mg3966.jpg

Digitalizált zenetörténet, interaktív ismeretátadás, tehetséggondozás, nemzetközi együttműködések – zene minden szinten a 2021 végén nyíló Magyar Zene Házában. A korszerű szolgáltatásaival és sokszínű programjaival hiányt pótló intézmény egyik vezetője, Horn Márton felvázolja a Városligetben épülő új kulturális tér vízióját.

A Magyar Zene Háza elnyerte a Music Cities Awards díját. Miért fontos ez?

Egy nemzetközi díjról van szó, amelyet több kategóriában hirdetnek meg. A világ minden részéről lehet pályázni, nemzetközi zsűri választja ki a jelölteket, majd a győztest. Mi a Best Use of Music in Property Development, azaz „a zene legjobb ingatlanfejlesztési felhasználása” kategóriájában lettünk a legjobbak, amelyben azt vizsgálják, milyen innovatív megoldásokat találtak a pályázók a zene népszerűsítésére. A kategória szempontrendszere egybevág a Ház programjával és missziójával, a célunk egy olyan intézmény létrehozása, amely összetett módon, ismeretterjesztő, edukatív jelleggel népszerűsíti a zenét. Hiszen mindannyiunkat körülvesz a zene, méghozzá rendkívül széles skálán, a szakmabeliektől azokig, akik csak a rádiót hallgatják munkába menet. Mi elsősorban azokra koncentrálunk, akik szeretnének többet tudni a zenéről, de nem feltétlenül tanultak zenélni, vagy csak ritkán jutnak el olyan intézményekbe, ahol többet megtudhatnak róla; ezen belül a legfőbb célcsoportunk a családok és a fiatalok.

TUDJ MEG TÖBBET A FRISSEN ELNYERT NEMZETKÖZI DÍJRÓL

Hogyan valósul majd meg a zenei ismeretterjesztés nálatok?

A Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza építészetileg is megvalósítja, leköveti az intézmény három fontos tartalmi rétegét. A legalsó szinten, a föld alatt kap helyet a múzeumi funkció, amely egy állandó és egy időszaki kiállítótérben, illetve a hangdómban valósulhat meg. A földszinten az előadóművészet költözhet be egy közepes méretű koncertterembe és egy kisebb előadóterembe, valamint a szabadtéri színpadra. Az emeleten, a gombakalap alatt pedig zenepedagógia-termek, zenei stúdiók és egy könnyűzenei könyvtár áll az oktatás szolgálatába. Nem véletlen a felosztás: míg a kiállításokon fontos szűrni a természetes fényt, a koncertterem facsoportokkal körülvett, izgalmas, transzparens terében különleges élmény lesz minden előadás. A gyerekek pedig a gomba kalapjában olyan termekben tanulhatnak a zenéről, amelyek nyitottak a környezetre, hiszen a tető mintha a lombkorona folytatása lenne.

_mg_3940.jpg

Nézzük végig egyesével ezeket a funkciókat! Mit fed le az állandó kiállítás?

Általános, ismeretterjesztő képet szeretnénk adni az egyetemes zenetörténetről, amelynek fő fókusza az európai és a magyar zenetörténet. A Batta András vezette szakmai csapat által kialakított történeti áttekintést hét nagy fordulópontra fűzzük fel – olyan, mintha a belépéstől a távozásig egy előadást néznénk végig egy meghatározott dramaturgia alapján. Elindulunk a zene születésétől, a természet hangjaitól. Megnézzük, hogyan él és fejlődik az írott zenétől függetlenül a magyar népzene egy pár születéstől halálig tartó élettörténetén és dalain keresztül bemutatva. Azután a gregoriánnal és a polifóniával, a többszólamú zene kialakulásával foglalkozunk. Miután az egész kiállítás téralapon vezérelt fejhallgatókkal hallgatható, így itt is izgalmas lesz, ahogy a falakon megjelenő szerzetesek az első termekben még egyszólamban, majd tovább haladva többszólamban szólalnak meg a fülesünkben. A következő fontos fordulópont a kottanyomtatás megjelenése és az opera születése volt. Monteverdi operái az emberközeli érzelmeket a zene részévé tették, és ebben az időszakban a klasszikuszenei hangszerek is beköltözhettek az otthonokba. A következő teremben Mozart "postakocsiján", egy nagy terepasztalon járhatjuk körbe a nagy európai zenei központokat és zeneszerzőket. Majd Liszt és Erkel segítségével ismerhetjük meg többek között az Operaház és a Zeneakadémia történetét. Végül a 20. századba jutunk, ahol a technológia újra forradalmasítja a zenét. Mint a korábbi témáknál is, így itt is kérdésből indulunk ki: mi és hogyan változott a zenében? Míg a polifónia ötszáz év alatt alakult ki, a technológia a múlt században néhány évtized alatt hozott óriási változásokat a zenébe, Bartók és Kodály népzenegyűjtésétől Radics Béla gitározásáig. Mindezt interaktív módon, téralapú headsetek segítségével járjuk végig. Az audiovizuális élményhez pedig egy hangszerlabor is társul, ahol nemcsak hagyományos hangszereket próbálhatunk ki, hanem például egy gesztusvezérelt robotzenekart vagy egy hanggolyópályát is, a hangdóm hatalmas, vetíthető kupolatermében pedig a Kárpát-medence hangjait gyűjtjük össze a tücsök ciripelésétől a MÁV hangosbemondójáig.

_mg_3960.jpg

Terveztek saját időszaki kiállításokat vagy befogadótér lesz a Ház?

Is-is. Elsődlegesen az átfogó állandó kiállítás egyes elemeit, témáit, az ott szereplő zenészeket, zeneszerzőket szeretnénk részletesebben bemutatni az időszaki kiállítótérben, mivel sok mindenre nem jut ott idő és tér, hiszen így is körülbelül két és fél óra lesz végigjárni az állandó tárlatot. Terveink szerint 2022 tavaszán egy magyar könnyűzenére fókuszáló időszaki kiállítással indítunk, amelyen az úgynevezett Hungaroton-időszak előadóit és zenei világát állítjuk a középpontba. Az 1960-70-80-as évek legfontosabb dalain kívül be lehet mutatni a zenéhez köthető egyes szubkultúrákat, rajongókat, társművészeteket, és persze rengeteg személyes történetet: például hogy az államszocializmus idején hogyan lehetett gitárt eszkábálni egy vécédeszkából, hangszórót az eltulajdonított utcai megafonokból, vagy hogy milyen ügyeskedésekkel lehetett csak beszerezni egy-egy külföldi hanghordozót. Ezt az átfogó, hiánypótló kiállítást szeretnénk utaztatni a régióban is, és mi is befogadunk majd olyan világjáró kiállításokat, amelyek eddig nem jutottak el hazánkba – már folynak az egyeztetések például az utazó Rolling Stones-kiállításról.

A ZENEI MÚZEUMOK HALADNAK A KORRAL: ÖT KÜLFÖLDI PÉLDA

A könyvtár is a magyar könnyűzenére fókuszál majd? Milyen lesz az állomány?

Nincs ma Magyarországon kiemelten könnyűzenével foglalkozó könyvtár, bár kézen-közön rengeteg anyag forog a magyar könnyűzenéről. Számos lelkes gyűjtő és egy-egy témára szakosodott intézmény, kiadó anyagát szeretnénk egy helyen elérhetővé tenni. Zenék, filmek, koncertfelvételek, könyvek, plakátok, és a többi - jó volna mindhez egy helyen hozzáférni. Fontos az is, hogy zenészek történeteit megörökítsük, feljegyezzük és archiváljuk. Szeretnénk digitalizálni az összegyűjtött anyagokat, de persze mondjuk egy lemezborítót, könyvet, plakátot jó érzés kézbe fogni, a lemezt meghallgatni, ezért a klasszikus értelemben vett könyvtári funkciókat is megtartjuk. Együttműködünk például a Filmarchívummal is, hogy könnyűzenei tematikájú játék- és dokumentumfilmeket vetíthessünk le, ha lehet, szakértői, oktatási háttéranyaggal kontextualizálva a hozzánk érkező diákcsoportoknak.

_mg_3926.jpg

Hány szintje lesz a Magyar Zene Házán belüli zeneoktatásnak?

Nem hívnám zeneoktatásnak, mert nem zenélni tanítunk, hanem a zenét hozzuk közelebb a zenei ismeretterjesztésen keresztül, ennek több módja is lesz. Nem mindegy például, hogy alsó vagy felső tagozatosokat, középiskolásokat kell-e megszólítanunk. A zenepedagógiai munkacsoport – amelyben van népzenész, könnyűzenész, komolyzenész, zene- és múzeumpedagógus is – úgy alakítja ki a programot, hogy az ország bármely pontjáról érkező gyerekcsoportok zenepedagógussal vagy közös csoportmunkában ismerhessék meg az állandó kiállítás egy-egy témáját, majd a friss tudás birtokában élőzene segítségével is feldolgozhassák azt az előadóteremben. Persze fontos, hogy ne úgy teljen az idő, mintha egy tanórán lennének, az a cél, hogy kötetlenebbül ismerkedjenek meg a zenével, kicsit másképp, mint az iskolapadban.

21. SZÁZADI ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS A VILÁGBAN, SKANDINÁVIÁTÓL DÉL-AMERIKÁIG

Nálunk nem előfeltétel, hogy valaki tudjon zenélni, mi a zene iránt érdeklődőket célozzuk meg. Már az óriási fegyvertény, ha valaki azzal a gondolattal távozik majd tőlünk, hogy érdemes lenne elkezdeni zenélni, kézbe venni mondjuk egy gitárt vagy akár csak több zenét hallgatni. Saját tananyagainkat a tanárok előzetesen és utólag is felhasználhatják, és tervezünk szabadegyetem jellegű programokat is a szélesebb nagyközönség számára. Azt is látjuk, hogy ma a hazai oktatásban elenyésző tér jut a könnyűzenének, ezt is szeretnénk meghaladni, akár azzal is, hogy a szabadtéri színpadon fellépési lehetőséget biztosítunk félprofi, kezdő zenekaroknak, akik a Müpába, az A38 Hajóra, a BMC-be vagy az Akváriumba még nem juthatnak el.

_mg_3918.jpg

Milyen koncepció szerint építitek fel a koncertprogramot?

A fő profilunkat úgy nevezhetnénk, hogy a "világok zenéje”. Ez nem összekeverendő a világzenével: zenei együttműködések létrehozásában gondolkozunk, sok helyről halljuk, hogy ebből van itthon hiány. Ahogyan az állandó kiállításon is az egyetemes zene kontextusába helyezzük a magyar zenét, úgy az előadóművészetben is fontos, hogy elhívjunk külföldi zeneszerzőket és zenészeket, akik hazai előadókkal együttműködve nálunk mutathatják be a közös munka eredményét. Hiszünk a zenei kooperáció erejében, hiszen egy zenekarban zajló munka is a zenészek együttműködéséről szól. Hogy csak egy példát említsek: izgalmas lenne megnézni, mennyire mást jelent a transzcendentális zene a Távol-Keleten, Dél-Amerikában, Afrikában vagy a Kárpát-medencében, nem beszélve arról, hogy csak egy ilyen témát is hányféle stílusban lehet feldolgozni, és itt nem csak népzenei vagy könnyűzenei stílusok jöhetnek szóba, ugyanúgy teret kap nálunk például a klasszikus zene is. Az efféle intimebb zenei kísérletekre pont alkalmas a koncerttermünk, amely a süllyeszthető nézőtérrel ültetve 280 főt, állva pedig 500-550 embert tud befogadni. Többet szeretnénk annál, hogy a zenekar játszik, a közönség pedig tapsol: beszélgetéseket, workshopokat szervezünk a koncertek köré, sőt akár a koncert közben is, hogy ismeretszerzéssel egészüljön ki az élmény.

"A NÉPZENE VÁLTOZIK, ÁTÍVEL A HATÁROKON" - EZ A MAGYAR ÉS KOLUMBIAI-VENEZUELAI ZENÉSZPÁR IS A ZENEI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK EREJÉBEN HISZ

Mivel tervezitek felvezetni a 2021-es megnyitót?

Szerettünk volna minél hamarabb ízelítőt adni a Magyar Zene Háza sokszínűségéből. A Mindenekelőtt című kampányunk keretében tavaly az A38 Hajón indítottunk gyerekeknek szóló zenepedagógiai programsorozatot, a Pavilonkerttel együttműködve élő koncerteket tartottunk, a karantén alatt pedig betekintést engedtünk az építkezés folyamatába, rövid koncertvideókkal már most zenét csempészve az élő-lélegző, folyamatosan változó akusztikájú és hangulatú házba. Sok mindent lehet hallani az épületről és az intézményről, de javaslom mindenkinek, hogy amikor jövőre megnyílik a Ház, jöjjön el és saját szemével győződjön meg róla, milyen is lett. Szerintem meglátja majd, hogy itt egy jó dolog születik.

(Az interjú a Magyar Zene Házával való együttműködés keretében készült.)

https://recorder.blog.hu/2020/09/30/_tobbet_szeretnenk_annal_hogy_a_zenekar_jatszik_a_kozonseg_pedig_tapsol_magyar_zene_haza-interju_hor
„Többet szeretnénk annál, hogy a zenekar játszik, a közönség pedig tapsol” – Magyar Zene Háza-interjú Horn Mártonnal

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr916221832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása