A DLRM az indie-stoner-grunge felől megérkezett a pszichedéliához, és ez hallatszik is új lemezükön. Ez a kritika először a Recorder magazin 85. számában jelent meg.
A korábban az indie, stoner és grunge háromszögében mozgó DLRM most először trióként, egy bakonyi vadászházban vette fel ezt a lemezt, ami komoly váltást hozott.
A DLRM ugyanis alapvetően pszichedelikus rockot játszik. Vannak vegytisztán ide sorolható számok (például ahogy a nyitó Bogáncs kezdődik, az nem hagy sok kétséget afelől, hogy mit fogunk hallani), de olyanok is, amiken hallatszik a zenekar múltja, a korábban említett stílusok jegyei, mi több, a punk (Vadkan sirató) vagy a metal (Toxic Avenue) is előkerül.
De még a legsúlyosabb pillanatokban is a pszichedélia a meghatározó, például a számok nem célra (refrénre, moshpitre) tartó felépítésében. Ezért lesz a DLRM üdítő színfolt a magyar pszichedelikus rock mezőnyében, ami amúgy is mintha kifulladni látszana – itt most kap egy jó adag plusz energiát.
Előadó: DLRM
Cím: DLRM
Kiadó: MZK Publishing
Megjelent: 2021.
Műfaj: pszichedelikus rock
Kulcsdal: Vadkan sirató
7/10
Rónai András
Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.