Nem gondoltuk volna, hogy egy karanténlemezből még életműcsúcs is lehet, dehát ha valami közös Japán legtermékenyebb extrémzenei együttesében és 2020-ban, akkor az az, hogy minden konvenciónak ellentmondanak. Lemezkritika a Recorder magazin 81. lapszámából

Előadó: Boris

Cím: NO

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2020. július 3.

Stílus: thrash/speed metál, sludge

Kulcsdal: HxCxHxC -Perforation Line-

Japán legtermékenyebb extrémzenei együttese szinte minden stílusban alkotott már az elmúlt évtizedben: doom/ drone metál, shoegaze, harsh noise, sludge és még sorolhatnánk. Viszont a trió talán az áttörést meghozó, 2015-ös Pink óta nem volt ennyire elemében, mint ezen a karanténban felvett, véreres szemekkel elővezetett, mégis felemelő thrash/speed metál zajtorpedón. Persze a zenekar nem tudta meghazudtolni magát, a gitárok már-már sludge-os vaskossággal dörrennek meg, így a végeredmény néha olyan, mintha a My Bloody Valentine próbálna meg Slayert játszani, de amilyen időket élünk, ezen már meg sem lepődünk.

8.0/10

Kollár Bálint 

https://recorder.blog.hu/2020/10/17/a_my_bloody_valentine_slayert_jatszik_boris_no_lemezkritika
A My Bloody Valentine Slayert játszik. Boris: NO (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr816242730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.