Itt az új év első albumpremierje! Pluto: Dob 69

2021.01.01. 16:00, Gaines

3_16.jpg

Hét, azazhogy most már majdnem nyolc év után visszatér a Pluto! A klubkoncertes színtérről persze sosem tűntek el, de a Nemes András vezette zenekar utoljára 2013-ban jelentkezett nagylemezzel (Fedélzetre!). Az új, szám szerint hatodik, Dob 69 címet viselő albumot először a Recorderen lehet meghallgatni. Premier!

pluto_borito.jpgA Pluto még 2004-ben debütált Oda se neki, itt a Pluto! című lemezével, azóta a kezdeti barkácshangzásvilág felől fokozatosan mozdult el a dalcentrikus, színesebb hangszerelésű, nyersességét új formákban is megőrző rockandroll irányába; ezen az úton haladnak tovább most a hosszabb stúdiófelvételes kihagyás után tíz változatos, az alternatív rock ernyője alá sorolható dalukkal. "Igen, eltelt hét és fél év, és gondolhattad azt, hogy elment a kedvünk vagy végleg feladtuk, de igazából mi klubszinten végig jelen voltunk Pesten, aki akart, meg tudott minket hallgatni" - idézi fel a Recordernek Nemes András dalszerző-gitáros-énekes a Fedélzetre! megjelenése óta eltelt időszakot. "2020 januárjában még vidéki fellépésünk is volt a mosonmagyaróvári Gazda Klubban, helló! Nem volt ez pörgős vagy felívelő szakasza a zenekarnak, de a rockandroll őrlángja soha nem aludt ki. A Pluto-tagok általában öt, de inkább tíz másik zenekarban is játszanak. Én személy szerint nem, de úgy voltam vele, hogy nem fogok erőlködni, hogy bebizonyítsak bármit magamnak és a világnak. Csak akkor készítek lemezt, ha már nem hagy nyugodni, hogy elkészüljön. Ezt az albumot két-három éve tervezzük. Végül drámai körülmények között készült el."

A lemezfelvételt beárnyékoló személyes tragédiáról így mesél a frontember: "Szabó Balázs Zalán barátom 2018-ban hazaköltözött Londonból és miután meghallgatta a demóimat, szólt, hogy szívesen lenne az album producere. Ő az Abbey Road-on tanult és edződött tehetséges és elfoglalt hangmérnök volt, úgyhogy ez egyrészt rettentően jól esett, másrészt mindig várnom kellett rá. Általában fogalmam sem volt, mikor fogjuk tényleg megcsinálni. Voltak dobfelvételink 2018-ban őszén is, de a dolog 2020 márciusában, az első lezárások idején pörgött fel. Zalán apró, földszinti, Dob utcai lakásában dolgoztunk hónapokon át. Az összezártság jót tett a kreativitásnak és a barátságnak. Voltak próbatermi dob- és gitárfelvételeink is, ahol összejöttünk a többiekkel, ezek néha nagy éjszakai lazulásba torkollottak, vagyis nagyszerűen telt az idő májusig és már majdnem készen voltunk, amikor kiújult Zalán súlyos betegsége. Nyáron nem tudtunk dolgozni, ősszel is alig, és ahogy azt sokan tudják, zseniális barátunk novemberben elhunyt a kórházban. Csak egy véletlennek köszönhető, hogy Nábrádi Andrással, Zalán egykori cégtársával hozzáfértünk a laptopján az odaveszettnek hitt keveréseknek. Mindent úgy hagytunk, ahogy Zalán jónak látta. Ez az ő posztumusz lemeze."

A lemez felépítésénél Nemes a klasszikus szerkezetű albumok híveként lemezoldalanként öt-öt dalt képzelt el, az A. oldal elhalkulós zárószámával és a B. oldal nyitószámával – reményeik szerint bakeliten is kiadják majd a lemezt. "Ezek nem vadonatúj dalok, hanem az elmúlt korszak termései, vannak rajta eredetileg Biorobotnak szánt dalok, és vannak rajta feldolgozások is. Laza, stílusok közötti barangolást akartunk – még ha az akkordmenet és a dallam alapvetően hasonló, ha én írom őket." Az album címének megfejtésében is kapunk segítséget Nemestől: "A munkacím az lett volna, hogy A síp, a dob meg a dohány, ezek mind utcanevek az egykori pesti zsidónegyedből, ami most turista- és bulizóna. Ugyanakkor azt is bele tudtam magyarázni, hogy a zenészek síppal és dobbal dohányt kereshetnek – egyfajta Sika, kasza, léc parafrázis."  Végül a könnyebb megjegyezhetőség érdekében született meg a végleges cím. "Valahogy több dalba is bekúszott ez a téma – hétvégi, éjszakai kóborlások a nagyvárosban és más romantikus flasztertörténetek" - fűzi hozzá Nemes.

EZEKET A ZENÉKET TALÁLTUK HÉT ÉVE NEMES ANDRÁS LEMEZTÁSKÁJÁBAN

Az elmúlt időszakban a zenekar felállása is megváltozott: Nemes András unokatestvére, Nemes Janó visszatért a csapatba, ő másfél éve állandó tag (vokálozik, szintizik, néha fuvolán játszik), Martinkó Tamás pedig a tavaszi karanténidőszak után, idén nyáron kilépett a zenekarból, helyére Kis Tibor Sztivi (hiperkarma, Kaukázus) lépett, aki szólógitározni fog, ha megint lesznek koncertek.

hallgassuk is meg az új Pluto-lemezt, utána pedig Nemes András egyenként is fűz néhány gondolatot a dalokhoz:

1. megmaradsz

Bérczesi Robival közösen írt dal a soha el nem készült második Biorobot lemezről. Azt mondta, őt nem érdekli annyira, legyen Pluto. Így került ide, mint lendületes, ajtót-berúgó, programadó rockandroll nyitány. Ez a kopogós shuffle ritmus zenekarunk egyik védjegye. A fuvolás középrész romantikus, klasszikus zenei ihletésű dallamom, a felvételek során csak úgy neveztük, hogy az a Mozart-os rész.

2. neonfényes mennyország

Ezt a dalt legalább 12 éve találtam ki, bár a szöveget idén tavasszal fejeztem be. Úgy látszik ennyi időre volt szükség, hogy kirúgja magát ez a hangszerelés, amelyhez kölcsönkértem egy oktaver-effektet a mélyen morgó, kemény refréngitárokhoz. A szöveg azt a céltalan kóválygást idézi meg, ami hétvégenként zajlik a hatodik kerületben. Feltűnik egy konkrét helyszín, a Dob utca sarka, ahol éppen cigiszünet van és az emberek kiállnak a klub elé. A refrén egyes sorait kissé meg is haladta az idő. „Mennyi monitoron fénylő szép világ” - itt asztali számítógépekhez használt monitorokra gondoltam, amiket ma már senki nem használ. A neonfény is retró – a LED-lámpák terjedtek el, de azzal meg nem gurulna olyan jól a refrén.

3. egyirányú udvar

Ez az egyik úgynevezett kis dal az albumon. Zalánnal mindketten Beatles-en nőttünk fel, és ennek megfelelően kommunikáltunk egymással. Itt például arra kértem, hogy az akusztikus gitár a Rocky Racoon-t idézze...ugyanakkor legyen olyan is, mintha Cseh Tamást énekelgetnénk egy konyhában...a B rész, az viszont legyen inkább Abbey Road-os, Pink Floyd-hangzású...mindezt a Pluto előadásában... ő ezeken csak mosolygott a bajsza alatt, és az egyik dobfelvétel alatt írt egy nagyon jó slide-gitár szólót, amit aztán Zsombi játszott fel, aki meg ugyebár a dobosunk.

pluto3.jpg

4. bánat a tűzbe

Ez is Robival írt dalt. Körülbelül öt éve érkeztem hozzá a zenével illetve a refrén első sorával, ami eredetileg az volt, hogy Bámul a tűzbe. Ő egyből rávágta, hogy inkább Bánat a tűzbe. Először nem egészen értettem a nyelvtani szerkezetet – nem inkább Bánat a tűzben, esetleg Bánatot a tűzbe? – de aztán mint olyan gyakran, az első ötlet bevált. „Aztán nem tudni hogy volt, de eltűntünk éjfél után – és egy árnyékká váltunk a hálószobádnak falán”. Őszintén szólva jobban szeretem Robinak ezeket az érthető, átélhető, játékos szövegeit, amiket a Biorobotnak ír.

5. takaró

Hip-hopos groove-ra írt dal, amelyben reményeim szerint a szerelmi vágyaktól vezérelt handabandázás The Kills-es gitárokkal találkozik. Zalánnal imádtuk azt a zenekart, bár tisztában voltunk, hogy olyan gitárhangzásunk megközelítőleg sem lesz. Azért a társaságunkban a lányoknak tetszettek a demók. A refrén falzett-szólamát Janó énekli, a rapbetét pedig Zaják Péter (ex-hiperkarma, Zaják és Társa) műve, aki már a hét évvel ezelőtti Pluto-lemezen is ugyanígy vendég-rappelt egy dalban. A jövőben egyenesen rap-lemezt kellene vele készíteni, mert jó a flow-ja és eredetiek a szövegei.

6. sivatagban

Sivatagban vándorolni monoton és fárasztó – ezért a repetitív akkord-körforgás meg a nomád blues hangulat. Ez a dal már megjelent egy klippel 2019-ben, igaz, azóta kicsit változott a hangszerelése. Keletkezésének története a követező. Darvas Benedek és Czitrom Ádám Láttalak, Hallottalak, Elkövetlek címmel csináltak egy Így írtok ti-szerű rock-karikatúra-lemezt, volt azon Európa Kiadó, Quimby, Csókolom meg sok minden más, nekem nagyon tetszett. Utólag Bence elárulta, hogy eredetileg Pluto-t is terveztek rá, csak végül nem csinálták meg. Kérdeztem, mi lett volna a szöveg, azt mondta, csak addig jutottak, hogy: - Ez van a sivatagban. Hát jó, gondoltam, akkor megcsinálom én.

pluto1_1.jpg

7. az ember és a macska

Első műfordításom. Ez a pétervári Nol (Nulla) zenekar Csélávek i koska című, nyolcvanas évek-beli dalának feldolgozása. Félig orosz vagyok, de fordítani semmivel sem könnyebb, mint dalszöveget írni. Néhol el is tértem, új képeket hoztam be a rímkényszer miatt. Az eredeti verzió tangóharmonikás, folkos, a mienk kocsma-punkos alternatív rock, plutosítva lett. Eddig egyszer játszottam koncerten egy szál gitárral és feltűnt, hogy a közönség a végén már velem énekelte az utolsó refrént, pedig akkor hallotta először. Annyira „fogós refrén”.

8. védtelen rét

Ezt a dalt már évek óta játsszuk a koncertjeinken, mégis sokáig nem állt össze legjobb formája. Most ezzel a pergő-centrikus, Billy Idolt és nyolcvanas éveket idéző monoton dobbal, illetve a Cure-os párhuzamos gitárokkal sikerült elérni azt, amit megkíván a dal. Ez is Zalán stílusérzékenységének köszönhető, aki irtotta az akusztikus-gitár szólamaimat, ahol csak tudta. A második versszak szövegét a Hosszú jegyesség című francia, első világháborús film egyik jelenete ihlette, amikor békeidőben a főhősök egy gyönyörű réten sétáltak, ott ahol „valaha véres harcok dúltak, ágyúgolyók az árokba hulltak, és aki túlélte elmenekült”.

pluto2_1.jpg

9. relativitás

Az volt a nagyravágyó tervem, hogy dalt írok a relativitás elméletéről, vagy legalábbis ami erről eszébe jut egy átlagos, gondolkozó embernek. Elég ritkák a tudományos, filozófiai helyzetek háromperces popdalokban – a Verőköltő Fajfenntartás EP-jét ajánlom, amely nagyszerűen körbejárja ezt. „Nem kell belépő a Mennyországba, járdán táncol aki kinn marad” - ennél a sornál sem a keresztény paradicsomra gondoltam, hanem egy Heaven nevű, képzeletbeli belvárosi szórakozóhelyre.

10. csak vándorolunk – gyújts éjszakánkba fényt

Ezek viszont éppenséggel evangélikus, úgynevezett Taizé-dalok. Onnan ismerem őket, hogy a gyerekeim Waldorf-iskolába járnak és a szülők adventi kórusában éneklem a basszus szólamot minden decemberben. Ezekben a dalokban kivételesen nem fordul elő a Jézus, az Úr vagy Uram kifejezés, így az éjszakai vándorlás vagy a soha ki nem alvó tűz képei másfajta értelmezésre is lehetőséget adnak. Lehetnének rockandroll toposzok is, nem igaz? Kicsit tépelődtem, hogy mindez helyes-e, de néhány kórustag, mondhatni áldását adta. Közös karénekre nem volt lehetőség, a vokalisták egyenként énekelték fel sávonként bonyolult énekszólamaikat. Ettől kevésbé egységes, kicsit botladozó az eleje, de nem volt lehetőség változtatni, Zalán így hagyta ránk az erősen panorámázott keverést, én meg utólag megideologizáltam, hogy így eredetibb. Az album lezárásának ez a közösségi pátosza teljesen új értelmet nyert jó barátom korai halálával. Ezzel a dallal mintha tőle búcsúznánk.

Pluto a Facebookon

 

zenekari fotó: Sándor Dávid

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

nka_hangfoglalo_logo_650_2_1_184.jpg

https://recorder.blog.hu/2021/01/01/albumpremier_pluto_dob_hatvankilenc
Itt az új év első albumpremierje! Pluto: Dob 69

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr6216367216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása