"A zenei nevelés nem csak egy úri réteg hóbortja" – Magyar Zene Háza-interjú Szalóki Ágival

2020.07.15. 14:30, Gaines

szaloki_kep.JPG

A Liget Budapest Projekt keretében épülő Magyar Zene Háza a tervek szerint 2021-ben nyitja meg kapuit, de egy neves hazai előadók közreműködésével készült videósorozat révén már az átadás előtt ízelítőt kaphatunk, milyen izgalmas, sokszínű zenei programok és szolgáltatások várnak majd a közönségre az egyedi formavilágú épületben. Elsőként Szalóki Ági léphetett fel zenésztársaival az építés alatt álló különleges helyszínen; a pályáját huszonöt éve népdalénekesként kezdő előadó – aki 16 éve készít lemezeket és ad koncerteket gyerekeknek (sőt egy ideje babáknak is) – a felvétel után azt is elmesélte, mit nyújthat a mélyebb zeneértés a fiatal generációknak, hogyan lehet megszólítani a legkisebbeket is a zenével, és hogyan tudunk közelebb kerülni a harmonikus élethez a változó világban és információáradatban. (Borítókép: Dif Ferenc.)

Milyen műsort állítottál össze a Magyar Zene Háza felkérésére? 

Moldvai és gyimesi csángó magyarok zenéjéből válogattam. Szeretem e két táj archaikus és gazdagon díszített dalait énekelni. Zenésztársam Kerényi Róbert (furulya) és Szlama László volt (koboz, ütőgardony, ének), mindketten e két terület zenéjének ismerői, kutatói.

Mit lehet tudni a moldvai és gyimesi csángó zenéről? 

A magyar népzene moldvai dialektusterülete különleges és színes. Itt maradt fenn a legtöbb régies népzenei elem, ugyanakkor itt érte a népzenét a legtöbb idegen, elsősorban román hatás. Moldvai népdalaink többsége régi stílusú, csak kisebb része új stílusú. A magyar nyelvterület más tájain ez az arány fordított. Nem csoda, hogy a zenekutatók, énekesek és hangszeresek számára is kiemelten kedvelt terület a moldvai csángók vidéke. Moldvát a Bartók által meghatározott négy nagy népzenei dialektusnak (Dunántúl, Felvidék, Alföld, Erdély) megfelelő ötödik dialektusterületként kezeljük.

HALLGASS MÉG TÖBB NÉPZENÉT: ÍME 10 JÓ 1990 ELŐTTI MAGYAR FOLKZENEI LP!

Milyen hangszerek ismeretesek ezen a vidéken?

A furulya, a kaval, a koboz, a tapan és a hegedű volt jellemző hangszere ennek a vidéknek egészen az elmúlt időkig. Ami pedig Gyimest illeti, a Keleti-Kárpátokban, a Tatros völgyében szétszórt havasi településeken él a gyimesi csángóság többezres csoportja. A csíki és moldvai magyar falvakból kirajzott gyimesi csángók elzárt körülmények között autentikusan őrizték meg, határhelyzetük révén pedig számos kárpáti és moldvai hatást is befogadva alakították ki sajátos kultúrájukat, mely településeik szétszórtsága ellenére is igen egységes. Nemcsak táncaik, táncéletük és zenéjük régiessége, hanem feltűnő gazdagsága miatt is vonzó ez a vidék a zenészek és táncosok számára, amellett, hogy szép tájat és barátságos embereket ismerhet meg a Gyimes völgyébe látogató utazó. Jellemző hangszereik a hegedű, a furulya és a ritmuskíséretet adó ütőgardony. Rendszerint két zenész játszik együtt, a hegedűs vagy furulyás tradicionálisan férfi, zenésztársa ütőgardonyon pedig a felesége.

szaloki_zenehaza.png

A Magyar Zene Háza tevékenységének egyik kiemelt fókusza a zenepedagógia, a gyerekek zenei nevelése. Zenészként 20 éve foglalkozol gyerekekkel, szerinted miért elengedhetetlen, mit nyújthat a mélyebb zeneértés, zeneszeretet a gyerekeknek?

Gyógyító és esztétikai élményhez juttató, öröm- és teljességérzetet adni képes funkciója van, és képes az emberi figyelmet és fegyelmet fejleszteni. Minden, ami az emberi létezést a harmónia és egészség irányába tereli, az építő hatású és jó. Platón nagyjából 2400 éve így írt a zenéről: “Nem a zenében rejlik-e a leghatásosabb nevelés? Hiszen semmi sem hatol be oly mélyen a lélekbe, mint a ritmus és a dallam; megragadja, felékesíti és megnemesíti a lelket, ha az ember helyesen nevelkedett, – ha pedig nem, épp ellenkezőleg hat rá... Valóban: a zene mélyén ott rejlik a nevelés.” És ezt is: “Ugye, Glaukón, a legfontosabb a zenei nevelés, mivel a ritmus és összhang merül alá leginkább a lélek mélyébe, és a legerősebben ragadja meg azt, szépalakúságot támasztva benne; ez teszi a lelket szépalakúvá, feltéve, ha valaki helyesen nevelődik, ám ha nem, az ellenkezőjévé.” Nincs nagy szükség arra, hogy e tárgyban új gondolatot fogalmazzunk meg. Az ember és az emberi természet ugyanis alapvetően semmit nem változott az elmúlt 2400 évben. 

SZALÓKI ÁGI ÉS FENYVESI MÁRTON RENDHAGYÓ CSALÁDI ZENÉSKÖNYVÜKRŐL MESÉLNEK

Ami gondot okoz, az az ember természettől és saját természetes létezésétől való eltávolodása. A mesterséges ételekkel stimulált és természetes mozgásról leszoktatott emberi test, az ingerekkel túlstimulált emberi agy nagy bajban van a XXI. században.  A zenei nevelés, valamint a zene és mozgás mint egység fontossága és haszna nem csak egy kifinomult úri réteg hóbortja, hanem az emberiség sok ezer éves tapasztalata, és a jövő emberiségének elemi érdeke kell, hogy legyen. A mélyebb zeneértés, a zenével együtt létezés, a zene és mozgás mint egység megélésének képessége, a zene szeretete esélyt ad egy  harmonikusabb létezésre, és végső soron a szabadság elérésére.

A zene érzelmi, kognitív és fizikai szinten is hat születésünktől a halálunkig, ugyanakkor nem csodaszer: egy gyerek érzelmi és fizikai biztonságát semmi nem pótolhatja. Ha azonban a szülő vagy nevelő képes a gyerekének megadni az érzelmi és fizikai biztonságot, a művészeti, és ezen belül a zenei nevelés szárnyaltatni képes. Szerencsére Magyarország bővelkedik a kiváló zenészekben, zenepedagógusokban, zeneterapeutákban. Nagy öröm, hogy a Magyar Zene Háza egy újabb olyan intézmény, ahol hasznos munkájukat végezhetik.

gyerekkep_bergics_balazs.JPG
fotó: Bergics Balázs

 

Fogékonyak egyáltalán a mai gyerekek a zenére? 

A mai gyerekek ugyanúgy magzati létük negyedik-ötödik hónapjától hallanak, mint a száz, ezer vagy 2400 évvel ezelőtt születettek. A zene iránti nyitottság éppúgy belénk kódolt, mint a mozgás- vagy szeretetigény. A gyerekek születésükkel tehát jó eséllyel indulnak útnak zenére, szépre, jóra nyitottan, őket azonban a felnőttek formálják.

MIT HALLGATTAK A POPZENÉSZEK GYEREKKÉNT? ÉS MIT TESZNEK BE OTTHON A GYEREKEIKNEK?

A szülői tudatosságra és ösztönösségre, a tradícióra és a közösség egyénre ható formáló erejére fejlettnek mondott, individualizálódó világunkban egyre kevésbé támaszkodhatunk, így megnő a pedagógusok, terapeuták és más szakemberek, illetve a média és a különböző intézmények gyereknevelés terén betöltött szerepe. Évezredes, belénk kódolt vagy ránk hagyományozott tudás van eltűnőben. Tanfolyamokon tanuljuk meg a babáinkat ölbe venni, rigmusokkal, dalokkal ringatni. Sok esetben segítséggel tanuljuk a tiszta éneklést, az egyenletes járást. Dédapáink, ükapáink dalait, táncait jellemzően nem családi összejöveteleken, ünnepeken, kiemelt eseményeken, a tánc és zene természetes közegében sajátítjuk el utánzással, hanem táncórákon, zeneórákon, intézményes keretek közt. 

MILYEN AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS VENEZUELÁBAN VAGY A SKANDINÁVOKNÁL?

Kérdés, hogy miközben megállíthatatlan a világ változása, képesek vagyunk-e ezt a változást helyén kezelni és képesek vagyunk-e hűek maradni azokhoz az értékekhez, amelyek az embert emberré teszik. Ismét Platónt tudom idézni: „A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az élménynek, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek, és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet.” Nem a gyerekeken múlik az, hogy hogyan viszonyulnak a zenéhez, ahogy az sem rajtuk múlik, hogyan viszonyulnak az élethez. Minden ember, minden intézmény, aki és amely azon munkálkodik, hogy minél több ember – köztük minél több gyerek – kerüljön közel a zenéhez és ezáltal a harmonikusabb élethez, az az egész emberiséggel tesz jót.

16 éve játszol óvodás és kisiskolás gyerekeknek, egy ideje pedig a 0-3 éves korosztálynak és szüleiknek is tartasz zenés foglalkozásokat. Miért tartottad fontosnak, hogy ezt elkezdd?

Van pedagógusi vénám. Azért kezdtem el a babáknak játszani, mert úgy éreztem, ezzel is hasznos lehetek, építhetek és adhatok. A babáknak, a szüleiknek. Engem is feltölt minden alkalom. A gyerekkoncertjeimen egyre több karon ülő baba jelent meg. Jót akartak adni nekik a szüleik, megszületett a gyerekük, hát elhozták őket a gyerekkoncertemre. A karon ülő korosztály fejlettsége azonban jelentősen eltér a 4-10 évesekétől, ezért velük korosztályra szabottan kell foglalkozni. Mondhattam volna a szülőknek, hogy ne hozzák a koncertjeimre a babáikat, ehelyett azonban lehetőséget teremtettem arra, hogy nekik is játszhassak.

Sokat segítettek a műsor összeállításában Sándor Ildikó néprajzkutató ölbeli játékos füzetei, és hatott rám a Gróh Ilona zenepedagógus által elindított Ringató is, de saját gyerekkori élményeimre is hagyatkozhattam. Csókás Zsolt jazz gitárossal és Szalai Péter ütőhangszeressel trióban játsszuk ezeket a koncerteket. Zsolt és Péter csodálatos és magasan képzett zenészek, és van bennük olyan alázat, hogy kis etűdöket, bagatelleket játsszanak babakoncerteken alkalmanként.

Hogyan lehet a babákat zenével megszólítani? És miért érdemes?

A gyerekek számtalan módon megszólíthatók zenével már magzati kortól. Számukra saját gőgicsélésük is zene. Kevés inger is lehet egy egész univerzum egy gyerek tudatában. A legkisebbeket mindenképp finom, kis hangerejű, akusztikus zenével szólítsuk meg. A gyerekek érzékei kifinomultabbak, mint hinnénk! Ne károsítsuk őket nagy hangerővel!

GYEREKLEMEZEK MAGYAR MÓDRA

0 és 3 éves kor között egy gyerek természetes közege az anyai öl és a saját közvetlen környezete. Ne erőltessük nagy és zsúfolt térbe, túl sok ember közé a legkisebbeket! Számukra a kisebb tér befogadása és megismerése éppen elég feladat. Énekeljünk, dúdoljunk, ringassunk, mondókázzunk! Szüksége van erre a babáknak. Azt, amit anyáink, nagyanyáink még ösztönösen csináltak, ma pszichológusok és fejlesztőpedagógusok tudományosan alátámasztják. A babakoncertek, zenés baba foglalkozások az ölbeli mozgásos játékokkal, zenei- és ritmusjátékokkal segítik az anyák és gyermekeik egymásra hangolódását, mely megerősíti a korai anya-gyermek kapcsolatot, a korai kötődést.

A ritmikus és ismétlődő baba-mama páros játékok a gyermekek korai fejlődését is segítik, a tapintási, hallási, látási és mozgásos élmények integrációját is elősegítik. A ritmikus mozgással, érintésekkel kísért testtudatosító mondókák a korai testi reprezentáció, testkép kialakulását segítik. E szavak nélküli játékosság a babákat, kisgyermekeket is a spontán önkifejezésre ösztönzi, fejleszti a kommunikációs kezdeményezőkészséget, elősegíti a beszédindulást, a korai nyelvfejlődést és a figyelem fókuszálását is.

babakoncert_csokas_betti_1.JPG
fotó: Csókás Betti

 

GYEREKEK SEGÍTSÉGÉVEL SZÜLETETT MEG A MAGYAR ZAJSZIMFÓNIA, HALLGASD MEG!

Amikor gyerekeknek írsz zenét, milyen szempontokat tartasz szem előtt?

Ma leginkább  a nagyvárosokban élők érzékelhetik, hogy egyre több az információ, az erőteljes és mesterséges impulzusok dominálnak. A gyerekzene világában is sok a gépzene, jellemző a nagy hangerő, a lebutított dallam, igénytelen szöveg. Mikor gyerekeknek írok zenét és nekik játszom, vállaltan szembemegyek ezzel a trenddel. Ahelyett, hogy erős és mesterséges ingerekkel akarnék hatni és célt érni, zenében, nevelésben gondolkozom. Ehhez szükségesek azok a szövegek is, amiket elénekelek: Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Tamkó Sirató Károly, József Attila, Csoóri Sándor és kortárs magyar költők, Szabó T. Anna, Jónás Tamás, Gáti István versei. Inspirálnak ezek a költők, mert a verseikben zene szól. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt 16 évben olyan intelligens és sokoldalú zenészekkel játszottam gyerekeknek, mint Lamm Dávid, Kovács Zoltán, Dés András, Nagy Judit, Szalai Péter, Födő Sándor, Rácz Krisztián, Fenyvesi Márton, Bacsó Kristóf, Fekete-Kovács Kornél, Balogh Gusztáv, Kerényi Róbert, Szokolay Dongó Balázs, Rohmann Ditta. Velük, a jazz, a klasszikus zene és a népzene terén magasan képzett mesterekkel tudtam megvalósítani a gyerekzenéről alkotott elképzeléseimet. 

Milyen értékek fontosak számodra gyerekeknek játszó zenészként?

Zenésztársaimmal a gyerekekre figyelve játszunk és vagyunk jelen a koncerteken. Ami igazán fontos, az a mértéktartás, a szabadság, az igényesség, a természet és a haza szeretete, a hagyomány tisztelete, az elfogadás, a kreativitás, és nem utolsósorban a gyerekek tisztelete. Ezekben hiszek, és ezekből nem engedek.

(Az interjú a Magyar Zene Háza megbízásából készült.)

https://recorder.blog.hu/2020/07/15/_a_zenei_neveles_nem_csak_egy_uri_reteg_hobortja_magyar_zene_haza_interju_szaloki_agival
"A zenei nevelés nem csak egy úri réteg hóbortja" – Magyar Zene Háza-interjú Szalóki Ágival

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr2816001710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.