerteket is, melyek közül az első a '60-as, '70-es éveket idéző pszichedeliában utazó Lemurian Folk Songs, valamint az előttük alapozó és tavasszal nálunk is bemutatott Villö Acetone fellépése volt. Maga a színpad amúgy kisebb lett, mint a régi Dürer külsős helyszíne, előtte a tér viszont jóval tágasabb, gyakorlatilag egy hatalmas füves rét, mely egy ponton átvált asztalos-székes kerthelyiségbe és egészen a régi Rio épületéig húzódik, ami egyelőre persze, a mosdókat kivéve, még zárva van.

És hogy mennyire hozza az új hely a régi hangulatot? A helyszín természetesen már csak az elhelyezkedése, elrendezése miatt is más lett, más lesz, ezt leszámítva viszont megdöbbentően jól sikerült a düreres hangulat átültetése az új környezetbe, amiben sokat segít persze, hogy számtalan, a régi helyről ismerős elem köszön vissza: jöttek a lámpafüzérek, a Fotelbár fotelei és lámpái, a bárpult egyes elemei, az ikonikus DJ Gólya, a bográcssarok, a csocsó, a pingpongasztal, a csúszda, de még a fényfestés is, ami a régi iskolafal helyett a szomszédos gigantikus betonkolosszus falán talált új otthonra. És maradt a stáb és a baráti hangulat is. Ami új, az a kibővült büfékínálat, a korábbinál sokkal több és sokkal tisztább wc és persze a már említett jóval tágasabb szabadtéri rész, aminek egyik szegletében ráadásul egészen a Dunáig le lehet menni, meglátogatni a klub új szomszédait, a vadkacsákat. Persze a régi Dürer ezzel együtt is egy különleges és megismételhetetlen jelenség volt, de az eddigiek alapján az új helynek minden esélye megvan arra, hogy méltó utód legyen.

A színpadavató koncert egyébként egyben a Fekete Zaj Fesztivál warmup-eseménye is volt, ami a jövő héten kezdődik majd fent a Mátrában. A Dürer egyelőre még nem jelentette be, hogy mikor nyitnak a belső termek, de a kerti színpad mostantól gőzerővel üzemel és a klub oldalán lehet követni, hogy a közeljövőben milyen koncertek és egyéb események lesznek náluk.

Szöveg és képek: Frank Olivér (infinitebeat.hu)

Villö Acetone

Lemurian Folk Songs