Betétdal12: "Milyen jók a végén a vadlibák" - Kárpáti György Mór

2021.06.29. 14:29, vferi

header_69.jpg

Semmi nem tud úgy feldobni egy filmjelenetet, mint egy jól eltalált zeneszám. BETÉTDAL című sorozatunkban a legmenőbb magyar rendezőktől kérdezzük meg, hogy ők melyik filmes zenehasználattól lesznek libabőrösek, illetve melyik az a dal, amit mindenképpen szeretnének belerakni egy filmjükbe. Ezúttal Kárpáti György Mór válaszol, akinek Európa két legfontosabb fesztiválján mutatták már be filmjét.

Kárpáti György Mór tizenhat évesen kezdett el forgatásokon dolgozni, 22 évesen került be az SZFE-n Enyedi Ildikó legendás osztályába, amibe Reisz Gábor és Szimler Bálint is járt. Az Erdő című kisfilmje a Berlinale versenyprogramjában debütált, három évvel később a Provincia bekerült a cannes-i filmfesztivál Cinéfondation szekciójába. A gólyatábori szexuális erőszakról csinált kisfilmet Gólyatábor címmel, amiben Nagy Katica (Rossz versek) játszotta a bántalmazott lányt. Első nagyjátékfilmje, az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni napokban játszódó Guerilla is felfedezett egy fiatal tehetséget: Váradi Gergelyt, akit legközelebb A besúgó című HBO-sorozat főszerepében láthatunk majd. Jelenleg egy tizenévesekről szóló független filmet készít elő, aminek augusztusban kezdődik a forgatása (a munkacíme: Háromszög), illetve részt vesz az ősszel induló Castorp nevű filmes képzőműhely alapításában.

Melyik a kedvenc filmjeleneted, ami alatt egy zeneszám szól?

Az egyik legjobb thriller David Fincher Zodiákusa (Zodiac). Mindig nyugtalanító marad ez a krimimonstrum (a pincejelenetnél félelmetesebbet alig tudok felidézni). Sokszor eszembe jut, hogy mennyire jól fokozza a sztori hangulatát, rögtön a nyitójelenetet a Donovan-féle Hurdy Gurdy Man. Illik a kegyetlen eseményekhez: az első másodpercekben, ahogy beúszik, valami romantikus, egyenesbe érős aláfestő zenének tűnik, aztán kiderül, hogy ez a démon dala. Benne van a sorozatgyilkos gerjedelme, áhítata, kíméletlensége – és valami balladai szomorúság. A videóban 1:30-tól látható a Hurdy Gurdy-s rész. Milyen jók a jelenet végén a vadlibák...

Melyik dalt szeretnéd mindenképpen használni egyszer egy filmedben?

Húsz évvel ezelőtt, a megjelenés évében vettem meg bakeliten a Club Africa Vol. 2 című afro-beat és -funk válogatást. Az egyik kedvencem, érzelmes, sodró erejű számokkal, kamaszként éppen olyan jó volt hallgatni, mint most. Valahogy mindig tavasszal kerül elő, a nyári napfény ígérete. Az egyik legjobb track Letta Mbulu és Hugh Masekela Mahlalela (Lazy Bones) című, 1970-es száma.

Milyen jelenetet képzelsz el hozzá?

Egy három generáció történetét, szerelmi kapcsolataikat végigkövető film (vagy háromepizódos minisorozat) elején lenne: a betiltott szerző napközben egy raktárban dolgozik, este leveti a munkaköpenyt, és a feleségével együtt elmennek egy Deák téri házibuliba, ahol már az előszobában a ’68 utáni idő sajátos szabadsága honol, szabad levegő a spájztól, a konyhán át, a belső szobákig. A lemezjátszón a Mahlalela forog. Csúsznak befelé a lakásba, mint Harvey Keitel az Aljas utcák bárjelenetében. Kissé megilletődöttek, mert először vannak itt, de forró tekintetek, mosolyok, érintések fogadják őket, feloldódnak az olvasólámpák sárga fényében.

kérdések: Varga Ferenc

https://recorder.blog.hu/2021/06/29/betetdal11_milyen_jok_a_vegen_a_vadlibak_karpati_gyorgy_mor
Betétdal12: "Milyen jók a végén a vadlibák" - Kárpáti György Mór

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr3016607524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása