Rózsaszín neonból van a lelke - Roosevelt: Polydans (lemezkritika)

2021.06.14. 09:38, vferi

header3_2.jpg

Nagyon sikeres második lemeze, a Young Romance indie popos kitérője után Marius Lauber, alias Roosevelt visszanyúlt elektronikus zenei gyökereihez, és a Polydans című albummal egy olyan fülbemászó, intenzív és felemelő szintis eufóriával állt elő, hogy a skorpiódzsekis Ryan Gosling is ezt pörgetné most a kocsiban. Ez a kritika először a Recorder magazin 84. számában jelent meg.

"Szerinted melyik országból származik ez az együttes?" - kérdezi Laca barátom egy házibuliban, amikor berakja a lemezt. "Na, jó, segítek, német!" A Roosevelt zenekar nem más mint a zenebohóc és szintibolond Marius Lauber egyszemélyes szerelemprojektje. Bírom, ahogy kedves, boldog, épp csak kicsit melankolikus és persze nagyon nyolcvanas évek "éjjel vezetünk az autóban és cikáznak a rózsaszín neonfények" ez az egész anyag. Nem tudom, az Andrássy úton mennyi rózsaszín neon van, de ha beengedjük ezt az elképzelt világot, és véletlenül úgy kezdjük el hallgatni a lemezt, hogy az utolsó dallal indítunk, akkor talán még az is valóra válhat. 

roosevelt_polydans_1.jpgElőadó: Roosevelt

Cím: Polydans

Kiadó: City Slang

Megjelenés: 2021. február 26.

Műfaj: szinti-pop

Kulcsdal: Sign

 

 

8/10

Kristóf Norbert

Roosevelt a Facebookon.

https://recorder.blog.hu/2021/06/14/roosevelt_polydans
Rózsaszín neonból van a lelke - Roosevelt: Polydans (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr9016592574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása