Remélem, mi leszünk az újgenerációs Hip Hop Boyz - Kapitány Máté-, Lil Frakk-, Ress-interjú

2021.07.23. 10:00, soostamas

wide1_39.jpg

Külön-külön csúcsra járatták itthon az újhullámos hiphopot és r&b-t, most pedig összeálltak egy közös albumra, amin az önironikus boyband-slágerektől a veretős elektróig sokfelé kilépnek a komfortzónájukból. Kapitány Mátéval, Lil Frakk-kal és Ress-sel metrós zenékről, a trap jövőjéről és a július 23-án megjelenő, Kontroll című lemezüket ihlető 2003-as Antal Nimród-filmről is beszélgettünk. Ez a Recorder magazin 86. számában megjelent interjú bővített változata.

Elébe mentek, és már a lemez elején kifigurázzátok, hogy ez végtére is egy boyband.

Kapitány Máté: Remélem, mi leszünk az újgenerációs Hip Hop Boyz. Csak ahhoz még tesiznünk kell egy kicsit.

Lil Frakk: És megtanulnunk jól táncolni. Madonna-mikrofonnal. Mi amúgy nem mondanánk magunkra, hogy boyband, de végül is az vagyunk.

Kapitány Máté: Nincs semmi baj a fiúbandákkal, ha maguktól zenélnek, és nem a kiadó rakja össze őket, mint mondjuk a BTS-t.

wide2_32.jpg
Lil Frakk

 

Pár éve már összeálltatok hárman Máté egyik trekkjében (MIVAN). Ott fogant meg a közös lemez ötlete?

Kapitány Máté: Már évekkel korábban beszéltem róla Rolival [Ress], aztán Jorgival [Lil Frakk] is, hogy csináljunk egy közös lemezt. A karantén alatt aztán összejártunk Jorgival zenélgetni, amiből végül nem lett semmi a Kanapé című dalon kívül, de ezen felbátorodva találtuk ki 2020 végén, hogy ne ketten-ketten, hanem együtt csináljunk kollablemezt.

Lil Frakk: A MIVAN-nál kiderült, hogy olyat alkotunk hárman, amit külön-külön nem tudnánk. Én kicsit önismétlő tudok lenni egyedül, de a közös munka új színt hozott a zenénkbe. Végre lehetett dalokat írni a csajokról, bulizásról, szakításról. A NeSírj című track például egy bűnös élvezet, amit mindig meg akartam csinálni, de magamtól nem mertem volna. Végre írtunk egy dalt, amiben rengetegszer elhangzik az, hogy bébi. Egy nagy játék volt az egész.

Kipöcköltétek egymást a komfortzónátokból?

Kapitány Máté: Mivel ezek baráti találkozók voltak, amiken iszogattunk is, könnyű volt elengedni magunkat.

Lil Frakk: Hárman nem tudtunk annyira elszállni se. Sokkal megfoghatóbbak a témák, mint a szólószámainkban.

Kapitány Máté: Közös nevezőt kellett találni, amiben mindenki nagyjából komfortosan érzi magát, és jobban körülhatároltuk a témákat, hogy tudjunk róluk írni.

Ress: Mindenkinek egy verzéje volt, nem három perce, és minden tudását abba kellett beleraknia. Ez is sokat dobott a számokon.

Lil Frakk: Én az Ncore-ban léptem ki legmesszebbre a komfortzónámból. Átjött, hogy ez egy mély tartalmú cucli, de csak a szöveg felénél jöttem rá, hogy a halálról írok. Hogy milyen lesz, amikor már nem leszek. Utána magabiztosabbam tudtam folytatni.

Kapitány Máté: Nekem a Bitefight esett komfortzónán kívülre. Soha nem gondoltam volna, hogy úgy fogok bekezdeni egy verzét, hogy „A vámpírok fél egykor basznak, de mi a fészkes lófasznak”.

Ress: Nekem a szólótrekim, a Kavalkád ilyen. Sok ilyen zenét hallgattam (Ivan Dorn, Zventa Sventana, Antoha MC), és akartam egy hasonlót, de sose mertem meglépni. Féltem, hogyan sülne el, ha ennyire kísérleteznék a hangzással, de most volt hozzá affinitásom.

wide3_15.jpg
Kapitány Máté

 

Együtt írtátok a zenéket és a szövegeket is?

Kapitány Máté: Kitaláltunk egy ütemtervet, hogy ne ússzunk el a projekttel. Minden pénteken megalakultunk, írtunk egy alapzenét, a következő hétre pedig mindenki megírta a saját szövegét, és fel is vettük.

Lil Frakk: Sokszor írtunk együtt refréneket. Hülyültünk, freestyle-oztunk, és próbáltunk catchy részeket kitalálni, miközben minél nagyobb baromságokat kiabáltunk be. A MIIVAN-on ez elég jól hallható. A földön feküdtem, picit bohókás állapotban, és bemondtam a beatre az első sort („Mi van, mi van, mi van már veletek?”), Máté pedig befejezte a másodikkal („Kivan, kivan, kivan már a fasz veletek”). Rögtön rávágtuk, hogy na, ez a refrén.

Mit bírtok a legjobban és a legkevésbé egymásban?

Ress: Jorgi sokszor vissza akart nyúlni oda, ahová már nyúltunk, de az volt a lényege a kollabnak, hogy kiugorjunk a komfortzónánkból. Ezt végül mindig meg tudtuk lépni, maradt is Jorgiból, meg picit hozzá is tettünk. Legjobban azt szeretem Jorgiban, hogy nagyon szórakoztató szövegeket tud írni. Idézek: „Egy lángoló fasz vagyok, sütőtök.” Mátéval az egyetlen bajom, hogy addig hallgatjuk a demókat, amíg kifolyik tőle a fülem. Ha viszont nem tudom, hogyan valósítsak meg egy hangzást, ami a fejemben szól, azt az esetek többségében ő épkézláb módon megalkotja.

Kapitány Máté: Rolinál sokszor nem lehet érteni, mit énekel, mert úgy hangsúlyoz, hogy elnyújtja a szavakat. Ugyanakkor jól bánik a hangjával, rengeteget kísérletezik vele, ez nagyon nagy előnye. Jorginak vannak részek a szövegeiben, amiktől a falra tudnék mászni, mint az „apacuka fundaluka” a Kutyavásárban. Ugyanakkor rohadt vicces szövegeket tud írni, mint az Off-White-ban a faszkeksz adlib.

Lil Frakk: Ez ilyen, néha sikerül, néha nem. Mátéban azt szeretem, hogy sok progresszív ötlete van, és mindig azt keresi, hogyan lehet új kapukat nyitni a zenében. Ugyanakkor sokszor túl is gondolja ezeket, és ettől elveszik a zene egyszerűsége, ösztönössége, szabadsága.

Kapitány Máté: Ennek teljes mértékben igazat adok.

Lil Frakk: Rolival nekem is az a bajom, hogy néha nem érteni, mit énekel, és így nem derül ki, milyen jó szövegeket ír. És nagyon egyedi stílust képvisel, amit semmihez se tudnék hasonlítani. Ezen az albumon Roli mozdult ki leginkább a komfortzónájából. Ő inkább melankolikus csávó a zenéiben, itt meg egy tökös faszi.

Máté szokta mondani, hogy albumonként eltérő zenei korszakai vannak. A (y) írása alatt MF Doomra, a Minibár idején Pop Smoke-ra és The Weekndre volt rákattanva. A Kontroll melyik korszakotokba esik?

Kapitány Máté: Most sok Future-t hallgattam, de az album hangzása ezt nem feltétlenül tükrözi. A Kontrollt nem tudnám besorolni sehová, mert mindhármunk ötletei benne vannak. Merítkezik innen is, onnan is. Vegyes felvágott. Szalámifless. Vagy inkább párizsi, mert mindenféle undiságból van összerakva.

Mit daráltatok bele ebbe a párizsiba?

Kapitány Máté: Kanye West, Jay-Z és Big Sean Clique című dala inspirálta az Ex tempóját. Jorgi szeretett volna egy klubos zenét, de végül nem az lett. Az Állóvíz hangzására pedig minimálisan Gunna egyik dala hatott. Inspirálódunk más zenékből, de nincs zenész, aki ezt ne tenné.

wide4_12.jpg
Ress

 

A trapben mennyi fantáziát láttok még?

Kapitány Máté: Rengeteget. A hyperpop, ami részben a trap egyik alműfaja, még csak most kezd beindulni.

Lil Frakk: A klasszikus trap nekem már nem izgi, kezd kicsit lecsengeni. Az alműfajok mutathatnak új irányt. Keresek más stílusokat is, egyre jobban kacsintgatok például a pop felé.

Ress: Én is azt vettem észre magamon, hogy sok popot hallgatok. Évek óta próbálok valamit átadni virágnyelven, sokszor úgy, hogy már én is belezavarodok, mit szeretnék mondani, és jólesik néha olyan dalokat hallgatni, amik csak úgy átmennek az agyamon. Emellett sok house és instrumentális zene pörög itthon, pl. Susumu Yokota, akinek vannak zenéi, amik olyanok, mint amiket a mamámék hallgatnak, de ezekben is találok izgis dolgokat. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy érdekes-e még a trap, de ha összefűzzük más zenékkel, akkor az lehet.

Lil Frakk: Az eklektikus hangzások az izgalmasak. Az albumon is azzal próbáltunk játszani, hogy kevertük a stílusokat, és váratlan húzásokat tettünk a zenékbe. Mint a Kontrollba a gitárriffet, ami belassítja a dal végét, és ráküldtük a brékes dobot.

A Kontroll kultfilm volt a maga idejében. A ti generációtoknak mit jelent?

Lil Frakk: Ez volt a legelső dal, ami megszületett a lemezre. Ahogy hallgattuk a hangmintát, egymásra néztünk, hogy ez metrós zene.

Ress: Imádom a Kontrollt, egy ideig minden este arra aludtam el. Kamaszként szerelmes voltam a Balla Eszterbe. Sokáig aktívan foglalkoztam vizuális kommunikációval, papíron pedig fotós vagyok, és nagyon szeretem a film képi világát, a nyomasztó hangulatát.

Kedvenc track a Kontrollon?

Ress: Ncore. Olyan témát választottam, amiről nagyon félve írtam, és végül nagyon büszke vagyok arra, hogy mertem beszélni egy dalban apámról és a vele való kapcsolatomról.

Kapitány Máté: Ncore. Az egyetlen dal, amire nem tudok haragudni, mert nagyon őszinte, és a kivitelezés szépen közvetíti a szöveg hangulatát. Nincs túlgondolva, koherens, egyben van az egész.

Lil Frakk: MIIVAN. Igazi ösztönzene.

ress_1.jpg

„Ez egy állóvíz, itt nem lehet nagyokat álmodni.” (Állóvíz) Miért érzitek így magatokat a magyar zeneiparban?

Lil Frakk: Ezt a dalt egy általános rossz közérzet ihlette, amikor úgy éreztem, nincs itthon mozgástere az embereknek. SZFE-ügy, COVID-helyzet… Dühítő volt, mennyire nem korrekt intézkedéseket hozott a kormány a zenei rendezvényekről, mondjuk a sporttal összevetve. Kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a zenészek és a zeneipari dolgozók, a maradék lehetőségeinktől is el lettünk vágva. Csak abból kaptunk visszaigazolást, hogy mit írnak az ember az interneten, az pedig nem adja vissza, amit koncert után kap egy előadó. Mindhármunknak kijött új albuma, amit nem tudtunk igazán megfuttatni élőben, miközben már itt a következő. Amúgy is azt éreztem, hogy bebetonozott világ a hazai zeneipar, amiben kevés a lehetőség és nehéz utat törni a mainstreambe. Azóta szerencsére derűsebb a helyzet.

Ress: Én is sokat gondolkodtam azon, miért játszik épp a tévé, a rádió, és máskor miért nem. Miért nem megy nekem úgy, mint másnak, ha még kiadó is van mögöttem?

Kapitány Máté: Valószínűleg azért sem tudunk akkora sikereket elérni, mint azok, akiknek nagyon bejött a trapzenélgetés, mert mi egy sokkal alternatívabb válfaját képviseljük ennek a műfajnak. Most is összeálltunk egy lemezre, és megírtuk a zenéink legszélsőségesebb verzióját.

Lil Frakk: Kilencmilliós országban élünk, kicsi a felvevőpiac, ezért sem lehet gigantikusakat álmodni Magyarországon.

Underground szinten azért kifejezetten sikeresek vagytok, a trapszíntér pörög, kialakult körülötte egy szubkultúra, amely simán megtölt egy 1200 fős Akvárium Klubot. Mi az a siker, amire vágytok, de még nem értétek el?

Ress: Egy G.w.M feat. (nevet)

Kapitány Máté: Számomra már az is nagy siker lenne, ha be tudnám bizonyítani – elsősorban magamnak és csak másodsorban a közönségemnek –, hogy Kapitány Máté nem egyenlő a Pénzösszeggel. Mindhármunknak van egy dala, ami idézőjelben kirántott minket a szarból, de azóta egy alkalommal se sikerült megugranunk azt a hallgatottságot. Ez frusztráló.

Ress: Pláne, hogy folyamatosan fejlődünk, és alkottunk már annál értékesebbet meg vagányabbat is.

Lil Frakk: Szeretnénk egy szélesebb közönségnek is bemutatkozni. Hatalmas élmény, hogy van egy stabil közönségünk, de az a cél, hogy megismerjenek olyanok is, akik nem hallgatnak minden nap hiphopot. Akkor sem leszek szomorú, ha nem történik meg a nagy áttörés, mert nagyon erős a bázisunk, és egyáltalán nem pici. Hálás vagyok azoknak az embereknek, akiknek ott vagyunk a fülében, és folyamatosan követnek. Ez már így is egy király sztori.

interjú: Soós Tamás

https://recorder.blog.hu/2021/07/23/remelem_mi_leszunk_az_ujgeneracios_hip_hop_boyz_kapitany_mate_lil_frakk_ress
Remélem, mi leszünk az újgenerációs Hip Hop Boyz - Kapitány Máté-, Lil Frakk-, Ress-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr6416632488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása