„A kép által életre kel a zene” – DJ Bootsie- és VJ Kemuri-interjú

2021.05.21. 10:47, RRRecorder

dj_bootsie_vj_kemuri.jpg

Több mint egy évtizede dolgozik együtt DJ Bootsie és VJ Kemuri, többek között olyan DJ-VJ előadásokon, amelyeken a zene és a kép együttesen valami több lesz, mint amik külön-külön volnának. Május 25-én, kedden lesz a következő ilyen a Trafó szervezésében, ami előtt elmondták nekünk, hogyan készülnek egy ilyen fellépésre, és hogy mennyit változott a technika azóta, hogy VJ Kemuri először írt meg egy estére készülve 110 darab DVD-t.

Május 25-én 21 órától, a Trafó felületén – a Fülbevaló, illetve az AV Composers sorozat keretében – lesz online, ingyenesen megnézhető a kinhin. A cím egy kínai ige, jelentése: „átkelni, egy lépés megtételekor érezni a lépést, más szóval egy teljes lépést megtenni. A sétáló meditáció, más néven kinhin, egy olyan gyakorlat, amely a hosszú ülőmeditációs időszakok között egy-egy meditatív sétát foglal magában” - olvasható az ismertető szövegben. Az előadástól ezt várhatjuk: „A kinhin anyagának gerincét most az elmélyültebb ambientek és a végtelenségig lelassított képek adják, amiből a szett közel egy órája alatt időről-időre kiléphetünk egy dinamikusabb, de még mindig meditatív állapotba. Köszönhetően a tört, illetve absztrakt ütemek és vizuális felpörgések meglepetésszerű szerkesztésének, így valósul meg az audiovizuális körbejárás, a kinhin.”

Az több interjúból kiderült, hogy amikor megvan a zene, vagy legalábbis annak a hangulata, akkor kezdesz el videókat válogatni. Ez pontosan hogy néz ki?

VJ Kemuri: Az én tevékenységem a DJ-zés leképezése a vizuális világra, csak éppen kész zenék helyett én kész videókat gyűjtögetek. Ha a zenekarral dolgozom, akkor azután állok neki, hogy már hallottam a repertoárt; a DJ-VJ felállás esetén pedig Bootsie elmondja, hogy milyen típusú, milyen hangulatú szettet tervez. Ez általában már hetekkel a fellépés előtt megvan. Egy szetthez nagyságrendileg 50-100 videót szedek össze. Ahogy ő összeállítja a számlistát, elküldi nekem, és akkor ezt elkezdem összenézni a legyűjtött anyaggal. A hangzásra, dinamikára és hangulatra figyelve párosítom a zenéket és a videókat. Ő is eklektikusan válogat, a vizuális világom is eléggé az, de a végén mindig cél, hogy egy egységet alkosson a kettő.

Ha megvannak a videók, akkor Final Cutban mindegyiket szétvagdosom, effektezem, a dinamikáját, sebességét változtatom, hogy annyira passzoljon az adott számhoz, hogy a váltásokra tudjam élőben keverni úgy, hogy a zene és a kép együtt kiadjon egy új sztorit. Annyira illeszkednie kell, mintha össze lennének midizve. Tehát élőben megy az egész, de készülünk rá; Bootsie is el szokta próbálni a fellépéseit, és a gyakorlást felveszi, átküldi nekem. Ez alapján tudom úgy felépíteni a könyvtárat, hogy minden számhoz megvan az a két-három videó, amit majd élőben keverek.


Hogyan keresel videókat? Vannak mondjuk bejáratott keresőszavaid?

VJ Kemuri: Nem szavakra, kifejezésekre keresek, hanem megvannak a bevált csatornáim, csoportjaim, kategóriám a Vimeo.comon, amik experimentális, animációs filmeket, rövidfilmeket gyűjtenek. Egy-egy fellépéshez baromi sokat megnézek, több százat átkattintgatok; ha tetszik pár másodperc alapján, akkor kicsit többet is megnézek egy adott videóból. Gondolom, hasonló ez a módszer ahhoz, mint amikor valaki egy DJ-szetthez összeállítja a zenei repertoárt, csak nekem aztán még sokat kell dolgoznom vele előre. Igazából a válogatás érzésre megy; a vizualitáshoz való kapcsolatomra, a tapasztalatomra és az esztétikai érzékemre támaszkodom, ennél okosabban nem tudom megfogalmazni... Több mint tíz éve dolgozunk együtt Bootsie-val, és ez alapján kialakult köztünk egy dinamika, tudjuk, nagyjából milyen világban mozgunk.

Soha nem megélhetési célból mozogtam ebben a világban, mindig is hobbiként és kikapcsolódásként tekintettem rá. Az egész az Elveszett gyerekek városa című filmmel és a Bohren & der Club Of Gore Grave Wisdom számával indult 2006-ban. Néztem a filmet és valami elemi késztetést éreztem magamban, hogy bizonyos jeleneteket szétvagdossak, és az említett Bohren-szám alá rakva egy új minisztorit hozzak létre. Ez meg is történt, amiből szerintem egy nagyon szép dolog született, így ez a késztetés azóta is él bennem. Ezért sem forgattam soha saját anyagokat, amit egyébként az első pillanattól kezdve „számon szoktak kérni” rajtam – pláne úgy, hogy amúgy van filmes képzettségem és tapasztalatom a gyártási oldalról. A kétezres évek elején a partikultúrában a VJ-k által használt, saját forgatott anyagokat soha nem találtam eléggé hatásosnak. A mai napig hiszek abban, hogy ha például egy Jean-Pierre Jeunet és Marc Caro által megálmodott anyagot dolgozol össze elektronikus zenével, akkor kategóriákkal hatásosabb eredményt érhetsz el. A DJ analógia így mutatkozik meg a legjobban: csakis a legjobb zenéket/videókat válogatod össze, és azokból hozod létre az új alkotást.

Bootsie, te másképp készülsz egy kifejezetten audiovizuális fellépésre, mint más DJ-szettekre?

DJ Bootsie: Igen, én ezeket inkább előadásként fogom fel, nem DJ-szettként vagy koncertként, és ennek megfelelően másként is kezelem. Ezek nekem nagy jutalomjátékok, nagyon szeretem, ahogy a kép által életre kel a zene. Ilyenkor általában olyan mixeket csinálok, amiket úgy önmagukban nem is biztos, hogy leülnék összeilleszteni. Az a cél, hogy legyen dramaturgiája, eljussunk A-ból B-be.  Van a fejemben egy zenei vezérfonal, ezt egyeztetem Kristóffal [Somogyi Kristóf, vagyis VJ Kemuri - a szerk.], aztán elkezdem apránként összerakni. Gyűjtök rengeteg zenét, amik megfelelnek az adott hangulatnak – mármint nem a szövegük, mert általában nem szöveges vagy popzenét használok, hanem a hétköznapi ember számára gyakran „elvontnak” tűnő stílusokat. Aztán ugyanúgy, ahogy Kristóf csinálja a maga területén, egy-két perces részleteket válogatok, és ezekből áll össze a mix. Közben sok más szempontot is figyelembe kell venni a tempótól a hangnemig. Attól is függ, hogy hol lesz az előadás, mert más működik mondjuk a Cökxpon Ambientben, az A38-on vagy a Veszprémi Egyetemi Napokon. A trafós előadások például inkább a kiművelt, különlegesebbre vágyó közönségnek szólnak.


Most lesz egy határozott koncepció, a kinhin (lásd a fenti szöveget). Máskor is szokott lenni ilyen?

VJ Kemuri: Kifejezett „mondanivalóban” nem szoktunk gondolkodni, tehát nem úgy csináljuk, hogy „most a covid időszakról csináljunk 50 percet”. Bootsie szettjei soha nem szövegorientáltak. Az az egység, ív, amiről beszélt, inkább esztétikailag, dinamikailag értendő. Persze van valami a fejünkben, amit ki szeretnénk adni magunkból, de ezt nem szoktuk írásban megfogalmazni. Most a szervezők kérése volt, hogy álljunk elő valamivel, hiszen az egész sorozatban eddig mindenki hozott koncepciót.

DJ Bootsie: A részemről ezúttal is inkább egy hangulat volt a kiindulópont, amit felvázoltam Kristófnak, és nagyon tetszett neki. Általában azonos dolgok felé mozdulunk úgy, hogy nem is beszéljük meg, tehát van egy jól működő alkotói egység. Elmondtam neki valamit arról az erőteljes érzetről, ami a zenékkel kapcsolatban a fejemben volt, aztán szépen rendbe szedte, formába öntötte.

Mióta együtt dolgoztok, mennyit változott a technológia, amit egy ilyen élő fellépésen használni lehet? Ez hogyan befolyásolta azt, amit csináltok?

DJ Bootsie: Én az analóg lemezjátszós-lemezes DJ-zésről átálltam a teljesen digitális technológiára, ami komoly váltás. Az első DJ-VJ szettünkre a Cökxpon Ambientbe még agyonragasztgatott lemezeket vittem, mintha egy DMC-bajnokságra készülnék. Mára a lemezt felváltotta a hangfájl, a ragasztást a timecode, a cue pointok. Ezzel kinyílt a világ, és sokkal inkább hasonlít egy live acthez a szett, mert a nekem hasznos részeket bármeddig tudom játszani, sokkal jobban beléjük tudok nyúlni: manipulálni, vágni, szűrni, a hangmagasságot állítani, a tempót változtatni a hangmagasság változtatása nélkül. Régen ugye ha a lemezjátszó lejátszási sebességét 8%-kal gyorsítottam vagy lassítottam, akkor megváltozott a hangmagasság is, és más hangnemű, sokszor más hangulatú zenét kaptam. Persze a mai előadásokat is meg lehetne csinálni hagyományos lemezről, csak nagyon pengének kellene lenni hozzá technikailag és sokkal munkásabb lenne. Digitálisan sem könnyű azért, de jóval egyszerűbb.

VJ Kemuri: A vizuál része is nagyon sokat változott. A legelső alkalom, amikor az én vizuálom került vászonra, az egy Zagar-koncert volt a Trafóban. Akkoriban még Fabricius Gábor volt a zenekar hobbi VJ-je. Én vittem a videókat, amiket még asztali gépen vágtam meg Windows Movie Makerrel, aztán footage-onként kiírtam DVD-re, konkrétan 110 darabra. Gábornak volt technikája, vagyis laptopja, videókeverője és két DVD-lejátszója. A koncert alatt ezekben cserélgettem a DVD-ket, ő meg kevergette. Amikor később én lettem a zenekar VJ-je, természetesen én is beruháztam egy laptopra. Ehhez képest most az előmunka az egy profi vágószoftverrel történik (Final Cut), az élő előadás pedig egy profi laptopon egy profi szoftverrel (Modul8) megy. Sok technikai lehetőség volna még, amit lehetne használni, de én soha nem folytam bele a profi VJ-világba, nekem ez mindig is egy hobbi volt, és az is marad.

DJ Bootsie és VJ Kemuri kinhin című audiovizuális előadása május 25-én, kedden 21 órától tekinthető meg, a Trafó Fülbevaló illetve AV Composers sorozatának részeként. Részletek a Trafó honlapján; Facebook esemény.

DJ Bootsie Facebook, VJ Kemuri Facebook, Vimeo

Interjú: Rónai András

Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás / Nagyszünet

https://recorder.blog.hu/2021/05/21/_a_kep_altal_eletre_kel_a_zene_dj_bootsie-_es_vj_kemuri-interju
„A kép által életre kel a zene” – DJ Bootsie- és VJ Kemuri-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr8916567710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása