0000001lakatosmonika.jpg

A világ láthatóan rossz állapotban van, de a helyzet nem reménytelen, hiszen annak csak van valami oka, hogy itt van közöttünk Lakatos Mónika. Ő kapta idén a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerést, a WOMEX Artist Award életműdíjat, amit korábban olyan legendák vehettek át, mint a Buena Vista Social Club, Nusrat Fateh Ali Khan és a Kronos Quartet.

Lakatos Mónika pályája nem tipikus zenészkarrier. Tősgyökeres budapestiként a mátyásföldi Holdvilág Kamaraszínházba járt le énekelgetni egy ott formálódó színházi társulatba. Itt találkozott Rostás „Mazsi” Mihállyal, későbbi férjével és alkotótársával. A családjában nem volt aktív zenész, de a hangok, dalok ott voltak a szülők, nagyszülők, a rokonok torkában, az otthon falaiban, minden mozdulatukban. A cigány életérzés az élete része. 

Bár volt egy sikeres kalandja az 1996-os Ki Mit Tud?-on, de nem úgy tervezte, hogy zenész lesz. Mindez megváltozott, amikor Mazsi és barátja, Lakatos János Guszti kiszálltak a Romano Dromból, mert saját zenekart akartak létrehozni. Visszanyúltak szülőfalujuk, a szabolcsi Nagyecsed letisztult oláh cigány hagyományaihoz és az egész produkció középpontja-motorja Móni és az ő hangja lett. Ebből lett a Romengo. Ének, szájbőgő, kanna, teknő, kanál, gitár, tambura, később hegedű, ahogy azt gyerekkorukban otthon látták, hallották. Gazdag tartalom és forma, azóta is ezt játsszák, néha tágítva a hagyomány határait. 

Künstler Ágnes (Kalyi Jag, Etnorom) és Juhász Miczura Mónika (Ando Drom, Mitsoura) mellett még Móni az, akinek a hangjára egy egész zenekar életművet épít. Nagyon profán, de Lakatos Móni egész karrierje során nem csinál mást, mint énekel. Ezzel lehetne egy a sok közül, de nem így van. A titok a hangjában és a személyiségében van, amelyek nem válaszhatók el egymástól.

cigany-hangok2020_11_farkas.jpg

Amikor énekel, nincs ember, aki ne sírna, örülne, táncolna vele, pedig a hallgatóság többsége - nyelvi okokból - nem is érti, miről szól a dal, de mindenki érzi, hogy valami különleges történik, mert így talán csak az angyalok tudnak énekelni. Ösztönösen, lenyűgözően, átélve minden hangot, amelyek egyenesen a szívet célozzák. Amit Lakatos Móni képvisel, nem csak egy pár tízezres magyarországi kisebbség kultúrája, hanem mindannyiunké is, akik itt élünk.

Mindez a csoda két Romengo-albumon (Kétháné, 2011 és Nagyecsed-Budapest, 2014), valamint a cigány hallgatókat tartalmazó szólólemezen, a Romanimón (2018) lett eddig dokumentálva. Mindhárom album, szinte nulla marketinggel, bent volt az első tízben az egyik legfontosabb világzenei listán, a World Music Charts Europe-on. A 2014-es WOMEX-en meghívták egy konferenciára, ahol a cigányzenén kívül a cigányok helyzetéről beszélt. A közelmúltban élére állt az oláh cigány közösség ismert és ismeretlen tagjait bevonó Cigány Hangok zenei projektnek.

Magyar művészek közül eddig csak a Muzsikás kapta meg a WOMEX életműdíjat (2008-ban), de Lakatos Móni az első cigány származású művész, aki ebben a kitüntetésben részesült. A mai Magyarországon ez az elismerés jóval messzebb mutat önmagánál.

szerző: Török Ferenc
fotó: Farkas András


Lakatos Mónika október 3-án, szombat este 21 órától fellép a Cigány Hangokkal a 2020-as Táncháztalálkozón, a TRIP Hajón. Facebook-esemény.


A cikk megjelenését a Halmos Béla Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

logo_halmos_nka_1.jpg

https://recorder.blog.hu/2020/09/27/nem_csinal_mast_mint_enekel_a_womex-eletmudijas_lakatos_monika_portreja
Nem csinál mást, mint énekel. A WOMEX-életműdíjas Lakatos Mónika portréja.

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr4716216710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.